Festői utazás az Alföldön – Történetek kétszáz év magyar képzőművészetéből

markokaroly_alfoldAlföld címmel nyílt meg a debreceni Modem legújabb kiállítása több mint száz alkotással 2014. május 11-én. A tárlat az Alföld és a képzőművészet kapcsolatából mutat be részleteket az együtt még soha nem látott műveken keresztül. A szeptember 21-ig tartó program a tájegység három aspektusát jeleníti meg különféle médiumok segítségével.

Az Alföldnek mint kulturális térnek megannyi értékét és szépségét tárja az érdeklődők elé a kiállítás, azonban teljes bemutatása lehetetlen, melynek egyik oka a tájegység mérhetetlen esztétikai gazdagsága. A tárlatot népszerűsítő brosúrában is olvasható, hogy a kiállítás az Alföld három aspektusát bontja ki a látogató számára. A földrajzi terület megjelenik magyar jelleget hordozó szimbolikus térként, egyéni életutaknak helyet adó konkrét tájként, vagy mint a haladáshoz és a tradícióhoz való ragaszkodás küzdelmének változó színtere. A konkrét táj és a változás tere közötti átmenetet Kohán György munkássága képezi.

A művészeti alkotások megtekintése során találkozunk a tájkép, az életkép és a western műfajaival egyaránt. A kiállítás médiumait tekintve gazdag, hiszen az Alföldről készült műalkotások között találunk szobrokat, festményeket, grafikákat, fotókat és filmeket is. A tárlat a helyi kultúra szellemi gyökereit keresi, valamint felhívja a figyelmet a társadalmi változások nyomaira is. Ezen kívül fontos szerepet kap a látogató tájhoz fűződő személyes viszonya és a hozzá kötődő érzései.

A kiállító teremben kronológiai sorrendben vannak elhelyezve a művek, ezzel is érzékeltetve az egyes korszakok közötti átmenetet, illetve különbségeket és az idő előrehaladtával bekövetkező változásokat. A tárlat három szekcióra van osztva, amelyek külön-külön mutatják be az Alföld már korábban említett három nézőpontját. Az első blokkban találhatóak a XIX. század festőművészeinek nagy jelentőséggel bíró művei, köztük Csontváry Kosztka Tivadar, Vihar a nagy Hortobágyon című alkotása. A második részlegben lévő képek festőiben közös, hogy a fővárosi és külföldi tanulmányaik után választották e tájegységet otthonuknak. Itt láthatóak többek között Fényes Adolf és Káplár Miklós festményei is. A harmadik szekcióban a valamilyen formában Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotók művei sorakoznak, amelyek a tsz-esítést elszenvedő parasztsággal való együttérzést fejezik ki.

panorama_alfold

A tárlat repertoárjában szerepel négy film, amelyek a tájegységet és különböző korszakait mutatják be. Látható az 1936-ban készült első magyar művészfilm, a Hortobágy, amelyet a puszta és annak szépsége ihletett (rendező: Georg Höllering). Ezen kívül megtekinthető még a Tízezer nap, a Szegénylegények és a Talpuk alatt fütyül a szél. A mozgóképek segítenek még inkább megteremteni a megfelelő légkört ahhoz, hogy minél élvezetesebb és maradandóbb legyen a látogatók számára a kiállítás.

Az első szekcióban találhatóak Haranghy György – debreceni amatőr fotográfus – fényképei a Hortobágyról, amelyek az Uránia Magyar Tudományos Színházban voltak elsőként kiállítva. Továbbá a kiállítás zárásaként láthatóak fotók, amelyeket a Délibáb című film forgatásán készített Szilágyi Lenke. A kiállításon megemlékeznek Petőfi Sándorról, hiszen az ő költészetében csúcsosodott ki a nemzeti táj eszménye. Több versét ihlette az Alföld, erős érzelmi kötődése volt a tájegység iránt. Ez az oka annak, hogy helyet kapott Orlai Petrich Soma Petőfi-portréja

Izsó Miklós Táncoló parasztok nevű szoborsorozata, a festmények, a filmek és a fotók együttesen megteremtik azt a hangulatot és légkört, amely által a kiállító teremben töltött idő erejéig úgy érezhetjük, mintha belecsöppentünk volna a műalkotások által felidézett korszakokba, és ott lennénk mi magunk is az ábrázolt tájakon, így elmondhatjuk, hogy ez valóban egy festői utazás az Alföldön.

A cikkben szereplő fotók:
1.: id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, 1853, olaj, vászon (Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, Budapest)
2.: Szilágyi Lenke: Cím nélkül, 2013, c-print dibondra kasírozva (A kép Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készült, jogtulajdonosok a Mirage Film Studio és a Filmpartners)
Forrás: http://www.modemart.hu/?component=nyitolap&id=6281359084

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás