A zene utaztat, a klip világot teremt – Kerekasztal a videoklipek imázsformálásáról

 A zenés kisfilmek lassan negyven éve képezik a popkultúra szerves részét, azonban ez a műfaj is, mint oly sok más, változásokon esett át. Milyen lehetőségei vannak az újmédia korában? Meg tudja őrizni eredeti funkcióit? Ezekről is szó esett a Debreceni Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Imázsformálás napjaink videoklip-kultúrájában címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Debreceni Egyetemen, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék rendezte szakhét programjainak egyik állomásaként. A beszélgetésen Gula Marianna, az egyetem oktatója, L. Varga Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa és Tokay Péter rendező vett részt, hogy közösen vitassák meg a videoklipek történetét, valamint a mai világban betöltött szerepüket.

Fotó: Gyenge Imre
Fotó: Gyenge Imre

A műfaj történetében két fénykort tartanak számon, s míg a 2005 utáni időszakban mindannyian egyetértettek, az első tündöklés meghatározása már vitás kérdésnek bizonyult: volt, aki szerint a ’80-as években virágzott a videoklip-piac, míg mások ezt a ’90-es évekre tették. Michael Jacksont mind kiemelték a műfaj úttörőjeként, hiszen a popzenész számára a videoklipek nem csupán a zeneszámok kísérői voltak, hanem kifejezőeszközként tekintett rájuk. Ahogy Gula Marianna fogalmazott: „minimusicaleket csinált.” Az ő hatása is közrejátszott abban, hogy a videoklip-gyártás szakmává vált, külön erre képzett stábok dolgoztak az elkészítésükön. Ráadásul innovációs terep is lett, ami a klipekben még kísérletezés volt, sokszor átszűrődött a filmgyártásba is.

Az első aranykorban a videoklip elsősorban promóciós eszköz volt, az együttesek albumait hivatott reklámozni a zenei televíziócsatornákon. Ezzel együtt azonban identitásformáló elemmé is vált, hiszen az előadókon keresztül egy-egy teljes műfaj világképét közvetítette a rajongók felé, a zeneiséget vizualitással is megerősítve. A Youtube videomegosztó platform megjelenésével átalakult a videoklipek terepe, és a promóciós jellegét is kezdte levetkőzni; előtérbe került a kifejezőkészsége. L. Varga Péter elmondása szerint a zene több irányból is megközelíthető lett.

Tokay Péter tizenhat éve foglalkozik videoklipek készítésével (külföldön és Magyarországon egyaránt), ezért személyesen is megtapasztalta a műfaj változásait. Szerinte az iparágnak, legyen akármilyen sokrétű is, vannak megkötései. Sokan azért csinálnak videoklipet a hazai zenészek közül, mert elvárás feléjük a stúdió és a rajongótábor irányából is, de nem tudják kiaknázni annak minden lehetőségét. Az előadók bevételi forrásai is megváltoztak az elmúlt években: a lemezeladás visszaesett, a fő bevétel koncertekből és a merchandise-ból származik. Ma Magyarországon nincs már lehetőség nagyszabású klipek készítésére, az erre áldozható összegek a töredékükre csökkentek.

Fotó:  Gyenge Imre
Fotó: Gyenge Imre

Ahogy a zene fogyasztása, úgy a videoklipeké is átalakult. Míg régen csupán a zenecsatornákon lehetett őket megtekinteni, addig az internet korában már bárhol, bármikor hozzáférhetőek. Tokay Péter szerint „amíg nem volt internet, a média felügyelte, ki lesz híres”, viszont a Youtube térnyerésével ez a hatalma elveszett. A klip user contentté vált, s így ugyan előfordulhat az is, hogy egy online népszerű zenésznek élő koncerteken csak elenyésző közönsége van, de a videoklipektől ma már többet várnak el. Nem csak az előadó, a klip készítője is előtérbe került, hiszen a művének vizuálisan kell erősítenie a szerepeltetett zenét: kreatív történetet kell adnia mellé, látványosnak kell lennie, miközben a dal gyakran háttérbe szorul és csak utaztat.

A videoklipekben felépített vizualitás gyakran a koncerteken is megjelenik, imázselemmé válik a zenészek számára. A zeneipar ilyen módon reagál a videoklipeket övező változásokra. Sok előadó képes is felvenni ezt az újfajta ritmust; Tokay Péter elmondása alapján a feltörekvő zenészek állnak a leglelkesebben egy-egy klip elkészítéséhez, ráadásul értik, ismerik az internet világát és személyesebb kapcsolatot ápolnak a rajongóikkal is.

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás