Interaktív előadásokkal és játékos kommunikációs tréninggel készültek a kommunikáció- és médiatudomány szak hallgatói és a tanszék oktatói szeptember 27-én a Kutatók Éjszakájára. Idén a Z generáció állt a középpontban. A média és a kommunikáció egyetemi szakemberei izgalmas vállalkozásba fogtak: ötleteket, tippeket adtak a média tudatos használatáról azoknak, akikről úgy hírlik, hogy digitális bennszülöttekként már mindet tudnak a digitális világról.
A Kutatók Éjszakája országos rendezvény; küldetése a tudomány népszerűsítése. Az egyetemek számára kitűnő alkalom, hogy társadalmi hasznosságukat felmutassák. De gondoljunk bele, mennyire nem magától értetődő az egy középiskolás számára, hogy a péntek délutánján éppen arra keresi a választ, miképpen integrálódik az ő életébe a tudományos kutatás valamely új eredménye. Ezért tehát a sikeres rendezvény körültekintést igényel. A szak hallgatói és oktatói hetekig készítették elő a programot egy kurzuson, amelynek célja kimondottan a rendezvényszervezés és az eseménykommunikáció gyakorlása. A diákok bevonzása szempontjából két dolog volt kulcsfontosságú: személyesen el kellett érni őket, hogy az invitálás sikeres legyen, és nekik izgalmas programot kellett kitalálni. A toborzás közvetlenül a középiskolákban folyt, a program pedig a Médiafitnesz címet kapta: utalva arra, hogy a médiahasználat és a kommunikációs készség formába lendítése a cél.
Molnár-Kovács Dorottya egyetemi tanársegéd élményalapú kommunikációs gyakorlatot tartott. Már a helyszín látványa meglepő volt: egérfogókkal kirakott akadálypálya egy tanteremben. Hogyan függ össze a csapdás labirintus a kommunikációval? A feladat a problémamegoldást gyakoroltatta: párban és csak szóbeli kommunikációval. – Az élménypedagógia lényege, hogy a résztvevők helyzetgyakorlatokon, saját tapasztalaton keresztül értsenek meg valamit magukról, és arról, hogyan reagálnak adott élethelyzetben. Az egérfogókkal kirakott akadálypályán párok mennek végig: az egyik szereplő bekötött szemmel lépeget, a másik szavakkal irányítja őt a pálya széléről. A mozgásra, irányokra vonatkozó utasításokat kizárólag szavakkal kell átadni, ez nehéz, mert a térbeli tájékozódás során általában szeretjük a non-verbális kommunikációs eszközeinket is felhasználni. A gyakorlat döbbenti rá a résztvevőket, hogy milyen sok lehetőség van a félreértésekre, milyen nehéz pontosan fogalmazni, amikor csak a hangunkat használhatjuk. Ez vezet félreértésekhez a telefonbeszélgetések során is – nyilatkozta a kommunikációs tréningekre specializálódott oktató. Az élménypálya szórakoztatónak bizonyult: a középiskolások sok nevetéssel, de nagy átéléssel vettek részt a feladatban.
Oláh Szabolcs egyetemi docens a Z generációsokról szóló szaktanulmányok állításait szembesítette a jelenlévő diákok és egyetemisták véleményével. A Mentimeter interaktív kérdőíves szolgáltatását használta: kérdéseire az internetkapcsolattal rendelkezők mobiltelefonról küldték el a válaszaikat, melyeket az applikáció szemléletes grafikonokba vagy szófelhőkbe foglalt. Kiderült, hogy a legtöbb jelenlévő egy teljes hétvégén az internetkapcsolat hiányát fájlalnák leginkább, második helyen a YouTube áll, harmadikon az Instagram; érdekes, hogy a válaszolók fele Facebook nélkül jól meglenne (kb. ugyanennyire nem hiányzik nekik az e-mail fiókjuk sem). Mindez egybevág a kutatási eredményekkel. A legfontosabb témáknak, melyre középiskolásként odafigyelnek, a sorozatokat, a szerelmet, a politikát és az Instagram világát adták meg maguktól, de (ha nem kérdezzük külön, akkor) a globális felmelegedés miatt nem aggódnak annyira, mint amennyire azt a szaktanulmányok állítják. PewDiePie vagy TheVR a legtöbb Z generációsnak eszébe jut, ha maguktól kell megadniuk egy rájuk hatással lévő youtuber vagy influencer nevét, de már 10 válaszból 9 eltérő lesz, ha három nevet is megadhatnak. Ez szintén globális tendencia. Úgy tűnik viszont, hogy a jelenlévő diákokhoz képest az USA és nyugat-Európa Z generációsai szívesebben adják meg személyes adataikat a márkáknak, ha ezek értékes ajánlatokkal, kuponokkal kecsegtetik őket. Az előadáson tehát az oktató is új dolgokkal, nevekkel találkozhatott.
Sebestyén Attila egyetemi adjunktus arról prezentált, hogyan lépnek túl a vállalatok az álláshirdetés hagyományos formáin. Az új megoldás az online közösségépítés, például játékosított okostelefonos applikációkkal: a cég előbb magához köti az általánosan érdeklődőket, akik még nem azonnal és még nem konkrétan keresnek munkát, de már szimpatizálnak a céggel. Ebből a törzsközönségből válogatják ki jövőbeli munkavállalóikat a cégek. Fontos ezzel a trenddel a középiskolásoknak is szembesülniük, mert így tudatosabban kezdhetik el keresni, előre tervezni és kialakítani kapcsolatukat a számukra vonzó munkahelyekkel. – Arra biztattam a diákokat és az egyetemistákat, hogy a jövőbeli álláskeresés során ne csupán állástípusokban, hanem konkrét cégekben is gondolkozzanak. A hagyományos álláshirdetések keresésén túl keressék fel a szervezetek saját felületeit, csatornáit is. Tanácsot kaptak tőlem, hogyan újítsák meg a szakmai életrajz hagyományos formáit a történetmesélő, sztorizó CV koncepciójával: adatok listázása helyett ágyazzák eredményeiket színes és bizonyító erejű egyéni történetekbe – nyilatkozta a szervezeti kommunikáció oktatója.
Fodor Péter egyetemi adjunktus a TrollFoci példáján mutatta be, milyen lehetőségeket teremtenek a social media felületei a labdarúgáshoz kapcsolódó közösségek megújítására. Hogyan lehet pénzt keresni a virtuális közösségi együttműködésekkel? Hogyan teremt a humor új közösségeket a világhálón? A prezentáció élvezetes bepillantást engedett a középiskolások számára abba, milyen részletesen meg tudja világítani egy hétköznapi médiajelenség összetevőit egy médiatudós esettanulmánya.
A program zárásaként a kommunikáció szakos hallgatók megmutatták a diákoknak, hogyan kell használni a stúdióeszközöket. A mesterszakos Jonathan Gilchrist nem csupán operatőri munkát végzett a rendezvény során, hanem arról is beszélt a diákoknak, hogy mi a titka egy remek fotó elkészítésének, hogyan kell menő videót készíteni. – Egy laptop köré összegyűlve megnéztük egymás Instagram profiljait, én pedig tippeket adtam a továbbfejlesztésükhöz. Mivel a diákok ismerték egymást, jó hangulatban telt ez a mini workshop.–
Alapszakos és mesterszakos hallgatók dolgoztak azért, hogy a rendezvény az idén is sikeres legyen. A Médiafitnesz a testről a digitális világra irányította a figyelmet, de a házigazdák a testről sem feledkeztek meg: egy kis vendéglátás kísérte a programokat. A Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakjának mottója: „Összekötjük a pontokat!”. Arra törekedtünk, hogy a digitális világban egyre inkább atomizálódó Z generáció tagjait kössük össze egymással.
