Denzel Washington egyszemélyes hadseregként megy szembe az orosz maffiával, amiért azok bántalmaznak egy prostituált lányt.

A Védelmező jó néhány akciófilmes kliséből építkezik. Van egy ex-gyilkológépünk, aki valamilyen kisvárosban telepszik le, miután leszerelt. Próbál leszámolni korábbi életével, ezért a helyi barkácsáruházban vállal munkát. A kollégáival nagyon közvetlen, segítőkész, ugyanakkor megrögzött rendmániás és rendkívül pontos. A kollégái persze próbálják kitalálni, hogy mivel foglalkozhatott korábban, de ő mindig kitérő válaszokkal sunnyogja el a szituációt. A helyi éjjelnappali presszóban múlatja esténként az időt, ahol összebarátkozik egy prostival (Chloe Moretz). Az utcalányt futtatói keményen bántalmazzák. Ez Denzel papánál beteszi a kaput és nekiáll lemészárolni az egész orosz maffia helyi kirendeltségét. Ez azonban nem elég. A megnyugváshoz a sárkány fején keresztül veszet az út. Nem nyugszik, még Moszkvába nem utazik, hogy a főnököt is eltegye láb alól.

The-Equalizer-Stills

Mint már korábban írtam: tele van akciófilmekből már jól ismert klisékkel. Ilyen például, hogy egyszemélyes igazságosztóként megy szembe a maffiával; a moszkvai fejesek küldenek egy méltó ellenfelet az elintézésére; néhány apró sérüléssel megúszik minden összecsapást. Az akciójelenetek szerintem egész pofásra sikerültek. Idén ünnepli hatvanadik születésnapját Denzel Washington, ám ez egy cseppet sem látszik meg rajta. Simán nekimegy a maffiaszövetkezetnek. A végső ütközet lehetett volna izgalmasabb, nem volt túl látványos a „méltó ellenfél” elintézése. Egyébként a színészek szépen hozzák a tőlük elvárhatót. Ennek ellenére látszik, hogy Denzel próbálja vinni a hátán az alkotást, ahogyan azt az Éli könyvében is tette.

A rendező az az Antoine Fuqua, aki korábbi filmjével, a Kiképzéssel megszerezte a fekete úriember számára az Oscart. A rendezői teljesítményre panasz nem lehet. Egész jól alkalmazták a Guy Ritchie-féle Holmes-filmben látott környezetlassítós effektet: először felméri a terepet, eltervezi, hogy kivel mit fog csinálni, aztán meg elszabadul a pokol.

Reneszánszát élik napjainkban az ilyen hack-n-slash típusú önjelölt igazságosztókról szóló filmek. A ’80-as évek óta sok technikai változáson ment keresztül a filmipar. Ezekben a mai modern mozifilmekben még látványosabban tudják eladni ezeket az archetípusokat.

A film jó, egy délutáni mozinak simán elmegy. Aki szereti az ilyen stílusú filmeket, az tutira nem fog benne csalódni.

Kép: entertainment-escapes.com

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás