A 2024-es McDonald’s Budapest Open Mic HipHop Talents nyertese, Papp Olivér – művésznevén Lekvárherceg – beszámolt karrierjének jelenlegi állásáról, a rá váró eseményekről, illetve a munkájával kapcsolatos mentalitásáról. A beszélgetés során az is kiderült, miként funkcionál a zenélés az életében. Az 2024-es Open Mic Tehetségkutató megnyerése után úgy fogalmaztál, hogy a karriered épp egy felfelé
Hogyan válik egy megrázó cikkből regény, és miért fontos a láthatatlan történetek elmesélése? Kalapos Éva szerint az írás akkor kezdődik, amikor saját fájdalmunkat történetté szőjük. Az író mesél az alkotómunkáról, a mottókról és arról, miért kell a legnehezebb sorsoknak is hangot adni. Sok területen kipróbáltad magad az énekléstől a versíráson át az újságírásig. Ezek a
Rigó Mátyás autodidakta módon kezdett dobot tanulni, majd a hazai könnyűzenei élet egyik keresett dobosává és hangszertechnikusává vált. Az interjúban arról mesél, hogyan vezetett az út a YouTube-os feldolgozásoktól a nagy produkciós koncertekhez, és mi kell ahhoz, hogy valaki a háttérből a reflektorfénybe kerüljön. Hogyan léptél be a zene világába, mióta dobolsz? Ez nem kezdődik
Leiner Laura író – ifjúsági regényei rendre a sikerlisták élén szerepelnek, ő maga pedig a fiatalok egyik legkedveltebb szerzőjévé vált. Beszélgettünk többek között a történetformálásról, az olvasóközönséggel való kapcsolatáról, illetve az írói felelősségről. Fel tudnál idézni egy konkrét pillanatot, amelytől fogva íróként tekintettél magadra? Tizennyolc éves koromban kezdtem regényt írni, de nem biztos, hogy azt
Gyarmati Dominik zenész és irodalmár – az idei KULTer stART díj nyertese – több zenekar tagja, szólóprojektjében verseket zenésít meg. Az irodalom és zene nála nem két külön világ, hanem egymást formáló és erősítő nyelvek. Dalszerzésről, metálzenéről és a versmegzenésítés kihívásairól beszélgettünk. Hogyan látod a vers és a dalszöveg közötti határvonalat? Egy metáldalszöveg lehet ugyanúgy
A jelenlét nemcsak a színpadon vagy a mikrofon mögött számít. Ott van minden döntésben, egy induló pályában, egy figyelmesen vezetett beszélgetésben. Tarczy Gyula, kommunikációs szakember, a Nyíregyházi Televízió és Nyíregyházi Napló főszerkesztője tapasztalatai túlmutatnak a szakmán. Az interjú során szó esik figyelemről, közönségről, kapcsolódásról – és a fiatalok útkereséséről is. Hogyan fedezted fel, hogy a
Palcsák Bencével, a Semmi zenekar énekes-gitárosával beszélgettem semmiképp sem szokványos bandájukról. Többek között szó esett a feltörekvő együttes történetéről és zenei munkájukról, a Csaknekedkislánnyal való együttműködésről, valamint Bence személyes gondolatairól a zene világával kapcsolatban. Hogyan ismerkedtél meg a zenével, milyen előadók, zenekarok inspiráltak? Az egyik meghatározó pillanat az volt, amikor tizenegy évesen először hallottam a
A retroláz reneszánszát éli, elérte a divatot, az autóipart, a videójátékokat és a zenét is. A synthwave a ’80-as éveket idézve gyűjtött maga köré rajongóbázist, azonban ez is változik. Ezekről beszélgettünk az itthon és külföldön is elismert zenésszel, Quixotic-kal. Hogyan mutatkoznál be valakinek, aki nem ismeri sem a synthwavet, sem a munkásságodat? Alapesetben producerként és
Sidi 2012 óta a Tankcsapda gitárosa. Zenekarával már több évtizede meghatározó szereplője a hazai zenei színtérnek. Most lehetőségem volt mélyebb betekintést nyerni karrierjébe, zenei ízlésébe, és abba, hogy milyen érzés egy legendás zenekar részévé válni. Az együttes múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint az időtlenségről is beszélgettünk. Melyik volt a kedvenc számod fiatalkorodban? És melyikkel lehetett
Filotás Karina verseit folyóiratokban, online portálokon és nyomtatott antológiában is olvashatjuk. A költővel műveiről, hétköznapjairól, készülő Esőtánc a körúton című önálló kötetéről beszélgettünk. A digitális korba születtél bele, de mégis milyen élmény hatására fordultál az írás felé? Esti felolvasásokkal kezdődött, nekem a szüleim már kiskoromban az olvasás szeretetére tanítottak. Aztán 13 vagy 14 éves koromban
