Tiszadada egy viszonylag kieső helyen fekvő, szabolcsi község, mégis több látnivalót rejt, mint azt elsőre gondolnánk. Riportunk a faluról itt olvasható. A helyiek kiemelten kezelik az értékek és hagyományok megőrzését, illetve továbbadását. Ezt a célt szolgálja a falu szívében található tájház, ahol község kulturális életéért felelős Kovács Géza vezetett körbe. Hogyan jött létre ez a kulturális
Deák Szilvia a személyességet, a pillanat fontosságát hangsúlyozza verseiben. Mindig az aktuálisan vele történtekről ír: arról, ami ő maga. Romanticomodern című kötetéből Párizsban nemrég verses-zenés darabot mutattak be. Erről, az alkotóként bejárt útjáról, ihletforrásairól beszélgettünk. A francia nyelv iránti szeretet áthatja a pályádat és az életed: a műveid is főként ezen a nyelven jelennek meg,
Az egyetemi Hallgatói Önkormányzatok (későbbiekben HÖK) sok kérdést felvetnek az egyetemistákban, viszont számos értekezés olvasható a sajtó egyes platformjain az intézményekhez köthető sikkasztásokról is. Jelen írás nem kíván ilyen mélységekbe ásni: célja egy árnyalt kép kialakítása az Debreceni Egyetem HÖK-ös helyzetéről a hallgatók szemével, fókuszban a Bölcsészettudományi Kar és az Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzatával. A
A „Rétegmédiumok (stand-up comedy és képregény)” szabadon választható kurzus március 25-i alkalmára ellátogatott Pusztai „Gyertya” Gábor a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány hallgatóihoz, hogy bevezesse őket a „Stand up comedy” világába. A kurzus anyagához kapcsolódva Gábor helyeselt vagy személyes tapasztalattal, történettel egészítette ki a tanultakat, ami igazán felkeltette a hallgatókban az érdeklődést, így hamar interaktívvá
A Debreceni underground zenei élet az utóbbi pár évben fejlődésen ment keresztül, egyre több rétegműfaj válik láthatóvá különféle koncertsorozatok által. A kísérletibb rock/metálzenét képviselő Deeprecen egyike a legizgalmasabb új kezdeményezéseknek. A Ghost Toast zenekarban játszó Rózsavölgyi Bence személyes projektjeként indult rendezvénysorozat az élőzenét megbénító Covidos időszakot követően segít abban, hogy kevésbé ismert, de annál érdekesebb
Napjainkban viszonylag kevés szó esik az egyetem melletti munkáról, annak előnyeiről és hátrányairól. Szinte már természetessé vált mindenki számára a diákmunka, de míg gimnáziumban a szárnyait bontogatni vágyó, szülőktől függetlenedni akaró diákok kezdenek bele, addig egyetemen már saját tanulmányaik költségét fedező, felelőséget vállaló hallgatókról beszélhetünk. Az érettségi után álló, reményteljes fiatalok elindulnak a „nagybetűs” életbe,
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegye északkeleti csücskében, a nyíradonyi járásban, Debrecentől nagyjából 35 km-re található. A településről több, mint 700 éve vannak feljegyzések, első említése 1281-ben történt meg. Számos nehézséggel küzdenek meg az itt lakók nap, mint nap: az elnéptelenedés veszélye Damoklész kardjaként lebeg a környék felett, a nagyobb közlekedési csomópontok meglehetősen messze vannak, így az
Tavaly volt 30 éves a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház. E neves ünnep alkalmából Beregszászban egy hetes színházi fesztivált tartottak, Budapesten pedig „Színház a határon” elnevezésű négynapos programsorozatot, amire bárki ellátogathatott. A nézők olyan darabokat láthattak, mint a Tóték, Háztűznéző vagy Csehov Egyfelvonásos komédiái. Ezeken kívül részt vehettek filmvetítéseken, közönségtalálkozókon vagy épp kerekasztal-beszélgetéseken. Erről az
Minden egy telefonhívással kezdődött. “Gergő, keleten bejöttek a tankok.” – így indult pontosan két éve, február 24-én a reggelem. Ekkor kezdődött Ukrajna megszállása az orosz hadsereg által, a tét az ukrán nép szuverenitása és túlélése volt. Ez a tény engem akkor hidegen hagyott. A szeretteim és barátaim sorsa volt a legfontosabb számomra. Bizonytalanság és pánik
Az elmúlt évtizedben Kazincbarcika többször is próbált az országos figyelem középpontjába kerülni – jó értelemben. Az észak-kelet-magyarországi kisváros a KolorCity program keretein belül saját fesztivált szervez minden nyáron, emellett számos erőfeszítés történt a város fejlesztésére és szépítésére. Van azonban egy sokkal kevésbé ismert különlegessége is Barcikának – a Don Bosco Szaléziak egyik legjelentősebb magyarországi csomópontja
