„Nem egy világverő csapat a kazah együttes, de ennek ellenére vezetünk ellenük”- A 30. perc táján bukott ki a freudi elszólás a meccs kommentátorából. A magyar válogatott mérkőzéseinek közvetítésekor az egyébként sem acélos sportújságírás nagy része, eldobva a kevés kritikus szemléletét, átalakul szurkolóvá, aki Priskin Tamás fejesgóljáról is képes azt mondani, hogy tanári módon bólintott a hálóba. (Az Izraelben légióskodó csatár az ötösről, vetődve próbálta meg a kapus hasán keresztül átfejelni a labdát, sikerült neki)
A magyar csapat 1-0-ra ment a félidőben Kazahsztán ellen. Az ellen a Kazahsztán ellen, akik hasonló időintervallum alatt 4 gólnál kevesebbet nem szoktak kapni. Senki ne jöjjön azzal, hogy manapság a kiscsapatokkal szemben sem lehet biztosra menni, már csak azért sem, mert ha ez így van, akkor ellenünk miért lehet? Felvetődik a kérdés, hogy nem lenne-e érdemesebb ezentúl „kiscsapat” státusszal nekivágni egy selejtező sorozatnak. Mert a kiscsapat, Kazahsztán az első 10 percben úgy presszionált minket, hogy a félpályát nem tudtuk átlépni. Senkit sem ért meglepetésként, amikor a második félidő elején ismét nem értünk labdához. A kékek gurigáztak, mi néztünk. Előre persze nem haladtak, de ismét az történt a pályán, amit ők szerettek volna. Az első, miként a második gólunk is, rögzített játékhelyzetből született. Összjáték, mozgás, labdatartás tekintetében nem sokkal nyújtottunk többet a kazah válogatottnál, az első épületes akciónkra közel 70 percig és egy vendégjátékos kiállításáig kellett várni, amit rögtön követett egy kék ellentámadás. A harmadik gólunk előtt ügyesen játszottuk át a védelmet, az akciót azonban már az ellenfél védői fejezték be, beállítva ezzel a 3-0-s végeredményt.
Persze nem az a felháborító, hogy a szart próbálják meg aranyként eladni, mert ehhez az ország minden területén hozzászokhattunk. Az igazán elkeserítő az, hogy ameddig itthon hempergünk ebben a hatalmas fejlődésben, addig máshol valódi teljesítmény épül. Sajnos a magyar labdarúgás sokkal mélyebben van, mint ahogy azt gondolnánk.
Két egyenlő játékerőt képviselő csapat meccsén, két pontrúgás és egy nehezen végigvitt támadás után tudtuk megszerezni a győzelmet.
