Sajátos megközelítésmód alapján értékeljük az A-csoport utolsó, sorsdöntő mérkőzését, melyen Mexikó 3-1-re verte Horvátországot. Felsorolunk és megvizsgálunk öt olyan érvet, ami a mexikói továbbjutást eredményezte.
1. Mert ők leikszeltek a brazilokkal
Horvátország még a nyitómeccsen 3-1-re kikapott a házigazdától, és bár nem volt ez ilyen egyszerű (Nisimura játékvezető erősen befolyásolta a mérkőzés alakulását), végül a horvátok nem szereztek pontot a csoport legesélyesebbje ellen. Mexikó viszont némi meglepetésre pontot csent Neymaréktól, így lépéselőnybe került Horvátországgal szemben. Az utolsó fordulóban Niko Kovac fiainak mindenképp győznie kellett a továbbjutáshoz, ez pedig nagyban befolyásolta a meccs képét.
2. Mert nem kaptak gólt
Ha három csoportmeccsen egyetlen gólt kapsz, akkor vagy nagyon jó csapatod van, vagy beparkoltál a busszal a kapud elé. Aki látta a közép-amerikaiak akár csak egyetlen mérkőzését is, az tudja, hogy az első eset áll fenn. Brutál jó védelmük van, Ochoa pedig ihletett formában védett a brazilok ellen. Közben pedig nincs gondjuk a gólszerzéssel sem: bár a brazilokkal jó meccsen 0-0-t játszottak, Horvátországnak hármat lőttek, és Kamerunt is megsorozták, noha ott a spori úgy döntött, hogy a poén kedvéért csak minden harmadik mexikói gólt adja meg (így is nyertek 1-0-ra). A csoportban amúgy egyetlen góljukat úgy kapták, hogy 3-0-nál megkönyörültek a horvátokon, és hagyták őket a kapuig gyalogolni a labdával.
3. Mert nagyon jól össze vannak rakva
Miguel Herrera nagyon ráérzett valamire. A selejtezősorozatban sokáig szenvedő Mexikó kiváló formaidőzítéssel a vb egyik legkomplexebb, taktikailag legfelkészültebb csapatának benyomását kelti. Stabil védekezésükről és hatékony támadójátékukról már volt szó, de az alapfelállásuk is tökéletesen erre a 12-16 játékosra van szabva. Egyénileg sem kutyaütők, de a meglévő garnitúrából a maximumot, sőt talán még kicsit többet is kihozott a szövetségi kapitány. Kellően gyors a csapat, de nem túl gyors, azaz sebességük nem megy az állóképesség és a pontosság rovására.
4. Mert az ész és a szív tökéletesen elegyedik játékukban
Minden rasszizmus nélkül egyes afrikai csapatok hatalmas szívvel, de sokszor fegyelmezetlenül játszanak. Szintén minden rasszizmus nélkül több európai csapat fegyelmezett, de valódi hazaszeretetet és szenvedélyt nélkülöző játékot mutat be… Mexikó azonban más. Kellően tüzesek tudnak lenni, közben pedig nagyon érett, profi futballt mutatnak be. Kiválóan kezelik az érzelmeiket, és nem egyszer elegánsan emelkedtek felül a nyilvánvaló, és még a semleges szurkoló számára is bosszantó bírói tévedéseken, ellenszélben is megnyerve meccseiket.
5. Mert a sormintának folytatódnia kell
1994, 1998, 2002, 2006, 2010. Mexikó az elmúlt öt világbajnokságon mindig a nyolcaddöntőben esett ki. Így kell(ett) ennek lennie idén is: a legjobb 16 közé bejutnak, de ott vége. Ha van válogatott, amely rést fog találni ezen a védelmen, akkor az a holland. Ha pedig gólt kap, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerül Mexikó. Miután masszívan érveltünk mellettük, ne írjuk le őket ilyen hamar, de az biztos, hogy az Oranje elleni meccsnek nem ők az esélyesei. Ha pedig nem jutnak tovább, a sorminta életben marad…
(fotó: Reuters)
