Márton nevű ismerősömmel készítettem interjút, aki harmadéves hallgató a Debreceni Egyetem Informatikai karán, mérnök informatikus szakon. Szeretné, ha névtelen maradhatna, ezért csak a keresztnevét használom. Elárulta, hogy középiskolásként mire számított és mit tapasztalt miután elkezdte a tanulmányait az egyetemen. Középiskolás fejjel kellő tájékozódottság sokan úgy vélik, hogy az egyetem csupa móka és kacagás, főleg az informatikai kar, mert ott „csak a gép előtt kell ülni és kész”. Márton erről mondja el a véleményét.
Mik voltak az első gondolataid a szakkal kapcsolatban, és mit tapasztaltál miután elkezdted a tanulmányaidat?
Egyáltalán nem hittem azt, hogy könnyű lesz. Voltak olyan ismerőseim, akik már elvégezték ezt a szakot és elmondták a tapasztalataikat. Szóval próbáltam felkészülni arra, ami várni fog rám. Viszont sokan voltak úgy, hogy milyen könnyű lesz, ez csak informatika, egész nap a gép előtt kell ülni és kész.
Az első félév viszonylag egyszerűnek mondható. Egy komolyabb tárgy volt, igaz abból sokan megbuktak. Viszont arra csak később fog más tárgy épülni, szóval viszonylag tűrhető volt. A második félév végére nagyjából a hallgatók negyede itt is hagyta a szakot, mert esélytelennek gondolták. Teljesen más volt az egész, mint amire számítottak. Ezért nem is próbálták erőltetni. Teljesen abbahagyták vagy átmentek másik szakra. Ezt a tárgyat én is buktam ezért fogok is csúszni, mert sok dolog épül rá.
Én nem hagyom itt a szakot, mert sok a kihívás. Egy kicsit nehéz volt, megszokni, hogy sokan abbahagyták még az elején a tanulmányaikat, mivel, látod, hogy akikkel együtt kezdtél még első félévben, már más szakon vannak, vagy azóta nem hallottál semmit felőlük. Viszont a bukásnak fontos tényezője az is, hogy sokan úgy jönnek ide, hogy nem lesz nehéz, elszórakozzák, aztán meg csak értetlenül állnak előtte.
Van, aki úgy véli, hogy az informatikai kar könnyű. Mi a véleményed erről?
Az osztályozás elég érdekes. A kettesnek többnyire már csak örülni lehet. Volt egy Btk-s angol nyelvű szabadon választható tárgyam, aki tartotta még bocsánatot kért, hogy csak 4-est tudott adni, és mindenképp szeretett volna javítási lehetőséget adni. Nos, az informatikai karon sokan örülnek, ha kettessel megvan az adott tárgy még, ha rengeteg időt fordítottak a vizsgára való felkészülésre is. Erre nem tudok konkrét választ, adni, de ezzel mindenki így van ezen a szakon.
Te is akkor kezdted a tanulmányaidat, amikor bejött az a törvénymódosítás, hogy az államilag finanszírozott hallgatóknak szerződést kell aláírniuk. Ez befolyásolja majd a munkavállalási lehetőséget?
Ennek megvan a rossz és a jó oldala is. A jó oldala ugye az, hogy nem kell fizetni tanulmányi díjat, ezért egy szerződést aláírni csekély dolognak tűnik. Viszont a negatív oldala, ugye az, hogy bizonyos időt itthon le kell dolgozni mielőtt külföldre mehetnél. Ebben a szakmában viszont ez lenne a legjobb kereseti lehetőség, ha egyből tudnál külföldre menni, mivel, Magyarországon ez a szakirány még gyerekcipőben jár, vagy legalábbis külföldön sokkal több a lehetőség.
Mit tanultok ezen a szakon és mennyire nehéz? Harmadévesként mit tudsz elárulni róla?
A mérnök informatikus szak igazából átmenet a fizika és informatika között. Van rengeteg matematika, némi bevezetés a fizikába, elektronika, programozás, logika, adatbázis kezelés, adatszerkezetek használata. Szinte az összes tárgy egymásra épül, ami érthető is. Szóval nem árt a fontosabbakat alaposan áttanulmányozni, nem csak valahogy átcsúszni a vizsgán, mert utána alapok nélkül jóval nehezebb a következő félév. Három választható szakirány van jelenleg, amit a negyedik félév végén kell kiválasztani. Mérés és folyamatirányítás, vállalati információs rendszerek és infokommunikációs hálózatok.
Az első az elektronikára, robotokra, automatizálásra alapoz. A második ilyen SAP rendszerekkel (Európa legnagyobb független szoftverháza), termelésinformatikával stb. Ezt nem ismerem annyira. Az infokommunikációs hálózatok pedig kliens-szerver kapcsolat, routerek, ezeknek programozása, távközlő hálózatok (telefon, VOIP). Még viszonylag az elején vagyok, sőt az egyik korábban bukott tárgyam miatt csak most tudtam felvenni a “hálózati architektúrák” nevű tárgyat, amire sok más dolog épül. Szó, ami szó, mindenképpen el akarom végezni ezt a szakot, attól függetlenül, hogy kegyetlenül nehéz lesz.
Az oktatók hogyan viszonyulnak a hallgatókhoz?
A legtöbb tanárnak van saját diasora, könyve vagy dokumentuma, amiből tartja az előadást.A vizsgákon általában ezt szeretik visszahallani vagy visszaolvasni. Ezek többnyire hatalmas anyagrészek. Volt olyan, hogy körülbelül hatvan oldal, tömény matematikai jelekkel felírt definíciót és tételsort kellett megtanulni, mert a nélkül nem boldogulsz vizsgán.
A legtöbb gyakorlati órára a legjobb az, ha otthon is megcsinálsz hasonló feladatokat vagy programozásokat, mivel a gyakorlat és a rutin sokat számít.
Nem árt, ha az embernek van hozzá érzéke is, nem csak érdeklődik iránta. Erre a zenész vagy énekes hasonlóságot tudom felhozni. Aki megállás nélkül tanul, lehet, hogy nem lesz benne olyan jó, mint aki erre „született”. Szerintem elengedhetetlen hozzá a kellő affinitás.
