Tivadar–Gergelyiugornya az ország legkeletibb nyaraló-szórakozó övezetei. Évtizedekig voltak gazdaságilag és kulturálisan is meghatározóak a Szatmár-Beregi régióban ezek a települések, de 5 éve hirtelen zuhanás kezdődött, aminek az alját az idei nyár hozta el azzal, amikor már több szórakozóhely sem nyitott ki. Jövőre pedig teljesen átalakulnak családi üdülő övezetekké, és nem tudni, maradhatnak-e a mostani tulajok vagy visszatérhet-e az az elfeledett Tisza-parti nyár.
Tivadar és Gergelyiugornya felvirágzása még az 1980-as évek végén kezdődött el. Faházak, ifjúsági üdülők, vendégházak nőttek ki a földből a környéken sorba. A Tiszán és a Túron evezőtúrák színesítették a programokat és a két említett településen kívül a vízparti falvak is profitáltak az idelátogató turistákból. A csend, a kikapcsolódás és a szórakozási lehetőségek széles repertoárja miatt generációk üdülhettek itt gondtalanul és olcsón. Ám valami 5 éve megváltozott. Sorra zártak be a kempingek és a szórakozóhelyek, és hiába emelkedtek az ingatlan és termék árak, ez nem hozta magával a várt változást, egyre kevesebb ember látogatta a partokat.
Ketten sétálunk régi barátommal, Tamással a kihalt Tisza-parti üdülő övezetben. “Régi motoros” ő az éjszakai életben. Letört ágak, bezárt épületek. Látszik, hogy jó ideje nem járt erre senki sem. Nem is csoda, hiszen a téli időszak nem kedvez a vendéglátósoknak ezen a környéken, és Tivadar, mint annyi vízparti társa, az országban bezárja kapuit. De most ez mégis más. Nem a megérdemelt pihenés egy átdolgozott nyár után, ami áthatja a környezetet, hanem valami megmagyarázhatatlan furcsa bizonytalanság. Megkérdezem útitársam, hogy ez miből fakadhat.
– Egyszerű pedig – mondja és erőset szív bele a cirill betűs cigarettába. Az egész üdülőt meg Ugornyát megvették. Így is érződött az elmúlt öt évben, hogy valamiért le akarják nyomi Tivadart, de csak most derült ki, miért is.
Október elején alapkőletétel zajlott Fehérgyarmaton a környék központjában ahol hamarosan új általános iskola épül. Ezen az eseményen tette tiszteletét Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is, ahol kitért arra, hogy a Szatmár-Beregi térségben új erőre fog kapni a vízi üdültetés, ami az elmúlt években csak vegetált. Igaz nem úgy, ahogy hozzászoktak a helyiek, hanem megújulva, mint családi üdülő övezetek és a tiszai és túri evezős túrákat is új cégek szervezhetik meg. Ez a bejelentés viszont nem okozott osztatlan örömöt az itt élők körében. A támogatók szerint ez segíthet abban, hogy új munkahelyek létesüljenek, és a leamortizálódott hangos éjszaki szórakozást felváltsa egy kellemesebb, nyugodtabb nyári időszak. Viszont nem mindenki ért ezzel egyet.
Óh, hát hogyne még ezt a kis szórakozási lehetőséget is el kell venni – válaszol Tamás a felvetésemre. – Az a baj ezzel, hogy hiába húzznak fel új „csilivili” épületeket, azokat ki tudja majd kifizetni, már most is 4-500 forint volt egy sör. De amúgy nem is értem, aki arra hivatkozik, hogy legalább este lehet aludni. Egy héten egyszer van buli, az is szombat este és csak nyáron. Érdekes én, ha nem megyek, mert másnap dolgozom, akkor is tudok aludni. Az a baj, hogy nem fogják fel, hogy ha ez is elvész, akkor nem marad itt semmi és senki.
Felhősödik az ég és feltámad a szél, mi is elindulunk haza és magunk mögött hagyjuk Tivadart, azt a helyet, ahol valamikor egy péntek vagy szombat este 10000-15000 ember is megfordult, ahol nem csak enni-inni lehetett, de koncertre vagy szabadtéri színi előadásra is jegyet lehetett váltani, vagy azt a helyet, ahol minden péntek és szombat este hajnal háromig zene szólt és nem volt este verekedés nélkül. Végül is ez is csak nézőpont kérdése.
