Sikeres volt az emlékév apropóján megrendezett Petőfi-Est a Debreceni Egyetem (későbbiekben: DE) Művészeti Központja, a DESZínház, valamint a DE Zeneművészeti Kar oktatói és hallgatói közreműködésével.
A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának Liszt Ferenc termében tartották meg a Petőfi-estet – amit Lakó Zsigmond, az egyetem olasz tanszékének oktatója, egyúttal a DESZínház vezetője rendezett – 2023. november 23-án 19 órai kezdéssel. Az eseményen a Zeneművészeti kar oktatói és hallgatói, valamint a DE Színház és a DE-BTK Művészeti Központ tagjai közös fellépését tekinthették meg a látogatók. Az előadás során – összesen 16 műsorszámon át – a közönség megtapasztalhatta Petőfi Sándor verseinek zeneiségét különböző művészeti szemléletmódokon keresztül, ezenfelül megismerhették a résztvevők Giuseppe Cassone nevét is. A különböző dalok, versek, kórusművek és az olasz nyelv dallamai teljesen egyedi légkört teremtettek.
A műsort Petőfi Sándor Minek Nevezzelek? Giuseppe Cassone olasz fordításával a Come ti posso nominare? szavalatával nyitotta meg Beatrice Zibellini (az egyetem olasz anyanyelvi lektora). Az olasz nyelvet nem beszélők is felismerhették a verset, hiszen a mű különleges hangzását képtelenség összetéveszteni más alkotással.
Közben a DE Színház tagjai művészi jelenetekkel színesítették a szavalatot, még pedig egy szívet átszúró íj képét jelenítették meg.
A második műsorszámban Vajda János két művének feldolgozását hallgathatta a közönség, amiben a zene és a szöveg csodálatosan harmonizált egymással. A Megfagy a szív, ha nem szeret-et és a Földet a földmíves-t a Zeneművészeti Kar hallgatója, Tóth Vera énekelte, zongorán pedig Kozma Dávid működött közre.
Ezt követte Farkas Ferenc zeneszerző Erdőben és az Alkony című alkotása, az előbbi Faluvégi Fanni, az utóbbi pedig a DE ZK vegyeskarának előadásában. A kórusban megszólaló mély férfi és magas női hangok keveredése – amelyet Török Ágnes vezényelt – páratlan hangzása átjárta az egész dísztermet.
A 6. műsorszámban ismét színi társulat lépett fel, Mester Kitti Bianka adta át a közönségnek A csillagos ég című költeményt, aminek utolsó sorai minden jelenlévőnek libabőrt okozhattak: „A szerelem mindent pótol, s a szerelmet nem pótolja semmi.” Az előadásmód és a költemény mély mondanivalója az esemény egyik csúcspontját jelentette, mély érzelmeket és gondolatokat hagyva maga után.
Az est fontosabb motívumává vált Petőfi Sándor Reszket a bokor, mert című költeménye, ugyanis kétszer is meghalgathatta a nézőközönség két különböző kivitelezésben. A hetedik műsorszámban Sugár Rezső zeneszerző feldolgozását adta elő Krúdy Bálint, akit zongorán Böszörményi Judit kísért. Majd a később Kovács Dóra szavalta el Petőfi híres alkotását, eközben egy kalitkából szabaduló madár, maga a szív metaforájaként jelent meg a „színpadon”. Ez a jelenet is Giuseppe Cassone-re utalhatott, – aki több Petőfi Sándor verset fordított – hiszen szerelmével, a magyar származású Hirsch Margittal rengeteget levelezett, de soha nem találkozhattak, mert Cassone fiatal korában elhunyt. Giuseppe és Margit levelezését Somogyi Tibor és Macsi Violetta illusztrálta a nagyközönség felé.
A műsor közepén egy igazán lendületes darab, a Ha én kedvesemről gondolkodom című Gyöngyösi Levente zeneszerző átdolgozása került előadásra a ZK Vegyeskara által. Ezzel a gyors tempójú énekkel megtörték az eddig megszokott produkciók hangulatát, ez pedig tovább fokozódott Vajda János Deákpályám ősbemutatója alatt. A lendületet megtartva Erdély László lépett fel Darvas Benedek Pest feldolgozásával.
Végül a vegyeskar utolsó előadása következett, ami nem is lehetett volna más, mint Csemiczky Miklós Est átdolgozása. Majd a színház és művészeti központ tagjai is kettő lezáró műsorszámot adott elő, amit Somogyi Tibor Slam poetry-je nyitott meg, ezt pedig folytatta Nagy Dávid szavalata a Márciusi ifjak című Petőfi alkotással. Beatrice Zibellini ahogyan megnyitotta az estet, úgy zárta le DE Színház előadóinak műsorát, ezzel igazi keretet adva neki. A produkciók – sőt az egész Petőfi-est – sora kettő Liszt Ferenc megzenésített művel zárult; Lévai Mihály A magyarok Istenét énekelte és végezetül Kiss Ádám zongorajátékára került sor.
Összességében emlékezetesre sikerült a Petőfi-Est, mely a művészeti ágak csodálatos összhangját hozta el a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának Liszt Ferenc termébe, méltó megemlékezés volt Petőfi Sándorra és fordítójára, Giuseppe Cassonne életművére és szerelmi életére. Az este során a DE Színház, a BTK Művészeti Központ és a DE Zeneművészeti Kar tehetségei egyesítették erejüket, hogy elvarázsolják a közönséget.
A rendezvény során Petőfi Sándor versei különböző művészeti megközelítéseken át elevenedtek meg. A zene, és a színház összjátéka új értelemmel gazdagította a költő alkotásait.
Az olasz fordítások, zenei átiratok és színházi jelenetek egyedi hangulatot teremtettek. További hangversenyekkel várják az érdeklődőket a Liszt Ferenc teremben: december 11-én ismét 19:00-tól A hangokon, szavakon és mozdulatokon túl… Kortárs művészet, kortárs művészek címmel ellátott összművészeti est. Mindkét esemény a Konzervatórumi Esték sorozatba tartozik.
Fotók: Facebook/DeSZínház
