Szeptember utolsó hétfőjén mutatták be Alma Van Win belga festőművész legújabb gyűjteményét a debreceni Méliusz Juhász Péter könyvtárban, ERŐS NŐK címmel. A tehetséges alkotó munkáit Szabó Magda, magyar írónő munkássága és élete inspirálta, valamint a szívügyének tartott női sorsok motívumai is megjelentek a kollekcióban. A bemutatóra és a panelbeszélgetésre hatalmas volt az érdeklődés, ráadásul széles korosztályú közönség vett részt a rendezvényen. Az esemény során egyértelműen leszűrhető volt, hogy a kiállítás tematikája mindenki számára figyelemre méltó, valamint fontosnak tartják az városlakók, hogy egy ilyen jelentős mondanivalóval bíró festmény-gyűjtemény gazdagítsa Debrecen központi könyvtárát az elkövetkezendő néhány hétben.
Alma Van Win belga festőművész legújabb portrékiállításában Szabó Magda személyisége és szellemi öröksége került a középpontba. A tárlat azonban nem csupán az alkotó előtt tiszteleg, ugyanis a festmények mélyebb értelmezése szerint a női életutakról, az identitásról és a művészi erő kibontakozásáról is szólt.
A rendezvény megnyitóját Lénárt Zsuzsanna tartotta, aki nemcsak személyes kötődését osztotta meg Szabó Magda munkásságával kapcsolatban, hanem mesélt kedvenc műveiről is. Megemlítette, hogy az egyik legmeghatározóbb regény számára Az ajtó, melyben a két (női) főszereplő kapcsolata rendkívül összetett, hiszen barátok, szövetségesek és hatalmi játszmát is folytatnak egymással. Megemlékezett továbbá a nőkről, akik inspirációként szolgáltak Alma Van Win számára, és köszönetet mondott a Belga Nagykövetséget képviselő díszvendégnek, Ewoud Roesnak. Beszédében kiemelte Szabó Magda Debrecennel való különleges kötődését és múltját.
Elmondta, hogy az írónő nagy mértékben gazdagítja a város kulturális életét.
A nyitóbeszédet követően felfedték az egyik legújabb festményt, amely az idős Szabó Magda portréját ábrázolta, alatta pedig egy kislány alakja tűnt fel, akit deportáltak. Van Win kifejtette, hogy a kép egyszerre szól az idő múlásáról, a gyermekkori traumák elfojtásáról és az emlékezés felszabadító erejéről.
Az esemény második szakaszában Porkoláb Gyöngyi, a WOMANEXT egyesület alapítója és elnöke vezetésével egy panelbeszélgetés következett, ahol Alma Van Win mesélt útjáról, művészi törekvéseiről és arról, hogyan kapcsolódik célkitűzése Szabó Magda életművéhez. Kifejtette, hogy előszeretettel merít az emberek érzelmeiből és sorsfordító pontjaiból alkotás során, azonban számára a legmeghatározóbb inspirációforrás az, hogy a nők hogyan élik meg valójában az életet. A művész különböző technikákkal dolgozott alkotásain, többek között olajjal, akrillal, akvarellel és grafittal. Elárulta azt is, hogy 2022 óta kerámia szobrok készítésével is foglalkozik.
A Szabó Magda-ihlette festmény gyűjteményének első darabját tíz évvel ezelőtt alkotta, és azóta már számos darab született, így egy gazdag kollekciót mutathattak be az eseményen. Van Win ecsetelte, hogy a portrék készítése komoly előkészületeket igényelt. Rengeteg fotót tanulmányozott, majd azok alapján saját értelmezést alkotott. Elárulta, hogy a fotó önmagában nem elég, ugyanis az alakokat újra kellett értelmeznie, annak érdekében, hogy a festmény valódi történetet meséljen el, és hiteles megjelenítést adjon vissza a közönségnek. Rengeteget tanulmányozta a Szabó Magda övezte kultúrát, hiszen rendkívül távol állt tőle a magyar irodalom. A kollekció megalkotása során elkezdett érdeklődni a magyar történelem iránt is, és betekintett a világháborús időszakba, mely nagyban meghatározta az újonnan bemutatott festményeit.
Alkotásaival próbálta egyszerre visszatükrözni a sötét időszakok félelmeit és megpróbáltatásait, ugyanakkor egyidejűleg a felszín alatt rejlő női erő megjelenítésére is törekedett.
Egy kérdésre válaszolva megemlítette, Szabó Magda azért fontos számára, mert egész életében kitartott amellett, amit alkotott, és másokat is tanított a saját történetén keresztül.
Képes volt hitelesen ábrázolni mások megélt valóságát is.
Emellett különösen megfogta az írónő stílusa, mélysége, és az, hogy női hősei sosem egyszerű karakterek, hanem sokrétű személyiségek, tele belső ellentmondásokkal és erővel. Wan Vin hangsúlyozta, hogy a nők szerepe azért is rendkívül fontos a történelemben és az irodalomban, mert mindig kiálltak a hitükért. Ezt a művész igazán inspirálónak találta, ezért is fő célja, hogy a női erőt reprezentálja festményein keresztül.
A portrék segítségével az alkotó arra törekedett, hogy láthatóvá tegye: minden nő mögött ott van egy történet – a kimondott vagy elhallgatott múlt, a fájdalmak és örömök, a veszteségek és győzelmek. Elemzésre került az erős nő fogalma a mai világban, melyre a belga művész összetetten kifejtette, hogy az értékek képviselete, a tisztelet és az odafigyelés is mind kulcsszerepet játszanak. Mindezek mellett a debreceni építészetről is szót ejtett. A város történelmi rétegét, a 18-20. századi épületek stílusát vonzónak találta, illetve ezek különösen inspirálóak is számára. Azonban megfigyelte, hogy a kommunista korszak hatása is erősen jelen van az utcák képében.
A kiállítás részeként további beszélgetésekre is sor került. Dr. Keczán Mariann és Dr. Bódi Katalin irodalomtörténész, kritikus osztották meg gondolataikat Szabó Magda műveiről és női karaktereiről. A beszélgetést Porkoláb Gyöngyi vezette izgalmas kérdéseivel, ezzel párbeszédre invitálva a résztvevő közönséget.
A központi téma az volt, hogy vajon az erős női karakterek megformálása örökség vagy tudatos döntés eredménye-e, illetve, hogy miként változik ez a kérdés az irodalomban.
Elhangzott, hogy a női szerepek sokáig háttérbe szorultak a klasszikus irodalmi életben, és Szabó Magda munkássága azért is különleges, mert képes volt a női tapasztalatokat a középpontba állítani.
A beszélgetés során szó esett a két világháború közötti Debrecen mindennapi nehézségeiről, az inflációról, a túlélés kihívásairól, továbbá arról is, hogy sok családban a nők voltak azok, akik összetartották a közösséget. Kénytelenek voltak megtanulni a pénzügyeket, a háztartásvezetést, és közben saját belső világukban is fejlődni.
Porkoláb Gyöngyi külön rákérdezett arra, hogy vajon az erő és sebezhetőség miként jár kéz a kézben. A válasz egyértelmű volt, ugyanis Szabó Magda életében is volt olyan időszak, amikor elhallgattatták és háttérbe szorították, azonban képes volt újra felépíteni karrierjét és saját magát is. Kiderült tehát, hogy a sebezhetőség nem a gyengeség jele, hanem az emberi mélység elengedhetetlen velejárója. Felmerült az is, hogy az írónő milyen tudatossággal mutatta be a generációkat, különösen ma, amikor egyre többen fedezik fel újra Szabó Magda írásait. A magyar irodalom oktatásában alig szerepelnek női szerzők, csupán Szapphó és Szabó Magda képeznek kivételt, ők azok, akik generációkon átívelő hatással bírnak.
Az esemény során Puskás István, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere is beszédet mondott, és kifejtette Szabó Magda városhoz fűződő kapcsolatát, valamint hangsúlyozta a MagdaFeszt programsorozatot, melynek keretein belül valósult meg ez a kiállítás. A város közönségét is meghívta az eseményekre, kiemelve a női alkotók jelentőségét, valamint azt, hogy
az írónő öröksége újabb és újabb művészeti formákban él tovább.
Az estet végezetül Turczi Arosné Zsófi zárta egy énekes produkcióval, amely érzelmes és mély hangulatot teremtett méltó lezárásként egy olyan rendezvénynek, mely egyszerre szólt irodalomról, képzőművészetről és a női lét sokrétű megéléséről.
Az ERŐS NŐK című kiállítás és panelbeszélgetés fő mondanivalója a női művészek és életutak összetettségének bemutatása volt. Nem csupán Alma Van Win portré gyűjteménye volt emlékezetes, hanem egy társadalmi párbeszéd is kialakult, amely a női identitásra és művészet szépségére hívta fel a figyelmet. Az eseményt nagyban gazdagította a kulturális szakértők jelenléte és hozzászólásai. A bemutatott festmények nemcsak arcokat és alakokat örökítettek meg, hanem komplex történeteket küzdelemről és bátorságról.
Fotók: Oláh Lilla
