Egy sok filmen, sorozaton és játékon keresztül megkomponált univerzumban lehet-e még egy olyan történetet bemutatni, amely a cameo-tengeren túl képes értéket közvetíteni a nézők irányába? A Bad Batch (Star Wars: A Rossz Osztag) a 2021-es debütálása után 2024-ben immár a harmadik, egyben záró évadával tért vissza a Disney+ streaming szolgáltatón. A sorozat alapvetően a Clone Wars animációs sorozat befejező eseményei után veszi fel a fonalat, és arra törekszik, hogy a széria utolsó szakaszában bemutatott 99-es Klón Osztag (vagy becenevén a Rossz Osztag) történetén keresztül mesélje el a klónok sorsának alakulását a 66-os parancsot követően.
A 66-os parancs számtalan kérdést vetett fel a nézőközönségben a Star Wars előzménytrilógia megjelenése után, melyre Dave Filoni (producer, író) csapata részben megadta a választ a Clone Wars sorozatban. Évadokon keresztül lehetőségünk volt információmorzsákból összerakni a képet arról, hogy a klónok pontosan miért hajthatták végre a kivégzési parancsot olyan lelketlen módon (legtöbb esetben) szeretett Jedi mestereik ellen. A Bad Batch sorozatban viszont fokozatosan feltárul, hogy a klónok hogyan dolgozzák fel a Jedi rend eltűnését, a Birodalom felemelkedését és a klónok feláldozhatóvá válását.
A harmadik évad értékelése a különböző online felületeken eltérő, de összességében pozitív (Rotten Tomatoes 88%, IMDb 7.8/10). A történetszál inkább sötét és komoly, azonban megtartja a „wholesome” érzetet anélkül, hogy túlságosan gyermeki lenne, hasonlóan az eredeti Star Wars filmekhez.
Az univerzumépítés nem feltétlenül lett volna feladata a sorozatnak, hiszen a filmek és a Clone Wars megteremtették számára az alapokat, mégis magabiztosan sorakoztat fel új helyszíneket és karaktereket, melyeknek többsége teljesen beleillik a posztköztársaság korszakában túlélni szándékozó alvilági, vagy ott bujkáló figurák soraiba. A harmadik évadban azonban kevés új antagonista került bemutatásra, inkább a korábbi részek történetszálai és „gonoszai” kerültek kibontásra, mint Rampart Admirális, vagy éppen Royce Hemlock.
A Bad Batch egyik erőssége a karakterek fejlődésének részletes és alapos kidolgozása, amely az érzelmekre és a belső vívódásokra koncentrál.
A sorozat eléri, hogy a nézők mélyen kötődjenek a főszereplőkhöz, még azokhoz is, akik kezdetben távolságtartóbbnak vagy ellentmondásosabbnak tűnhetnek. A történetszálak gondosan építkeznek az évadok során, és a harmadik évadban teljesednek ki igazán.
Hunter karakterén keresztül remekül jelenik meg a vezetői felelősség szerepe. Azon kívül, hogy az osztag vezetője, lassan apafigurává érik, melyet a sorozat anélkül egyértelművé tesz, hogy azt bárki kimondaná vagy erőltetné. Hunter és Omega kapcsolatának alakulása a történet egyik középpontja. Kötelékük mély érzelmi pillanatokkal képes maradandó hatást gyakorolni a nézőre.
A történet a főszereplő klón gyermeken, Omegán keresztül mutatja be az identitáskeresés, és a családhoz való kötődés történetszálát. A rendkívül magas intelligenciája ellenére, eleinte sokszor felelőtlen döntéseket hozott, mely az első két évadban gyakran volt okozója a kialakult bonyodalmaknak. Talán túl gyakran, hiszen nézőként azt éreztem, hogy a helyzetek kialakulása repetitív, a cselekmény egyhelyben toporgott a gyerekes döntések miatt.
A harmadik évadban ez a jelenség végre orvoslásra került, és az utolsó részekben Omega jelleme fejlődni látszott: képessé vált működő tervek kidolgozására azáltal, hogy kezdte helyesen felmérni a kockázatokat. A cselekmény ekkor ismét felgyorsult. Az alkotók talán ezzel próbálták hangsúlyozni a gyermeki ártatlanság és a felnőtté válás közötti ellentmondást.
A történetben ugyanis folyamatosan küzd egymással az ártatlanság megőrzésének vágya, és a háborús világban való túlélés kemény realitása.
Annak ellenére, hogy a sorozat fel merte áldozni a jószívű, de kissé rideg főszereplő Tech-et még a második évadban, fél a szereplőket igazán komoly következmények elé állítani, több ponton nem aknázza ki a rendelkezésre álló potenciált.
Crosshair gyilkosságai és kifejezetten rosszindulatú viselkedése nem nyer valódi megbocsátást. Crosshair volt az, akinek az inhibitor chipje jól működött, ennek köszönhetően a Birodalmat követte a 66-os parancs után, dezertált társaitól eltérően. Crosshair a chip eltávolítása után is megmakacsolta magát, és hűséget fogadott a Birodalomnak, már önszántából. Ezt a döntését nem sokkal később nagyon megbánta, hisz felismerte, hogy a Birodalom bármikor eldobná őt.
A sorozat számára adott volt, hogy Crosshair feláldozza magát az osztaga érdekében, az írók mégis máshogy döntöttek. Lehet, hogy a történet éppen ezzel szeretné kikerülni a sztereotipikus történetírást, mégis hiányérzetet hagy maga után.
Nem tekintenék el attól sem, hogy a sorozatban vannak a történetszálat vizsgálva érdektelen fejezetek. Az évad tempósan indít, és látványosan zár, azonban vannak „filler”(töltelék) jellegű részek, amelyek lelassítják az évad dinamikáját. Ezek a részek nem unalmasak, de nem viszik előre a történéseket, így, ha egymás mellé került egynél több ilyen rész, a sorozat kissé leült, és a néző úgy érezhette, hogy nem haladtunk semmilyen irányba.
Ezek a részek valószínűleg a főszereplők karakterfejlődésére szerették volna tenni a hangsúlyt, de ez nem fedte el eléggé azt, hogy lényegében fontos esemény nem történt ezekben az epizódokban.
A Bad Batch remekül próbálkozik felvenni a kapcsolatot a többi sorozattal, filmmel és játékkal, azonban ez nem mindig kerül viszonzásra a később játszódó sorozatok esetében.
A Bad Batch 3. évadában megjelenik Assajj Ventress, aki a Clone Wars sorozatban hasonló folyamaton ment kereszül, mint később a 99-es osztag (az osztaggal párhuzamban ő is mindenét elvesztette). Számos példa adódik a sorozatban hasonló visszatérésre, de Ventress volt a harmadik évad nagy meglepetése.
A sorozat végén megtudhattuk, hogy Omega csatlakozott a Birodalom elleni lázadáshoz vadászpilótaként, egyelőre még sincsen utalás a Rossz Osztagra az ezután játszódó Ahsoka sorozatban, amely a Rebels sorozat (2014-2018) történetét folytatja. Ez betudható annak, hogy az Ahsoka készítői nem akarták spoilerezni saját franchise-uk sorozatának történetét. Mégis hiányzik valamiféle kapcsolat az élőszereplős produkciókkal, ez pedig aláássa a sorozat univerzumbeli jelentőségét és egyfajta elszigeteltséget eredményez a későbbi, tágabb Star Wars világban.
A sorozat erőssége, hogy az akciójelenetek jól megkomponáltak, jó dinamikával rendelkeznek, és nem veszik el a történetről a hangsúlyt. Látványvilágában más animációs sorozatokhoz képest kiemelkedően részletgazdag és valósághű. Minden apró kosz, karc és az eredeti trilógiát idéző „koszosság” minden képkockában fellelhető.
A készítők nem voltak abban sem restek, hogy korábban sosem látott helyszíneket mutassanak be, mint például a Tantiss bolygó, ahol az Uralkodó titkos kísérletei zajlanak Hemlock felügyeletével. Hatalmas plot twisteket ugyanakkor nem kell keresni a sorozatban (tekintve, hogy tudjuk mi történt előtte, és mi történt utána).
A harmadik évad jól zárja le az első két évadban felsorakoztatott történetszálakat. A sorozat csúcspontja a legjobb értékeléssel rendelkező harmadik évad utolsó része: minden fontosabb elindított folyamat a végéhez ér, és még egy jövőbe való rövid betekintéssel is megjutalmazza a nézőket.
Míg sok modern produkció a nosztalgia és a visszatérő karakterek köré építkezik, a Bad Batch a saját narratívájára támaszkodik és érdekfeszítő kérdéseket vet fel az egymás iránti és meggyőződésbeli hűségről, az identitásról és a családi kötelékekről. A készítők egy nyugodt, a Star Wars univerzumához méltó lezárást adtak az osztag életben maradt, sokat megélt tagjainak, ezzel befejezve a három évadosra tervezett sorozatot. A történet összességében túllép azon, hogy csak egy újabb nosztalgiavonattá váljon azáltal, hogy a klónok sorsát személyessé és szimpatizálhatóvá teszi a nézők számára.
Képek forrása: starwars.com
