Az elmúlt években a digitális sajtó széles körben használta a közösségi médiából átvett tartalmakat, különösen az Instagram posztokat. Egy időben elterjedt gyakorlat volt, különösen a bulvár- és híroldalakon, hogy akár kommentár nélkül osztottak meg bejegyzéseket, minimális szerkesztői munkával. Azonban az ilyen típusú cikkek egyre inkább visszaszorulni látszanak. De mi is pontosan a repost, milyen szerepet tölt be az online sajtóban, és miért van eltűnőben?
A repost a közösségi médiában egy már létező tartalom újbóli megosztását jelenti. Ez történhet egy másik felhasználó bejegyzésének közvetlen posztolásával vagy annak képernyőfotóként történő publikálásával. A képek forrása leggyakrabban az Instagram, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy mások bejegyzéseit saját történeteikben újra megosszák, de akár saját képeinket is időnként újraoszthatjuk. Az itt megjelenő tartalmak különösen vonzóak a szerkesztőségek számára, hiszen látványosak, gyorsan fogyaszthatók, és nem igényelnek jelentős újságírói munkát.
Már a közösségi média kezdeti szakasza óta jelen vannak különböző tartalommegosztási lehetőségek – a Twitter például 2009-ben vezette a be a retweet funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megosszák mások tweetjeit saját követőikkel változtatások nélkül. Az Instagramon 2016 óta elérhető a történet, amely 24 órán keresztül látható. Ezen keresztül közvetlenül megoszthatjuk saját vagy mások bejegyzéseit. Ha rákattintunk egy bejegyzésre, az az eredeti posztra irányítja a felhasználót, elősegítve ezzel a forrás gyors elérését. A repost funkció már a TikTokon is elérhető. Megoszthatunk videókat saját oldalunkon, úgy, hogy a videó alatt látható, hogy ki készítette az eredeti bejegyzést. Ezek a megosztások hozzájárulnak a tartalmak gyors terjedéséhez és népszerűsítéséhez, miközben segítik a tartalomkészítők munkájának elismerését.
Az online sajtó gyakran alkalmazza a repostokat korábbi hírek újramegosztására, más portálokon megjelent tartalmak átvételére, valamint a hírességek és közéleti szereplők posztjainak felhasználására. A kommentár nélküli repostok csökkentették a szerkesztői beavatkozás szükségességét, miközben gyors és látványos tartalmat biztosítottak az olvasók számára. A sajtó számára ez költséghatékony módszer volt a kattintások generálására, hiszen minimális ráfordított idővel is jelentős látogatottságot érhettek el.
A repostok többféle formában jelennek meg a sajtóban: egyes cikkek csupán egy linket osztanak meg, míg mások csak a képet közlik szöveg nélkül. Előfordul rövid, semleges felvezetés is, például „XY ezt posztolta Instagramra”. Előfordulnak hosszabb elemzések is, amelyek kommentárt és háttérinformációkat is tartalmaznak, ezáltal komolyabb újságírói tevékenységet feltételeznek. Egyes esetekben pedig repost-galériák készülnek, amelyek több posztot mutatnak be egy cikkben, általában csak a kiválasztás okának rövid magyarázatával.
Ezekre a típusokra mind találunk példát, ha a Sziget Fesztivállal kapcsolatos cikkek sajtódiskurzusát vizsgáljuk. Megvizsgáltam az elmúlt három év repostjait a leglátogatottabb hírportálokon és az adatok elemzése alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a Sziget Fesztiválhoz kapcsolódó repostok egy időben rendkívül népszerűek voltak a magyar online nyilvánosságban, különösen a bulvár- és híroldalakon.
A 2022-es és 2023-as években kifejezetten sok cikk született, amelyek hírességek, előadók és influenszerek Instagram-bejegyzéseit osztották meg. Azonban 2024-ben már érzékelhető csökkenés figyelhető meg ebben a műfajban. A legtöbb ilyen cikk semleges hangvételű, vagyis a szerző nem fűz hozzájuk érdemi kommentárt.
A legnépszerűbbek azok a tartalmak voltak, amelyekben világsztárok – például Justin Bieber, Dua Lipa vagy Billie Eilish – osztottak meg képeket vagy gondolatokat a Sziget Fesztiválról.
Ezek a bejegyzések a közönség számára különösen érdekesek lehettek, hiszen a fesztivál eseményeit maguk az előadók közvetítették. A külföldi sztárok posztjait a portálok magyar fordítással látták el, így azok mindenki számára érthetővé váltak.
Augusztus 15-én lép a Sziget Nagyszínpadára korunk egyik legnagyobb sztárja, Billie Eilish… Most üzent is rajongóinak. „Sziasztok srácok! Itt Billie és csak azt akarom mondani, hogy már alig várom, hogy lássalak titeket a Sziget Fesztiválon, Budapesten, augusztusban. Ott találkozunk!”
A magyar hírességek és influenszerek posztjai szintén kiemelt figyelmet kaptak. Olyan cikkek jelentek meg, amelyek arról számoltak be, hogy egy-egy celeb milyen szettben jelent meg a fesztiválon, mennyit költött egy ételre vagy éppen kivel bulizott. Ezekhez általában minimális kommentár fűztek a portálok. Például a fenti a cikkben a borítóképnek semmilyen köze nincsen a tartalmához. A címben említett videót nem ágyazták be a cikkbe, csupán egy linket közöltek róla, amely mindössze 24 órán keresztül volt elérhető. Így aki később találta meg ezt a cikket, nem láthatja, hogyan bulizott Tóth Andi a Szigeten. Cserében összesen 9 reklámot kellett végignéznie az oldalon.
Az egyik legérdekesebb típus a repost-galéria, itt jól látható a képeket összekötő kapocs: extrém fesztiválsminkek és ruhaköltemények a magyar sztárokon. Az első néhány képhez tartozik képaláírás, amelyből kiderül, hogy kit láthatunk rajtuk, de a későbbi képek alatt már csak a galéria címe ismétlődik, akik kevésbé ismerik a magyar hírességeket, nem feltétlenül tudják beazonosítani a szereplőket. A cikk összesen ennyi szöveget tartalmaz:
Gelencsér Tímea, Metzker Viki és Palvin Barbi sem fogták vissza magukat.
Felmerül a kérdés, miért kezdtek visszaszorulni ezek a típusú cikkek 2024-re. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az olvasók érdeklődése változott, és az ilyen tartalmak már nem generálnak annyi kattintást, mint korábban. Emellett a közösségi média platformok is folyamatosan fejlődnek: a felhasználók egyre inkább közvetlenül az Instagramon, TikTokon vagy más felületeken követik a hírességek és előadók bejegyzéseit, így a sajtó közvetítő szerepe háttérbe szorul.
A TikTok és más videóorientált platformok térnyerése szintén hozzájárulhat a szövegnélküli, képalapú tartalmak visszaszorulásához. A videós formátumok dinamikusabbak és személyesebb élményt kínálnak, amely jobban illeszkedik a mai tartalomfogyasztói szokásokhoz.
További szempont lehet az is, hogy a szerkesztőségek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az eredeti tartalomgyártásra, és kevésbé támaszkodnak a közösségi médiából átvett bejegyzésekre.
Bár a repost-cikkek költséghatékony megoldást jelentettek a kattintások generálására, a szerkesztőségi munka minimalizálása hosszú távon ronthatja az adott médium hitelességét és szakmai presztízsét.
Nagyobb szerepet kapnak a saját készítésű, exkluzív tartalmak. Egyes szerkesztőségek fokozatosan áttérnek az eredeti riportokra, mélyinterjúkra és elemzésekre, amelyek jobban kiszolgálják a közönség információéhségét. A Telexen például nem találkozhatunk ilyen típusú cikkekkel, ők általában saját képi anyaggal dolgoznak, a Sziget Fesztiválra is saját fotóst küldtek.
A repostolás gyakorlata jogi és etikai kérdéseket is felvet. Bár az Instagramon és más platformokon közzétett tartalmak nyilvánosan elérhetőek, az újságok és híroldalak sokszor szerzői jogi és adatvédelmi problémákba ütközhetnek ezek átvételekor. Kérdés, hogy a hírességek és influenszerek mennyire járulnak hozzá posztjaik felhasználásához, illetve, hogy a szerkesztőségek milyen mértékben tartják be az etikai normákat ezen tartalmak megosztásakor. Egyre gyakrabban találkozunk olyan képleírásokkal, ahol a posztoló – legtöbb esetben influenszer – kiemeli, hogy a kép felhasználása engedélyköteles.
A repost-cikkek visszaszorulásával az influenszerek és a sajtó közötti kapcsolat is átalakul. Egyre több híresség és véleményvezér saját csatornáin keresztül kommunikál a közönségével, így a sajtónak új stratégiákra van szüksége az ilyen tartalmak feldolgozásához. Az újságírók sokszor közvetlen interjúkat vagy hosszabb elemzéseket készítenek, hogy a puszta megosztás helyett mélyebb tartalmat nyújtsanak az olvasóknak. Ebben a cikkben például megismerhetjük Hunyadi Donatella korábbi munkásságát. A szerző az eredeti Instagram-bejegyzés hozzászólásai közül is kiemel párat, majd egy rövid interjúrészlettel zárja az anyagot.
Összességében elmondható, hogy a közösségi médiából átvett tartalmak még mindig jelen vannak a magyar online sajtóban, de az elmúlt években csökkent az ilyen típusú cikkek száma. A tendencia arra utal, hogy a közönség igényei változnak, és egyre nagyobb az elvárás a mélyebb elemzések és az egyedi tartalomtípusok iránt. Bár a repost továbbra is gyors és látványos megosztási forma marad, egyre inkább háttérbe szorul a hagyományos újságírói munka javára.
