A józan extázis gyógyító tükre

Bongor, a kortárs magyar experimentális rap egyik legizgalmasabb, sokoldalúbb figurája. A 2022-es Testi Mesék után három évvel tért vissza, hogy leszámoljon saját belső démonaival. A napokban megjelenő EXTÁZIS nem egyszerűen egy újabb rap album; sokkal inkább egy audio-színházi önvallomás, egy őszinte és kíméletlen konceptalbum a függőségről és a felépülés rögös útjáról. Az EXTÁZIS a magyar hip-hop egyik legbátrabb és legmélyebb műve.

A lemez egyszerre működik terápiás ülésként, irodalmi mélységű önéletrajzként és társadalmi tükörként, amelyben Bongor a legszemélyesebb traumáit, az apai mintákat és az alkoholizmus ördögi körét tárja fel. Ez a munka nem dühös, mint korábbi lemezei, hanem megértő és önreflektív, miközben megtartja a rapperre jellemző éles humort és öniróniát.

Az EXTÁZIS koncepciója már az első pillanattól kezdve megkérdőjelezhetetlenül tiszta: a lemez egy felépülési folyamat, egy pszichoterápiás utazás 14 állomása. A folyamatot a három skit – ‘Első ülés’, ‘Töréspont’, ‘Záróülés’ – keretezi, melyek rövid hangjátékszerű bejátszásaikkal a hallgatót egy intim, feszült terápiás térbe helyezik.

Ezek a skitek nem csupán átvezető hangminták, hanem a lemez dramaturgiai pillérei.

A kísérő pszichológust alakító Rujder Vivien jelenléte és hangja professzionális, nyugodt és megragadó, ami azonnal hitelessé és befogadhatóvá teszi a fiktív, de érzelmileg valós szituációt. Az ‘Első ülés’ még feszült, a rapper védekezik, a pszichológus pedig kérdez, felmér. A ‘Töréspont – Skit II.’ jelenti a sötét narratív csúcspontot, a belátás és a változtatás szükségszerűségének pillanatát, ahonnan már csak a felépülés felé vezet az út. Végül a ‘Záróülés – Skit III.’ a megbékélést és az elvégzett munka elismerését hozza el. Rujder Vivien színészi játéka nem tolakodó, mégis stabil, és egyfajta szakmai keretet ad Bongor önfeltárásának. 

A zenei és szöveges anyag a kezdeti elfojtástól és káosztól vezet el a végső hála és megbékélés állapotáig.

A lemez hangzásáért WaTa mellett olyan nevek felelnek, mint DOÓR, Lusta Geri, Kapitány Máté és Eklics Dániel. A felhozatal nagyon sokszínű, ám mégis egységes, atmoszférikus és érzelmekkel teli zenei hátteret biztosít a vallomáshoz. A vendégelőadók – Sisi, cserihanna és Gege – nem pusztán feltűnnek, hanem a narratíva szerves részei, segítve Bongort az önfeltárásban, vagy éppen külső nézőpontot biztosítva a történethez.

Az utazás a sötétséggel és a teherrel kezdődik: az ‘Árnyék’ mély, atmoszferikus beatjeivel azonnal a gyermekkori traumák és a feldolgozatlan terhek világába süllyeszti a hallgatót. Bongor hangja itt még feszült, a tudatalatti nyomása szinte tapintható. Ezt követi a függőség aktív fázisának, a “másnapnak” az önironikus, sodró ritmusú himnusza, a ‘Bebaxtam’, ahol a rapper kíméletlenül leplezi le az alkoholizmus társadalmi elfogadottságát és a felelősség áthárítását. Bár zeneileg az egyik legfogósabb track, a mondanivaló súlyos: tiszta vallomás a csődről.

A lendület továbbvisz a konfliktusba: a ‘Beef’ (feat. Kapitány Máté) a rap műfaj versengő hangulatát dolgozza fel, ahol a konfliktus valójában a külső és belső Bongor között zajló önmarcangoló harc, melyet a dinamikus beatek és a játékos, de szúrós szövegek tesznek élessé. Ezt váltja fel a ‘Sose halunk meg’ (feat. Sisi, DOÓR) hamis extázisa, a buli és a halhatatlanság illúziója, melynek kaotikus, de eufórikus hangulatát Sisi és a zenei alap festi meg, tragikus iróniával. A ‘Hol voltál?’ (feat. cserihanna) ezután a függőség által okozott kapcsolati károkról beszél, az elhanyagolás és a hiány érzését boncolgatva, cserihanna érzékeny vokáljával a sérülékenységet, Bongor rapjével pedig a bűntudatot képviselve. Ennek a dalnak külön szépsége, hogy a két előadó a való életben is egy párt alkot, amitől még hitelesebb a mondanivaló.

A központi ‘Töréspont – Skit II.’ után érkezik az album emocionális és tematikus tetőpontja, a közel hatperces eposz, az ‘APA’

Ez a magyar rap egyik legőszintébb storytelling mesterműve. Kíméletlen őszinteséggel beszél a családi mintákról, az alkoholista apai örökségről és a transzgenerációs traumákról.

A zene lassan építkezik, a szöveg pedig drámai pontossággal idézi fel a gyermekkori emlékeket, a fájdalmat és végül a megértést. Ez a dal nem ítélkezik, hanem megpróbálja megérteni az összefüggéseket, amiből a függőség táplálkozott. A katarzis és az elszámolás után a ‘Fenevad’ (feat. WaTa) a megnevezett démonnal való harcról szól, energiával és agresszív elszántsággal fűszerezve.

A lemez utolsó harmada a felépülésről szól, az igazi extázis megtapasztalásáról, ami már a tudatosság gyümölcse. A ‘Full tempó’ pozitívabb hangulatú beatje a józan élet lendületét, az építkezés és a megújulás energiáját sugározza. Ezt követi a ‘Hála’ (feat. Gege, DOÓR), ami a felépülés utolsó fázisa, vagyis az elfogadás és a nyugalom. Gege és DOÓR vokálja és a zene lágysága megnyugvást közvetít. Végül a ‘Szélcsend’ (feat. WaTa) a megbékélés pillanata, a vihar utáni belső nyugalom akusztikus lenyomata, amely rávilágít, hogy az igazi extázis a csendes, tiszta létezésben rejlik. A ‘Záróülés – Skit III.’ pedig lezárja a terápiás keretet.

Bongor EXTÁZIS című lemeze egy valóban katartikus élmény, ami messze túlmutat a rap műfaji határain. Ez a bátor, megrendítő és végül gyógyító műalkotás a rapper karrierjének nemcsak a legmélyebb pontját érinti, de egyben a legmagasabb művészi szintjét is jelenti. A konceptalbum kiemelkedően egységes, a szövegvilág páratlanul őszinte, és zeneileg is rendkívül igényes. Az EXTÁZIS a magyar hip-hop egyik legfontosabb lemeze az elmúlt évekből, mely nemcsak a függőséggel való szembenézés bátorságát mutatja be, hanem azt is, hogy az igazi extázis a józan, tiszta létezésben rejlik.

Fotók: Bongor

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás