Napi betevőm beszerzésére indultam éppen, amikor a zsúfolt egyes villamoson érdekes (egymás mellett el-) beszélgetés ütötte meg a fülemet. Két idős néni széles vigyorral méregetett két szaúdi diáklányt, először csak dicsérve őket, hogy milyen szépek ezen a szeszélyes áprilisi napon, majd beszélgetést is kezdeményeztek velük (a diskurzus nyelvét kitalálók nyereményben részesülnek). Persze jöttek a „hová valósiak vagytok?” és a „mit tanultok?” sablonkérdések, amire sűrű bólogatás és egymásra sandítás volt a válasz. Miután sikerült kinyögniük, hogy fogorvosin koptatják a padokat és a pácienseket, ez egyik néni kajánul elmosolyodott, majd hevesen gesztikulálva (a képen látható módon) és tagolva szavait ezt mondta: ti… nekünk… hozzátok… a valutát… tudjátok… pénzt…!
Érdekes, miket tapasztal az ember, ha megéhezik…
