Tavaly november 5-én mutatták be egytemünkön Guld Ádám Az EMO: Egy stíluskultúra karrierje a médiában című könyvét, mely a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület és a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézete közös könyvsorozatának a hetedik kötete. A széria kialakulásáról és a mögötte álló rendszerről Keszeg Anna szerkesztővel beszélgettem.
Hogyan indult el a Letöltés sorozat, mi volt a célja és Te hogyan kerültél kapcsolatba vele?
A sorozat indulásakor Kolozsváron tanítottam, és már korábban megfogalmazódott bennem az, hogy jó lenne egy olyan könyvsorozatot létrehozni Kolozsváron, amely kimondottan média- és kommunikációtudomány profillal rendelkezik. Magyar nyelvterületen csak egy ilyen könyvsorozat van, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke a Gondolat Kiadóval közösen ad ki e témában sorozatot, és úgy gondoltuk, jót tesz a szakmának, ha van még egy könyv formátumú tudományos fórum, ami szintén erre a területre fókuszál. Az erdélyi könyvkiadási rendszerben volt lehetőség arra, hogy elindítsuk, s az Erdélyi Múzeum-Egyesület támogatta a sorozat kinézetével kapcsolatos elképzeléseinket is. A kiadó vezetője, Biró Annamária nagyon támogatóan áll hozzá a sorozathoz, illetve Sütő Ferencnek köszönhetően korszerű arculata lett a sorozatnak. A Letöltés az én ötletem volt, szerencsésnek érzem magam, hogy a kiadón túl a kolozsvári kollégák támogatták, és az első kötet is egy ottani kolléganőm, Zörgő Noémi doktori disszertációja volt. A tudományos tanácsnak két kolozsvári kollégám, Kádár Magor és Vincze Hanna Orsolya tagjai, illetve most Györgyjakab Izabellával, szintén a BBTE kommunikáció tanszéke munkatársával szerkesztjük a sorozatot.
Hogyan választják ki a szerkesztők azokat a kéziratokat, amelyek megjelennek a sorozatban?
Kicsit a szakmai szóbeszéd alapján. Ha szakmai konferenciákon és tanácskozásokon olyan kéziratról szerzünk tudomást, ami érdekes és illik a sorozat profiljába, akkor fel szoktuk venni a kapcsolatot a szerzőkkel, esetleg a szerzők maguk ajánlanak kéziratokat, és azok közül minőségi, szakmai szempontok szerint döntünk. A döntési folyamatnak van egy másik eleme is, a tudományos tanács: itt igyekeztünk a magyar nyelvterület különböző kommunikációs képzéseiből egyaránt hívni szakembereket, ők általában jóváhagyják a közlésre kerülő kéziratokat. Mivel azért zömmel disszertációkat vagy támogatott kutatások lezárásával keletkezett kéziratokat adunk ki, a dolgozat védése vagy a kutatás elfogadása is biztosít egy szakmai szűrőt.
Neked is jelent meg könyved a Letöltés sorozatban, A holdbéli völgy képzelete címmel. Hogyan kapcsolódott ez a téma kutatási területeidhez, mi inspirált, hogy Torockó történetéről írj?
Tulajdonképpen nekem az a kötet a szakmai átmenet könyve. Irodalom szakos vagyok, és amikor Kolozsvárra kerültem a kommunikáció tanszékre, volt egy posztdoktori ösztöndíjam az átmeneti években. Akkoriban térképzetekkel foglalkoztam, amit nagyon jól össze tudtam kapcsolni a város és település márkázással, mely irányzat akkor a kolozsvári tanszéken többünket foglalkoztatott. Az én kutatásom arra kereste a választ, hogy a Torockó márkának hogyan tudnak a szépirodalmi művek elemeivé válni: vagyis a városmárkázásnak adtam egyfajta mediális megközelítést azzal, hogy különböző médiatermékek, főként elit kulturális alkotások, filmek, könyvek hogyan tudnak egy város márkaépítésébe bekapcsolódni.
2015-ben három könyv is kijött a sorozatban.
Ezeknél a könyvsorozatoknál általában a támogatási rendszeren múlik, hogy mennyi könyv tud megjelenni egy adott évben – nyilván a jó minőségű kéziratokon túl. Akkor több kötetre volt támogatás. Én évi két kötetet tűztem ki célnak és ezt tartjuk is. 2015 sajátos év volt, meg akartuk mutatni, hogy a sorozat életképes és vannak kiadásra szánt kéziratok. Van még egy nehézség, ami miatt az utóbbi időben mintha lassult volna a könyvek kiadásának ritmusa, ez pedig az, hogy a támogatás egy részét Magyarországról, egy részét pedig Romániából kapja a kiadó. A romániai pályázatoknál általában kitétel, hogy erdélyi szerzők jelenjenek meg a sorozatban – legalább társszerzőként. Az utóbbi két kötetünk pedig magyar szerzőnek köszönhető, ezért lassította a folyamatot, hogy csak az egyik támogatási rendszert tudtuk kihasználni.
Milyen kötetek várhatóak a közeljövőben?
2019-re az első tervünk egy irodalom- és médiakultúra viszonyához kapcsolódó kiadvány, mellyel folytatjuk azt a média és populáris kultúra vonalat, ami eddig is jellemző volt a sorozatra. Később viszont szeretnénk a médiatörténet különböző helyi, regionális irányai felé menni. Amit még nagyon szeretnénk, s ami az első kötetben jelen volt, de aztán kikopott a szériából, hogy alkalmazott kommunikációtudományi vizsgálatokkal foglalkozzunk. Ez a szemléletmód a kolozsvári kommunikációkutató iskolára nagyon jellemző, s itt lehet igazán hiánypótló munkákra számítani.
