A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói évek óta használnak egy síkfőkúti kutatóházat. A létesítmény Soó Rezső nevét viseli, aki botanikusként a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és az egyetem tanára is volt. Síkfőkút Heves megye Noszvaj településéhez tartozik, és a kutatóházat ma már nem csak botanikusok használják.
A tömérdek szobával, külső és belső közösségi térrel rendelkező épület nyaraló és kutatóház szerepét is betöltheti, valamint konferenciáknak is otthont adhat. A nevét a kétszeres Kossuth-díjas Soó Rezsőről kapta, aki a Debreceni Egyetem botanikusa és tanára volt.
A professzor 1903. augusztus 1-én született Székelyudvarhelyen. Édesapja korai halála miatt, édesanyja csak nagyon nehéz körülmények között tudta felnevelni, így hatéves korában Kolozsvárra költöztek. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte a Farkas utcai Piarista Gimnáziumban, majd 1925-ben a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) tanári oklevelet és summa cum laude doktorátust szerzett. A növénytan elismert kutatója a többéves berlini munkája után hazatérve a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet adjunktusa lett. Huszonhat éves volt csupán, amikor kinevezték a Debreceni Egyetem (akkor Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem) nyilvános rendkívüli tanárának.
Ő szervezte meg az egyetem Növénytani Intézetét és irányítása mellett épült ki a debreceni Botanikus Kert.
1935-ben nyilvános rendes tanári kinevezést kapott, majd 1936-tól a Bölcsészettudományi Kar dékánja lett, mivel ekkor még nem volt természettudományi fakultás. 1951-52 között a matematikai és természettudományi kar dékáni pozícióját töltötte be. 1947-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1951-től rendes tagja lett. Tanítványaival a fő kutatási területe a Nyírség és a Tiszántúl növénytakarói voltak, azonban nagy mértékben gyarapította a Sátorhegység, a Bükk, a Mátra flórájával kapcsolatos ismereteket is. A Bükk térségben végzett kutatómunka és a Debreceni Egyetem tanáraként elért eredményei miatt nevezték el róla a Síkfőkúton található kutatóházat. Soó Rezső számos biológust nevelt ki az évek során, többek között Jakucs Pál is az ő diákja volt, aki a Síkfőkút Projekt alapítója.
A kutatóházat eredeti funkciója szerint a sajátos környezet növényeinek megfigyelésére használták, ugyanis a növényi diverzitást illetően az ország egyik legszebb térsége Noszvaj. Emellett a környék kiváló lehetőséget nyújt a könnyed kirándulásra, pihenésre és túrázásra is.
E sajátosságok miatt nem csak a természettudósok, de a bölcsészhallgatók számára is alkalmassá teszi, hogy a hétköznapjaikból és az egyetem falai közül kiszakadva, projektfeladatokon gyakorolják a hatékony és eredményes csapatmunkát.
A kutatóházban szerzett tapasztalatairól és a Síkfőkúti hétvégékről Barna Márton harmadéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató a következőket emlte ki:
„Síkfőkút számomra az első olyan meghatározó élmény volt a komm-médiás életben, amely során közelebb kerültem az oktatókhoz, a felsőbbévesekhez, és általában a médiás »családhoz«. Rendkívül szociális, társaságkedvelő személyiség vagyok és szeretem kreatív énem képességeit kamatoztatni olyan közösségben, amelynek érdeklődése és ambíciói egyeznek az enyémekkel. Síkfőkúton a bulis kutatómunka során ilyen formán »szakmai otthonra« találtam a szakon belül. Ezért szeretném ezt az élményt a lehetőségekhez mérten a legteljesebben, szavakkal, emlékekkel átadni a leendő kommunikáció szakosoknak az online nyíltnapon.”
Január 26-án 17 órától a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatói online nyíltnapjukon is beszélni fognak egyetemi élményeikről, és kérdésekre is válaszolnak. Itt lehet csatlakozni.
