A nagy sikerre való tekintettel Budapest után az idei évtől immáron Debrecenben is lehetőség van a Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) szervezésében megismerni a helyi repülőtér működésének titkait. „Nagyon bevisszük a látogatót a kulisszák mögé” – szól a Reptérlátogatás szlogenje, ugyanis olyan helyeket is megmutatnak a résztvevőknek ahová egy átlag utas nem juthat el.
A háromórás túra a légiutasokhoz hasonlóan egy rutin biztonsági ellenőrzéssel indul, majd csak ezt követően léphetnek be a látogatók az úgynevezett szigorított biztonsági területre.
A rendszerváltás előtt a debreceni repülőteret a szovjet csapatok használták, vadászbombázó repülőgépeket állomásoztattak itt, melyre több, azóta is meglévő jel utal. Az egyik leglátványosabb ilyen elem a kívülről is jól látható bunkerek, melyek első ránézésre csupán fűvel borított földkupacoknak tűnnek, így biztosították a tökéletes láthatatlanságot a bennük rejtőző katonai gépeknek.
A másik feltűnő jel, hogy a reptér területén lévő gurulóutak nem egyenesek, hanem cikk-cakk formában épültek, ezért egy esetleges szőnyegbombázás esetén is épségben maradt az út egy akkora szakasza, ami lehetővé tette egy vadászgép közlekedését.
Napjainkban azonban már menetrend szerinti utasszállító gépek használják a repülőteret. Jelenleg a legnépszerűbb úti cél London, ahová a koronavírus előtti időszakban hetente tíz alkalommal is közlekedett járat, most fele ilyen gyakori az ütem. 2019-ben rekord utasszámmal zárt a debreceni légikikötő, ugyanis több mint hatszázezer utas választotta. Egyértelműen nyáron van a csúcsszezon a charter járatoknak köszönhetően, idén többek között Ciprusra, Mallorcára, Görögországba, valamint Törökországba is el lehetett jutni. Ezek mellett egész évben közlekednek Európa nagyvárosaiba, így például Párizsba, Londonba és Münchenbe is a repülők. Nemrégiben pedig elindult két új járat is Kolozsvárra és Marosvásárhelyre, melyeket a magyar tulajdonú Aeroexpress Regional üzemeltet.
A reptér önálló tűzoltóbázissal, valamint légimentő állomással is rendelkezik. Mindkét létesítmény dolgozóira nagy felelősség hárul. A tűzoltóknak a riasztás megérkezését követően csupán kilencven másodpercük van arra, hogy a teljes, több mint harminc kilogrammos speciális menetfelszerelésben kivonuljanak az eset helyszínére. Ehhez nyújt segítséget az a két, egyenként négyszáz millió forint értékű Maigrus Dragon X6 jármű, melyek a világ legerősebb 6×6-os tűzoltóautói. Két motorral rendelkeznek, így abban az esetben is tökéletesen működnek, ha esetleg az egyik meghibásodna.
Magyarországon hét légimentő bázis üzemel, ezek egyike a debreceni repülőtéren található, melynek a tűzoltósággal ellentétben nemcsak a reptér a körzete, hanem egy körülbelül hetven kilométeres, úgynevezett bevetési kör.A bázisok úgy helyezkednek el az ország területén, hogy a riasztást követően mindössze tizenöt perc alatt a baleset helyszínére kell érnie a mentőhelikopternek.
A légimentők is nemrégiben gazdagodtak egy modern géppel, melynek a felszerelése egy kórházi sürgősségi osztályéval megegyező, többek között lélegeztető- és újraélesztő berendezés is az alapfelszereltség része.
Az utasszállító gépek működéséhez szükséges üzemanyagot, hivatalos nevén a JET A-1, közismertebb elnevezésén a kerozint Százhalombattáról szerzi be az üzemeltető, melyet egy ötvenezer literes föld alatti tartályban tárolnak. Erre a kapacitásra szükség is van, ugyanis amíg egy repülő a beszállítást követően a gurulóúton eléri a kifutópályát, háromszáz méter alatt több száz liter kerozint éget el úgy, hogy még nem is emelkedett a levegőbe.
Az LKK által szervezett Reptérlátogatások egyik kuriózuma, hogy akár Budapesten, de itt Debrecenben is a program csúcspontjaként a menetrend függvényében egy fel vagy leszálló gépet láthatnak a résztvevők néhány méterről. Nem volt ez máshogy ezen az alkalmon sem, amikor a Wizz Air Eindhoven célállomású Airbus A320-as gépének a beszállítását és felszállását karnyújtásnyi távolságból követhették figyelemmel a jelenlévők.
A repülő előtt a vadőr speciális, madárhangokat imitáló hangszórókkal járta végig a kifutópályát, így biztosítva, hogy a felszálláskor ne találkozzon egy madár sem a repülővel, ugyanis ez mindkettőjüknek komoly problémát okozhat. Ugyanakkor nemcsak az állatokra kell figyelni a kifutópályán, hanem arra a nagy mennyiségű égett gumira is, ami akkor súrlódik a pálya betonjára, amikor a gépek földet érnek 240 kilométer/órás sebességgel. Ezt évente több alkalommal is speciális műveletek segítségével távolítják el, így garantálva a biztonságos fel- és leszállást.
Azonban ezeken túl is számtalan érdekes információ hangzott el a debreceni repülőtér három óra hosszas bejárása során, így akinek felkeltette az érdeklődését a lehetőség, érdemes ellátogatnia Magyarország második legforgalmasabb repterére, ahol a szakértő túravezetők minden fontos történést bemutatnak és elmagyaráznak.
