A tavalyi év végén lázban tartotta a mozirajongókat az Annihilation című sci-fi, amely már a megjelenése előtt is vegyes érzelmeket keltett egyesekben. Sokan találgatták, hogy vajon nem csak egy látványorientált maszlagot kapunk-e, a magyarul Expedícióra elkeresztelt filmmel. Már itt megjegyezném, hogy ez a címválasztás nem igazán sikerült jól, mert egyrészt e szó hallatán Matt Damont látom
Alex Garland legújabb alkotása, a 2018-as Expedíció túlságosan megosztónak tűnt a tesztközönség köreiben ahhoz, hogy a 4 évvel ezelőtti Ex Machina megrendezése után újabb filmet vigyen a mozivászonra. A gyártó stúdió (Paramount) ugyanis eladta a Netflixnek a forgalmazás jogát, cserébe a gyártási költségek java részének átvállalásáért. A brit filmrendező neve ismerősen csenghet a science fiction történetek rajóngóinak
A hazai mozikban ugyan Alex Garland legújabb rendezését, az Expedíciót nem láthatja, de a The Cloverfield Paradoxhoz hasonlóan a Netflixen juthat hozzá a publikum. A film eredeti címe Annihiliation (Megsemmisítés), mely címet a két órás mű megtekintése után sem értettem volna. A történet sok részével együtt. Főszereplőnk, Lena (Natalie Portman) biológus, exkatona, aki férje (Oscar
Meglátásom szerint kétféle sci-fi film létezik. Az első kategória szerint a film készítői csak köntösként értelmezik a zsánert és a valójában akciófilmet forgattak, csak a szereplők lézerrel lövöldöznek és űrhajókkal utazgatnak. A második kategóriát képviselők szerint egy tudományos-fantasztikus filmnek sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a tudományos elméletekre és az azokkal kapcsolatos következményekre, lehetőségekre, ezért az
„A mobilitás egy életstílus” – hirdette a Nagyerdei Víztorony február 20-án. Ezen az estén a Debreceni Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága vidám hangulatú, kávézással egybekötött kerekasztal-beszélgetésre invitálta az utazni vágyó egyetemi hallgatókat. A félévente három alkalommal megrendezésre kerülő Mobility Café rendezvényén ezúttal az Erasmus+ és a Campus Mundi ösztöndíjak kerültek a figyelem középpontjába. A külföldi tanulmányok
Előzmények Megoldódni látszik a húsz éve elhúzódó probléma Zsákán és környékén. 1994-ben épült ki a telefonközpont-hálózat. Helyi adottságoktól függően, volt ahol légkábellel ellátott telefonoszlopokra helyezték ki a vezetéket, volt ahol a földben futott. Ekkor még a vezetékes telefonhálózat manuális, kézi kapcsolással működött. Néhány évvel később digitalizálták azt, és feltehetőleg a központ korlátozott férőhelyei miatt felszedték
Lezó Ádám a debreceni Csokonai Színház súgója, akinek a súgás nem csak a szakmája, hanem a hivatása is. Nevét immáron színészként is ismerhetjük. Vele beszélgettünk a szakma szépségéről, nehézségéről, nem mindennapi életéről. Két próba között. A színpad másik oldalán. Hogyan, mikor jöttél rá, hogy ez lesz a te utad? Igazából egy véletlen folytán alakult így.
Annak idején egy középiskolai poén révén jött létre, majd a Debreceni Egyetem keretein belül nem csak újjáalakult, hanem új értelmet nyert a Sinter FC. Mára az intézmény kispályás tornái elképzelhetetlenek a mintegy 50 főt foglalkoztató csapat nélkül. Az idáig vezető út hosszú volt, a siker kovácsa, az alapító tag mesél a klub történetéről. (S)interjú Móré
Az egri hős, Dobó István szülőfalujában, Dobóruszkán látott vendégül Kozáková Antónia, akit a helyiek csak Szalvétás Tonkának hívnak. A háromszoros szalvétagyűjtő Guinness-rekorder mesélt szenvedélyéről. Mikor és hogyan kezdődött? Már gyermekkoromban is gyűjtöttem a szalvétákat, plakátokat, bélyegeket, viszont akkor még nem láttam bennük azt a szépséget, azt a varázst, nem csábítottak úgy, mint most. Mivel akkor
Közel két órás belvárosi sétával egybekötve ismerhették meg az érdeklődők Debrecen kialakulását, a város történetében fontos szerepet játszó kereskedődinasztiákat szeptember 23-án, délelőtt. A tematikus városnéző „túrák” egyre népszerűbbek napjainkban. Képesek kiszakítani minket a hétköznapok rutinjából és olyan dolgokat mutathatnak meg, melyek mellett ugyan nap, mint nap elhaladunk, igazi részleteit mégsem látjuk, igazi történetét mégsem ismerjük.
