A harmadik negyeddöntő sem hozott meglepetést, így nyugodt szívvel konstatálhatjuk: nyugaton a helyzet változatlan. A knockout-szakaszhoz méltóan minimális játékkal nyert az esélyesebbnek tartott csapat, így Messiék a Hollandia-Costa Rica mérkőzés győztesével küzdhetnek meg a döntőbe jutásért.
Pedig szépen kezdődött, az argentinok ugyanis hamar fölénybe kerültek, de csak helyzetecskékig jutottak el. A belga védelem jól fogta fel az akciókat, már a nyolcadik perc azonban elhozta a mérkőzés döntő mozzanatát: di Maria a tizenhatos jobb oldalán elhelyezkedő Zabaletát kereste, a lepattanó labda Higuain elé pattant, így a vb-n eddig nem remeklő csatár kiváló pozícióba került ahhoz, hogy a jobb alsóba bombázzon.
A belgák ezt követően futottak az eredmény után, teszem hozzá eredménytelenül, hiszen a gól után beállt a játék, egyik oldalon sem alakult ki komolyabb támadás, egyik gárda sem erőltette meg magát a következő találat érdekében.
A fordulás után sem változott a helyzet, továbbra is kisebb próbálkozásokig jutottak el a játékosok itt is, ott is, a legkomolyabb lehetőség Higuain előtt akadt: a Napoli csatára a félpályától vitte a labdát Courtois kapuja felé, de tíz méterről a felső lécre bombázott. Úgy, ahogy majdnem egy félidővel később Messi, aki ajtó-ablak helyzetben rúgta be a labdát a belgák portásába.
Hogy mi történt a két próbálkozás közötti majd’ 40 percben? Labdázgatás, hol belga, hol argentin fölénnyel, utóbbi csapat éppen annyit préselt ki magából, amivel még nem húzták magukra a vörös ördögöket, de épp elég volt az eredmény tartásához. Bár az utolsó percben Lukaku és Witsel is Romero közvetlen közelébe férkőzhetett, végül egyikük lövése sem ízlelhette meg a hálót, így a torna sötét lovának titulált belgák búcsúztak a tornától – míg az Argentinok 24 esztendő után először jutottak a legjobb négy közé világbajnokságon. Akkor bejutottak a döntőbe.
