Mónika dísz- és haszonnövények gondozásával, illetve értékesítésével foglalkozik. Az interjúban beszélt a kertészmérnökök, a növényorvosok feladatköreiről és az integrált növényvédelemről. Az elhangzottak hasznos információval szolgálhatnak a fiatalok számára is, hogy hogyan készíthetik elő az egyetemi tanulmányaikat, ha e terület iránt érdeklődnek.
Tanulmányaid Debrecenben, az Agrártudományi Egyetem kertészmérnöki szakán végezted, és mesterképzésen is itt folytattad. Kertészmérnök vagy, növényorvos leszel. Hogyan jutottál arra az elhatározásra, hogy e területek felé orientálódj?
Tulajdonképpen már a gimnáziumi tanulmányaimat is biológia-kémia szakon végeztem, már ott elsajátítottam a növényfiziológia, növénybiológia alapjait, és a növények iránt is nagyon érdeklődtem. Ezért választottam az Agrártudományi Egyetem kertészmérnöki szakát alapszakként.
A növényorvosi szakma nem közismert. Bemutatnád ennek főbb jellemzőit?
Többen, amikor kérdezik, mit jelent az, hogy növényorvos, elképzelnek bennünket sztetoszkóppal a nyakunkban, injekciós tűvel a kezünkben, ahogy gyógyítgatjuk a növényeket, és gyógyszert adunk nekik. Tulajdonképpen erről van szó, csak injekciós tű nélkül. A kertészmérnökök pedig ezeknek az alapját tanulják meg. Egy kertészmérnök képes a termelési folyamatok irányítására, szervezésére, a mezőgazdasági ágazatok szakigazgatására, szaktanácsadói feladatok elvégzésére, azok gazdaságos üzemeltetésére. A növényorvosok, a növények károsítóinak, növénybetegségeknek, kórokozóknak, kártevőknek, és gyomnövényeknek a kiiktatásával foglalkoznak. Felelősek nemcsak a növények biztonságáért, hanem a növényvédelemhez kapcsolódó élelmiszer-biztonságért is, és mint növényorvos nagyon fontos az integrált növényvédelem betartása, követése.
És ez mit jelent pontosan?
Tulajdonképpen, környezetkímélő, de már ismert hatékonyságú, mindenféle agrotechnikai, fizikai, biológiai és kémiai védekezések okszerű kombinációja. A károsítók ellen természetesen védekezünk, de a humán egészségügyet szem előtt tartva tesszük ezt. Ilyenek például biológiai védekezésként a természetes ellenségek bevonása, és, mint agrotechnikai módszer, a vetésforgó alkalmazása Ezzel szemben a nem integrált növényvédelem a kémiai védekezésre koncentrálódik, vegyszerek tömkelegének felhasználásával, amelyek felhalmozódnak a talajban, a növényekben, illetve a mi szervezetünkben. Már megmutatkoznak ennek a negatív hatásai, mint például az előbb már említett fontos tényezők, például egyes kártevők természetes ellenségeinek kipusztulása. Mindenképp az előbbit kell szorgalmazni.
Akkor az előbbi módszer a mostani, 21. századi környezetvédelmi trendekhez alkalmazkodik. A szakmával kapcsolatban milyen lehetőségeket látsz ezen a területen, akár itt a régióban is?
Az Alföld hagyományosan mezőgazdasági terület, így nagyon sok lehetőséget kínál. Magyarország gazdaságában nagyon jelentős szerepet játszik a növénytermesztés is. Mindennek az alapja ez, és nagyon fontos, hogy a humán-egészségügyet figyelembe véve védjük meg növényeinket. Szem előtt kell tartsuk a környezetkímélő növényvédelmet, és úgy gondolom, hogy a jövő nemzedékeinek is ezt kellene továbbadni.
Mivel biztatnád azokat a fiatalokat, akik e terület iránt érdeklődnek?
A kertészmérnöki szak nagyon sokszínű, és széles körű megalapozója több mesterszaknak is. Növényvédelemi, környezetvédelemi területen is folytathatják a tanulmányaikat, agrármérnökök is lehetnek, vagy elmehetnek környezetvédelmi mesterszakra is, vagy tökéletesíthetik a kertészmérnöki szakhoz fűződő tudásukat is. Az alapszak magában is megállja a helyét, de a szegmensei külön-külön mesterszakokon tovább tökéletesíthetők.
Engedj még meg egy utolsó kérdést, van-e olyan kedves élményed a szakoddal, a növényekkel kapcsolatban, amire szívesen gondolsz vissza?
Van persze. A kertészmérnöki gyakorlatok alkalmával, a gyümölcsszedések, szüretelések. A mesterszakomnál például a diplomadolgozatomhoz való felkészülés a lucernatáblában, rovarok hálózása, és nagyon jó szolgálatot tett számomra a kettős nevezéktan ismerete.
A kettős nevezéktan?
Igen, gyakorlatilag a növények és kártevőik tudományos nevéről van szó, és ott ahol most dolgozom, mindent ilyen formában fogadunk a rendszerbe, magyar neveket nem is használunk, a szállítóleveleken, címkéken, csomagolásokon is csak az szerepel.
