A Selah Vie zenekar a ’70-es, ’80-as évek hangulatát képviseli, többek között funk, rock, western és soul műfajban alkot. A zenekar billentyűsével, Horváth Noémivel a zenekari munkájáról és a művészetről beszélgettünk – szó esett arról is, milyen szerepet töltenek be a nők az alternatív zenei közegben. 2025 decemberében jelent meg a második nagylemezetek Tovább visz
A csellista Friderikusz Péter munkássága sokszínű: a klasszikus zenétől a jazzen és a népzenén át egészen a könnyűzenéig mindenhol megtalálta a helyét – erre a különböző zenei formációi az élő példák. A művész mesél a kezdetekről, de bepillantást nyerhetünk a jelenlegi és múltbéli projektjeibe is. Mindig is zenéléssel szerettél volna foglalkozni? Hogy jutottál végül erre
A 2024-es McDonald’s Budapest Open Mic HipHop Talents nyertese, Papp Olivér – művésznevén Lekvárherceg – beszámolt karrierjének jelenlegi állásáról, a rá váró eseményekről, illetve a munkájával kapcsolatos mentalitásáról. A beszélgetés során az is kiderült, miként funkcionál a zenélés az életében. Az 2024-es Open Mic Tehetségkutató megnyerése után úgy fogalmaztál, hogy a karriered épp egy felfelé
Hogyan válik egy megrázó cikkből regény, és miért fontos a láthatatlan történetek elmesélése? Kalapos Éva szerint az írás akkor kezdődik, amikor saját fájdalmunkat történetté szőjük. Az író mesél az alkotómunkáról, a mottókról és arról, miért kell a legnehezebb sorsoknak is hangot adni. Sok területen kipróbáltad magad az énekléstől a versíráson át az újságírásig. Ezek a
Rigó Mátyás autodidakta módon kezdett dobot tanulni, majd a hazai könnyűzenei élet egyik keresett dobosává és hangszertechnikusává vált. Az interjúban arról mesél, hogyan vezetett az út a YouTube-os feldolgozásoktól a nagy produkciós koncertekhez, és mi kell ahhoz, hogy valaki a háttérből a reflektorfénybe kerüljön. Hogyan léptél be a zene világába, mióta dobolsz? Ez nem kezdődik
A Debreceni Egyetem hallgatóinak száma a 2025 őszi adatok alapján megközelíti a harmincnégyezer főt, ami magába foglalja a nappalis és a levelezős hallgatókat is, illetve a közel nyolcezres létszámban jelenlévő külföldi hallgatókat is. Ez a teljes létszám körülbelül egynegyedét jelenti, amit nem azért emelek ki, mert esetleg egy pályatévesztett matekmániás lennék, hanem mert nemrég felmerült
Leiner Laura író – ifjúsági regényei rendre a sikerlisták élén szerepelnek, ő maga pedig a fiatalok egyik legkedveltebb szerzőjévé vált. Beszélgettünk többek között a történetformálásról, az olvasóközönséggel való kapcsolatáról, illetve az írói felelősségről. Fel tudnál idézni egy konkrét pillanatot, amelytől fogva íróként tekintettél magadra? Tizennyolc éves koromban kezdtem regényt írni, de nem biztos, hogy azt
Gyarmati Dominik zenész és irodalmár – az idei KULTer stART díj nyertese – több zenekar tagja, szólóprojektjében verseket zenésít meg. Az irodalom és zene nála nem két külön világ, hanem egymást formáló és erősítő nyelvek. Dalszerzésről, metálzenéről és a versmegzenésítés kihívásairól beszélgettünk. Hogyan látod a vers és a dalszöveg közötti határvonalat? Egy metáldalszöveg lehet ugyanúgy
A jelenlét nemcsak a színpadon vagy a mikrofon mögött számít. Ott van minden döntésben, egy induló pályában, egy figyelmesen vezetett beszélgetésben. Tarczy Gyula, kommunikációs szakember, a Nyíregyházi Televízió és Nyíregyházi Napló főszerkesztője tapasztalatai túlmutatnak a szakmán. Az interjú során szó esik figyelemről, közönségről, kapcsolódásról – és a fiatalok útkereséséről is. Hogyan fedezted fel, hogy a
Palcsák Bencével, a Semmi zenekar énekes-gitárosával beszélgettem semmiképp sem szokványos bandájukról. Többek között szó esett a feltörekvő együttes történetéről és zenei munkájukról, a Csaknekedkislánnyal való együttműködésről, valamint Bence személyes gondolatairól a zene világával kapcsolatban. Hogyan ismerkedtél meg a zenével, milyen előadók, zenekarok inspiráltak? Az egyik meghatározó pillanat az volt, amikor tizenegy évesen először hallottam a
