A Nancy Springer által kitalált The Enola Holmes Mysteries című regénysorozaton alapuló, Netflix forgalmazásában megjelent film igen nagy figyelemnek örvendett. A megoszló vélemények mellett egy pert is kapott a nyakába.
Sir Arthur Conan Doyle nagy sikerű detektívregényei után az azt alapul vevő Enola Holmes novellák a világhírű nyomozó, Sherlock Holmes húgának kalandjait mesélik el. A könyvsorozat eddig hat részből áll. A Harry Bradbeer által rendezett, 2020. szeptember 23-án megjelent film a 2006-ban íródott első könyv, a The Case of the Missing Marquess eseményeit dolgozza fel. A történet címszereplőjét a Stranger Things népszerű színésze, a tizenhat éves Millie Bobby Brown alakítja, Sherlock Holmes bőrébe pedig ezúttal is új híresség, a Netflix egyik sikersorozatának, a Vaják sztárja, Henry Cavill bújhatott.
A film jó alapot kapott, és ugyan részleteiben sok helyen kifogásolható, mégis a legtöbb nézővel hamar megkedveltette magát bájos megjelenésével. A történetben a fiatal Enola édesanyjával él, a külvilágtól elszigetelve nőtt fel, apját nem ismerte, a két bátyja, Sherlock és Mycroft (Sam Claflin) pedig már régen elköltöztek, nem is igazán emlékszik rájuk. Egy nap az anya rejtélyes módon eltűnik, és a lányra vár a feladat, hogy megkeresse. Így jut el Londonba, elszökve testvérei elől, akik más sorsot szántak neki, és veszélyesnek tartják a világot egy olyan lányra nézve, aki soha nem tapasztalt belőle semmit.
Annak ellenére, hogy a Holmes név hallatán egy krimit várna az ember, valamint a cselekmény fő eleme itt is egy nyomozás, sokkal inkább egy ifjúsági kalandfilmet kapunk. Ez a műfaj alapvetően ötletes és a maga kissé gyermeki humorával szórakoztató, mégis könnyen zavarba ejti a nézőt, mint például a főszereplő narrációjával. Igazából ez sem lenne rossz megoldás, de túl gyakori alkalmazása már- már idegesítő eleme a filmnek.
Mivel elsősorban a fiatalabb korosztálynak szól, nem lenne akkora baj Enola folytonos kamerába beszélése, de zavaróak lehetnek a kedves stílus mellé tolakodóan bezsúfolt társadalmi-politikai üzenetek és feminista szólamok. Mintha túl szájbarágósan próbálnák azt a közhelyet beleépíteni a film mondanivalójába, hogy egy nő magának írja a saját sorsát, mi sem erősítené ezt jobban, mint az ügyetlen és olykor feleslegesnek tűnő férfi karakterek.
Henry Cavill Sherlock Holmes-figurája visszafogottabb, mint amit megszokhattunk, ennek ellenére jó háttérszereplőt kapunk, viszont talán több érzelmet mutat, mint várnánk. Elveszítjük azt a képet a nagy nyomozóról, amelyet Doyle regényein keresztül megkaphattunk.
Millie Bobby Brown alakítása is megosztja a kritikai visszhangokat. Olykor túljátssza a szerepét, néha talán már idegesítő is, mégis aranyos küllemet ad a történetnek és élettel tölti meg a karakterét. Sam Claflin, Helena Bonham és Louis Partridge karakterei viszont egész jól mutattak a történetben, sok nem múlt rajtuk a cselekmények végkimenetelét illetően.
A film önmagában jó alapanyag, a maga módján aranyos és izgalmas, mégis bőven akadnak vele problémák. A kivitelezési módok, a színészi gárda is sok vitára adnak okot. Nagy hírnevét azonban kétség kívül a jogi kérdések miatt kapta, mikor a Doyle-jogörökösök a bírósághoz fordultak a filmmel kapcsolatban.
A korábban már említett, Henry Cavill által megtestesített Sherlock Holmes ugyan veszített a megszokott varázsából és kissé színtelen lett, ennek ellenére a botrány éppen abból fakadt, hogy a Doyle regényeket jogilag védő szervezet, a The Conan Doyle Estate szerint túlságosan érzelmekkel teli lett a karakter. Ez pedig azokból a későbbi Holmes novellákból derül ki a detektívről, amelyek még jogdíjkötelesek, így a Netflix gyártásában készült film olyan elemeket mutatott meg, amiket még nem lehetett volna szabadon felhasználni. Éppen ezért a szervezet beperelte a szolgáltatót.
Az Enola Holmes alkotói, az örökösök elmondása alapján, nem a klasszikus nyomozót mutatták be, amit közkincsként alkalmazni lehetett volna. Jellemvonásai sokkal inkább arra a kedvesebb és érzelmesebb detektívre hajaznak, akit a híres író első világháború után kiadott regényeiből ismerhetünk meg, ahol a karakter gyászolja elvesztett szeretteit. Szerintük Bardbeer, a film rendezője ezáltal nem használhatta volna fel ezt a tulajdonságot.
Az egész perpatvarban Henry Cavill is nyilatkozott. Elmondása szerint ő nem vett át semmit Doyle későbbi regényeiből, csupán a rendezők által kézbe kapott forgatókönyv alapján formálta meg karakterét. A színész hozzátette, már semmin nem lepődik meg, és a jogi kérdésekre való válaszokért már nem fizették, így ez nem az ő hatásköre. A botrány azonban nem befolyásolta a film premierjét, a tervek szerint tudták bemutatni.
Az Enola Holmes talán nem az a fajta krimi, mint amire számítani lehetett, mégis kellemes kikapcsolódás lehet a családnak, és minden korosztálynak élvezhető. Az pedig biztos, hogy nagyobb figyelmet kapott, mint az alkotók remélték.
Kép: Netflix, port.hu
