A Debreceni Egyetem közel 30 ezer hallgatója 123 különböző országból származik. Ezen sokszínűség nyomán górcső alá vettük az ALL-IN Debrecen nevű kulturális célú projektet, továbbá Marosán Grétával és Papp Bencével beszélgettünk a város multikulturális helyzetéről.
A cívisváros Magyarország második legnépesebb települése, így számottevő külföldi dolgozóval és lakossal rendelkezik. Egy 2021-es statisztika szerint a Debreceni Egyetem is több mint 7 ezer határon túli hallgatót számlál, ha csak ezeket a hallgatókat vesszük figyelembe, láthatjuk, több mint hat évet az országban tölthetnek tanulmányaik alatt. Bevásárlóközpontokban, éttermekben, szórakozóhelyeken rendszeresen összefuthatunk velük, viszont elgondolkodhatunk, mit kezdenek ők, ha kulturális programra vágynak. Milyen lehetőségek vannak városunkban a multikulturális élet megélésére?
E téma kutatása során hamar eljuthatunk az ALL-IN Debrecen nevű kezdeményezéshez, ami a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft.-n belül működik. A városvezetőség számára fontos, hogy a Debrecenben élő külföldieket is meg tudja szólítani, így a cég, kulturális rendezvényeket szervező vállalat révén megkapta a feladatot. A projekt Facebook-oldalán olvashatjuk önmeghatározását és célját „Az ALL-IN Debrecen oldalon minden olyan kulturális és szabadidős rendezvényről tájékozódhatnak követőink, amelyek a magyar nyelvismerettől függetlenül, egymás kultúrájának megismerésére szolgálnak.(…) A rendezvények célja olyan közösségi események megrendezése, melynek üzenete az egymás iránti érdeklődés támogatása, a sokszínűség tisztelete, végeredményében pedig az egymás iránti elköteleződés, az összetartó városi közösség támogatása, egy léptékváltás kellős közepén álló, soknemzetiségűvé váló település szereplőinek kölcsönös megismertetése.(…)
A rendezvénysorozat célja egy otthonos, sokszínű kulturális közösség megteremtése, tanulás egymásról és egymástól, hidak építése a kultúra eszközeivel.”
Az ALL-IN Debrecen egy márciusban indult programsorozat, illetve projekt, így ezen a leíráson kívül nem sokat olvashatunk működéséről, missziójáról, eredményeiről vagy akár a város életében elfoglalt szerepéről. Ezeket a kérdéseket segített megválaszolni Marosán Gréta, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. egyik kulturális menedzsere, és Papp Bence, aki ugyanitt senior marketing menedzser. Kiderült tőlük, hogy az ALL-IN többnyire „one man show”, a nagy képet tekintve mégis fontos a csapatmunka. Gréta tartja a kapcsolatot a partnerekkel, ő felel a rendezvények előkészületeiért, a szervezési feladatokért, részt vesz a helyszíni lebonyolításban, sőt a Facebook oldalt is többnyire ő kezeli. „Az érdemi részt teljesen Gréti viszi, mi csak aládolgozunk. Ha rendezvények vannak, akkor csatlakozunk be az aktuális marketingtevékenységbe, de ezeket az anyagokat is teljes mértékben ő rakja össze, mi csak kivitelezzük, továbbá a helyszínről posztolunk és élőzünk.”- mondta Bence.Gréta, mint a projekt meghatározó alakja, kifejtette meglátását Debrecen multikulturális világával kapcsolatban. Szerinte a maga szintjén aktív a multikulti élet, viszont az hiányzik, ami az ő szempontjukból legfontosabb. Külföldi egyetemisták szerveznek maguknak programokat, mint A Night of Thousand Lights Desert Dreams, akarva-akaratlanul mégis belecsöppennek olyan rendezvényekbe, mint az Adventi Vásár vagy Virágkarneváli programok. Tudatosan azonban nem járnak el kulturális rendezvényekre. Pont ezért képzelik el az ALL-INt minél színesebb programokkal és a meglévő rendezvényeket is kicsit nemzetköziesíteni, nyitni szeretnék.
Májusban zajlottak a Flamand Napok, szeptemberben a Zsidó Napok októberben pedig a Svájci Napok, melyek közül a jövőben többen is újra szeretnének az ALL-IN keretein belül megjelenni, így hagyományteremtő szerepe is van a már említett projektnek. Mindezek mellet pedig tervben vannak a Német Napok, a Spanyol Napok és a Debreceni Egyetem Konfuciusz Intézete is felkereste a szervezőket, hogy a keretein belül szívesen bemutatnák kultúrájukat. Intézmények, egyesületek, nagykövetségek oldaláról van igény az ilyen jellegű megjelenésre, viszont arra a kérdésre, hogy résztvevői szempontból mennyire nyitottak az emberek mások kultúrájának megismerésére, már nem ennyire egyértelmű a válasz.
Magyarországról elmondható, hogy a nemzeti identitás néha kicsit háttérbe taszítja európai mivoltunkat. Ennek ellenére a szervezők elégedettek az eddigi rendezvényeken résztvevők számával és arányával. Viszont nem csak azzal kell számolniuk, hogy a magyar közönség mennyire nyitott más kultúrák megismerésére, hanem a külföldi itt tartózkodók mennyire kölcsönzik azt. „Amúgy nyitottak”– kezdte személyes példáját Gréta. „Én néptáncolok és tartunk a külföldieknek tesit. Teltházzal indul minden félévben, persze kell nekik a testnevelés kredit, de mindig lelkesek és nagyon élvezik a csárdást.” Bence véleménye szerint is nagyon fontos a nyitottság:
„Nyitottan állunk egymáshoz és befogadjuk az ő dolgaikat értékeiket, gondolataikat, életmódjukat, ennek egy alapvető dolognak kellene lennie.”
Egyértelmű, hogy a szervezőknek is fontos ez a projekt. A holtidőszakban Facebookra posztolt rendezvények összegyűjtése folyamatos és széleskörű monitorozást igényel. A saját programok összeállításával és megszervezésével együtt a mindennapjaikból meghatározó időt szentelnek neki, így teljes életük részévé vált az ALL-IN, mondhatni szívügyük. De nemcsak nekik, hanem, mint kiderült, a teljes cégnek. Mindenki irodájában található egy apró darab belőle, egy matrica, egy poszter, egy programfüzet. Kis rendezvény révén mind az előkészületek, mind a helyszíni lebonyolítás családias hangulatban zajlik, így csapatépítő jellege is fontos a Főnixes munkatársak számára.
Azt, hogy miért szívügyük még a kezdeményezés, Gréta újra egy személyes példával szemlélteti „Én is laktam külföldön, tudom, hogy jó, ha van valami program, amin keresztül meg tudod ismerni a kultúrát. Eljársz szórakozni vagy étterembe, így sok dolog rád ragad informálisan, de ha van valami, amiről tájékoztatva vagy, az mindenképp jóleső érzés. Annak, aki fogékony más kultúrák megismerésére vagy szeret kipróbálni olyan dolgokat, amik saját hazájában nincsenek, érdekes lehet, ezért fontos, hogy szolgáljunk ilyenekkel.”
Ugyanezt a kérdést Bence is egy személyesebb élménnyel válaszolta meg „Az eddig említett értékek, amiket az ALL-IN képvisel, számomra is fontosak. A másik ilyen tényező még az, hogy olyan dolgokba csöppenhetsz, mint egy Wim Mertens koncert, egy számodra ismeretlen előadó közelebb hozhatja egy szintén ismeretlen kultúra egy szegletét és elkezd érdekelni az egész.”
Az újdonságok megismerése más oldalról is megfigyelhető. „A Zsidó Napokon az volt a fő szempont, hogy a zsidónegyedbe vigyuk a programokat, míg más rendezvényeket szétszórtunk városszerte. Lehet, valaki úgy jutott el legelőször a Modembe, hogy ellátogatott a képregény kiállításra vagy a Pásti utcán a Barhesz Partyn megnézte a zsinagógát. Szóval szerintem az is fontos, hogy új helyekre visz és bemutatja a város kulturális intézményeit.” indokolta projektje jelentőségét Gréta.
A már sokszor említett ALL-IN elnevezés mögöttes üzenete is az előbbieket nyomatékosítja. „A mottónk: MINDENT MAGÁBAN FOGLALÓ, ami a rendezvény tágabb értelemben vett céljára is utal, és a következő jelentésláncot hordozza: ALL-INTERNATIONAL – nemzetközi, ALL-INTERACTIVE – kölcsönös, közvetlen, kétirányú, ALL-INCLUSIVE – diverz, sokféle, ALL-IN-ALL – összefoglalás, elköteleződés, ALL-IN ONE – minden egyben, egy közösség”, olvasható szintén a Facebook-oldal leírásában.
Mint mindennek, ennek is megvannak a maga nehézségei. A nem magyar anyanyelvű Debrecenben élők csoportja egy zárt közönség, nehéz bejuttatni a külső kommunikációt, amit megnehezít még a nagy információs zaj is. „A egyetemi hallgatók az egyik fő célközönségünk, de aki itt tanul négy éve, az nincs hozzászokva, hogy hozzájuk szóljunk, aki pedig most elsőéves az pedig még nincs honnan tudjon róla. Már próbálkoztunk Neptun-üzenetekkel, amivel szeretnénk még élni, mert működik, továbbá jó lenne, ha elsősként az év elején kapott infócsomagban lenne a kulturális lehetőségekről is tájékoztató, hogy akit ilyesmi érdekel, keresse az ALL-IN oldalát. De ez egy hosszabb folyamat.”
A három eddigi ALL-IN Debrecen alatt futó esemény összesen 26 különböző programelemből állt. Ezt a mennyiséget végiggondolva felmerül a kérdés:
A szervezők hogyan tudnak ennyire jártasok lenni a különböző kultúrák világában? „Épp az a jó, hogy nem kell.”– jött a válasz.
„Az a lényege, hogy az itt élő közösségekkel együttműködésben állítsuk össze a programokat, mint most a svájciakkal. Ők tudták mit érdemes megmutatni. Mi ehhez csak a teret és a technikát adjuk. Felhasználjuk partnerkapcsolatainkat és helyismeretünket, hogy minél autentikusabb közegben tudjuk bemutatni az adott kultúrát. Kitaláljuk, hogy tudjuk ezt becsatornázni, minél több emberhez eljuttatni és a legjobban tálalni Debrecenben. A tartalmat ők hozzák, a formai dolgot tesszük mi mellé.”
Mindez az eddigiek alapján jól működik. „A rendezvényeket követő napokban kommentben és üzenetben is elég sokat visszajön, hogy nagyon élvezték és várják a következőt. Így összességében sikeres, csak még új ez a projekt és jelenleg egy kis közönséghez szólunk, de aki eljön, nagyon szereti.” nyilatkozta Bence.
A Zsidó Napok Barhesz Partyja a Pásti Utcai zsinagóga udvarán zajlott. Sötétedés után is kisebb tömeg volt a sörpadokkal teli udvaron. Zongoraszó és éneklés hallatszott az egész utcában, és mikor ezek elhallgattak, tanulságos zsidótörténeteket olvastak fel a jelenlévőknek. A példázatok hallgatása közben lehetőség nyílt kóser ételek és italok megkóstolására. Az udvar két különböző részén is állt egy humusszal és barhesszel teli asztal, ezek kíséretére pedig különböző borok és pálinkák szolgáltak.
Ételből, italból és zenéből a Svájci Pikniken sem volt hiány. Turmixokat, salátákat, bort, sajtot kínáltak és egy kvíz kitöltése ellenében meleg teát és hagyományos svájci raclettet is kóstolhattak a látogatók alpesi kürtzene kíséretében. Mindhárom rendezvényen fontos szerepet játszott a zene, illetve az étel és ital. „Azt mondta az egyik oktatóm, hogy az a jó rendezvény ahol valamit eszik az ember, mert az már egy élmény, amit hazavisz, ha jó, ha rossz, már emlékszik rá, hogy ott ette azon a bizonyos rendezvényen. Továbbá vonzó még a szabadtéri jelleg és maga a tény, hogy ingyenesek ezek a programok.” fejtette ki Gréta.
Három sikeres programsorozat után mik az ALL-IN Debrecennel kapcsolatos tervek? Kiderült az is, hogy a város polgármestere személyesen az ALL-IN mellett áll, így nem meglepő, hogy a szervezők célja további hasonló események szervezése. „Innen csak rendületlenül felfelé. Minden nagy rendezvényünkbe szeretnénk egy kis darab ALL-IN-t. Már az adventre is vannak ilyen terveink. És persze a követőbázist gyarapítani, de ami a legfontosabb: minél több és színesebb multikulturális csemegével szolgálni.” zárta gondolatait Bence.
Az ALL-IN Debrecen egy egyedi koncepció, ami ugyan még gyermekcipőben jár, de előreláthatóan jelentős szerepet fog betölteni a városban élők és tartózkodók életében. „Nem egy Facebook-oldal fogja megváltani a nézeteket” – fogalmazott Gréta, viszont biztosak benne, hogy valami morzsát már elejtettek és jó irányba tartanak. Ebben mi is biztosak vagyunk. Találkozzunk az ALL-IN Debrecen következő rendezvényén!