Cseh Tamás és Csengey Dénes. Meglepő páros, tekintve, hogy aki Cseh Tamás nevét ismeri, alighanem azonnal Bereményi Gézával párosítaná össze, felidézve a legendás dalszerzőpárost. Ezúttal azonban egészen rendhagyó lemezzel lett gazdagabb a magyar zenetörténet Beck Zoltán és Szűcs Krisztián jóvoltából.
A „mibenlét” és az emberi létezés jelenére ad választ a Másnap című album. A közelmúltból nem ismeretlen, hogy egykori legendás zenészek, dalszerzők, szövegírók és a jelenleg is aktívan tevékenykedő zenészek közösen dolgozva alkotnak valami egészen újat. Remek példa erre Járai Márk (Halott Pénz) és Bereményi Géza közös slágerszerzeménye, a Megvan még az a ház, de említhetnénk akár Bródy János legújabb megjelenéseit vagy fesztiválfellépéseit. Ezúttal azonban még ennél is különlegesebb „együttműködés” született a múlt, a huszadik század fájdalmai és a jelenvalóság kézfogásából.
Épp idén nyolcvan esztendeje, hogy megszületett az a zenész, akinek arcával, imázsával összenőtt a lázadás, a gitár, a cigaretta és a magyar hegyekben lakozó indiánmítosz. Úgy hívták, Cseh Tamás. És idén harminchét éve, hogy az ő előadásában tartották meg a Mélyrepülés című zenés színpadi műsort – amely nem kis visszhangot váltott ki. Leginkább amiatt volt jelentős ez a produkció, hogy a lemezen nem Bereményi Géza szerepelt Cseh Tamás mellett, hanem a tragikusan fiatalon elhunyt Csengey Dénesé.
Kettejüknek pedig volt még egy műve, egy kezdemény, vázlat, töredék, amelyet már soha nem vehettek fel együtt, a keserű sors mindezt 1986-tól kezdve 2021-ig hagyatékká tette:
Másnap. Ám ez nem olyan másnap, amely nem hagyja az embert létezni, ez nem kínoz, sokkal inkább gondolkodtat, utat mutat, lenyugtat, és egyszerre lázít a morál nevében.
Beck Zolitól egyébként sem áll alapvetően messze a Cseh-örökség, hiszen többek között ő dolgozta fel, és tette koncertjeinek állandó elemévé például a Csönded vagyok című melódiát.
Két éve, hogy Csengey fia, Balázs, a Cseh Tamás Archívum munkatársa megkereste Beck Zolit, a 30Y frontemberét, illetve Szűcs Krisztiánt, a Heaven Street Seven szerzőjét, hogy egy koncepcióalbum formájában mutassák be ezt a műciklust. Így történt, majd 2023 májusában a nagyközönség immár album formájában is megkapta a Cseh – Csengey örökség felbecsülhetetlen kincsét. No, de miért is olyan különleges ez az alkotás, illetve annak megjelenése? Az album tizenöt dalt tartalmaz, amely dalok alapját Cseh Tamás szerezte, szövegük Csengey Déneshez köthető. Előbbit Beck Zoli varázsolta auditív parafrázissá, utóbbi anyagot pedig Szűcs Krisztián tette teljessé, hogy megjelenjen a társadalomfilozófián alapuló, örökérvényű jelenszemléletet átadó kész remekmű.
Az a gondolatcsokor, amelyben a szerzők halk reményektől megnyugvó nyájas életre vágynak, egy panelházi lakásban, ahol örömmel konstatálják: „Nincs Rákosi, nincs Gerő…”. S, kérdezik, mit is jelenthet egy maradék magyar család számára a szívbeteg Európában létezni!? A lemezen egyértelműen felfedezhető Cseh Tamás nyoma, hiszen mind ritmikában, zeneileg, annál is inkább tartalmilag ismerhető fel benne a legenda, illetve a szerzőpáros. A színtiszta, egyszerre kilátástalan, mégis csekély reményeket tápláló magyar rögvalóság képei naturálisan, szürreálisan és a maguk nemében tökéletes realitással is megjelennek akár egy ecloga formájában, akár egy szanatóriumi elvágyódás képében, miközben a szerző Leonard Cohennek üzen.
A politika, társadalomkritika, létfilozófia bátran keveredik a magyarságábrázolás különböző variációival. A hangszerelés alapját végig az akusztikus hangszerek dominálják, megtartva a klasszikus Cseh Tamás-féle zenei tisztaságot, ötvözve a pop jellegét az alternatív rockkal és az indie műfajával.
A maga nemében nem csupán hagyatéki jellege miatt egyedülálló ez a parafrázisszerű album, hanem azért is, mert egy olyan szerzőpáros alkotta, amelynek két tagja együtt kevéssé volt ismert a nagyérdemű előtt. Ezzel a kiadással azonban Cseh Tamásnak és Csengey Dénesnek méltó emlék állíttatott, a Beck – Szűcs páros pedig vitathatatlanul újra beírta magát a magyar könnyűzene kánonjába. Hiába a cím, a másnap ezúttal a vágyódás, a remény lázadó mámorába vonz bennünket, és ezt teszi úgy, hogy semmihez nem ad erőszakkal jelentést, az itt és most létre, a szabad gondolatra bízza a megértést – épp, amilyen szabadon gondolkodhatott Cseh Tamás és Csengey Dénes.
Címlapfotó: sinco
