A „Rétegmédiumok (stand-up comedy és képregény)” szabadon választható kurzus március 25-i alkalmára ellátogatott Pusztai „Gyertya” Gábor a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány hallgatóihoz, hogy bevezesse őket a „Stand up comedy” világába.
A kurzus anyagához kapcsolódva Gábor helyeselt vagy személyes tapasztalattal, történettel egészítette ki a tanultakat, ami igazán felkeltette a hallgatókban az érdeklődést, így hamar interaktívvá vált az óra. Kiváló betekintést nyerhettek az esemény résztvevői. Gábor mint pályakezdő stand up-os, rengeteg, a kezdeti nehézségeket megoldó jó tanácsot adott.
Mint egykori kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató, jó tanácsaiból megtudhattuk, hogy bár Debrecenben nem ismer pályakezdési lehetőséget, nincs minden veszve, ugyanis Budapesten, a Stand Up Comedy Humortársulat rendszeresen szervez tehetségkutatókat, ahol az ember bekerülhet a társulatba, ezáltal elindítva karrierjét. Természetesen nem a legmélyebb vízbe dobják a felfedezett tehetségeket. Amellett, hogy mentori programban részesül, még próba lehetőségei is lesznek egy gyakorló humoristának, aztán pedig egy „fél-éles” szituáció következik, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb közönség előtt a Like The Gypsies szórakozóhelyen kipróbálják magukat és új anyagukat. Persze elsőre nem minden sikerül, ahogyan Gyertya is mondta: „Többször el kell mondani egy anyagot, hogy csiszolódjon…”, ha pedig nem talál a csattanó, „akkor gyorsan mondasz egy másik poént”.
Természetesen ez a hivatás sem egyszerűbb, mint bármely másik. Megosztotta velünk a nehézségeket, mint például az anyagok összeírása és kidolgozása, a fellépés előtti drukk, illetve a „nehéz közönség” problémája. Viszont nem hagyott kételyeket, mindre hozott a saját életéből példát. Például egy kollégája úgy nyilatkozott „tíz éve csinálom, még mindig besz*rok előtte úgy félek” a közönséggel kapcsolatban pedig tudtunkra adta, hogy „tulajdonképpen minden fellépés különböző, más hely, más emberek. Én csak Debrecenben és Budapesten voltam, de azt mondják, – nem én – hogy a két legkeményebb közönség az a debreceni és a szegedi. Debrecenben kicsit kimértebbek, mint Budapesten.”
Illetve egészen bensőséges, személyes tapasztalatokat, meglátásokat, tanácsokat is adott a hallgatók számára.
„Kellemetlen, ha az embernek belegabalyodik a nyelve, ezért sokat gyakorlok, az időkeretet pedig mindig próbálom tartani, hogy ne vegyem el mástól az időt. Az időtartás a legnagyobb bajom, mert könnyen elszalad velem a ló, ha jól megy. Nagyon nehezen fogadtam el ezt a szemléletet […] egy időben Bödőcs meg Badár [Sándor] együtt hakniztak, külön-külön nagyon jók voltak, viszont Bödőcs után Badár már nem volt annyira jó combo. Bödőcs poén, poén, poén, Badár meg kicsit mesélősebb. Azt szorgalmazzák, hogy inkább poén, poén, poén, aztán jöhet a mondanivaló. Sűríteni kell. Jó módszer, – nem előírás – hogy egy percenként legyen egy poén.”
Búcsúzásképpen pedig felhívta mindenki figyelmét, hogy idén is indul Humortechnikum június és júliusban a Stand Up Comedy Humortársulat jóvoltából, majd „lőttünk egy közös képet”.
Írta: Tekse Mátyás
Borítókép: Kiss Tamás
A cikk végén szereplő kép: Pusztai Gábor
