Ha Tokaj, akkor bor. Mindegy, hogy száraz vagy édes, fajta vagy küvé – vagy éppen fehér vagy vörös. A tarcali Basilicus Szőlőbirtok és Borkultúra Központ vincellére és egyik társalapítója, Kanczler András mesélt a borvidék és a birtokuk sajátosságairól, tevékenységük sokszínűségéről és a hegyaljai turizmus lehetőségeiről.
Tősgyökeres tokaji lakos vagy, aki ebben a környezetben nőtt fel, vagy más úton-módon lettél szerelmese ennek a szakmának?
Nem vagyok tokaji, de egy másik, a móri borvidékről kerültem ide, és édesapám is foglalkozott szőlővel, borkészítéssel. A Budapesti Kertészeti Egyetemen, az Erjedésipari Karon tanultam borászatot. De tetszett a tokaji borvidék, a feleségemnek pedig volt ide kötődése, ezért itt kerestem egy olyan céget, ahol el lehet helyezkedni.
A Tokaji borról talán az aszú jut eszébe legkorábban az embereknek, a ti egyik friss projektetek is az Aszúpont kialakítása volt. Mit takar ez pontosan és milyen, korábban nem elérhető szolgáltatást jelent?
Az Aszúpontot azért találtuk ki, mert Tokajban készül a világ legjobb édesbora, a Tokaji aszú. Az elmúlt időszakban a száraz furmintra, a pezsgőre, a habzóra fókuszált a borvidék, de ha valaki ide érkezik, mindenképpen érdemes megkóstolnia az aszút. Mivel sok évjáratból tudnak már kóstolni nálunk 2011 óta, úgy gondoltuk, kiemeljük ezt az értéket, és aki ide érkezik, a Basilicusban – mint Aszúpont helyen – vertikálisan meg tudja kóstolni a különböző évjáratok aszúit.
Az aszúk mellett igen szerteágazó kínálattal rendelkeztek és van köztük néhány olyan fajta, amivel a hétköznapi fogyasztók nem biztos, hogy tisztában vannak. Mennyire szokott tájékozott lenni a vendégkör, és mi az, ami teljesen új élményt jelent számukra?
A tokaji spektrum nagyon széles, bár összesen hat fajtával rendelkezik; ebből három egészen újonnan telepített: a kabar, a zéta és a kövérszőlő. A kövérszőlő nagy kedvencünk, abból mindig egy késői szüretű bor készül, míg a kabart és zétát általában a szamorodnihoz és aszúhoz használjuk fel.
Rendelkezünk még egy nagyon régi vörösszőlőfajtából készült borral, a Purcsinnal, ami a borvidéken kizárólag a Basilicusnál kóstolható meg,
ebből összesen általában 1500 palack készül évente.
Azt látjuk, hogy nagyon sokan igen ritkán jutnak el, vagy még nem is voltak a borvidéken, ezért a bemutatókon, a borkóstolókon és a mesterkurzusokon mindent el szoktunk mondani a fajtáktól kezdve, a történelmi ismereteken át a borkészítésig, és mindig meg tudjuk lepni az ide érkezőket új tapasztalatok átadásával.
A kiemelkedő minőség zálogaként számos díjjal és kiváló értékeléssel büszkélkedhet a borászat, legyen szó akár a termékekről, akár magáról a birtokról. Melyik eredmény jelentette számodra eddig a legnagyobb elismerést és miért?
Mindig is célunk volt, hogy törekedjünk a legizgalmasabb, legjobb bor elkészítésére. Ez már a szőlőműveléstől indul el, a válogatott szüreten keresztül. Akár a száraz furmint, akár a késői szüretek vagy az aszúk is mindig az országos borverseny legjobb eredményét – aranyérmét vagy nagyaranyérmét – hozták el. A birtokmunka legjobb eredménye az volt, hogy 2018-ban kisbirtok kategóriában (a 10 hektár alatti birtokok között) Magyarország legszebb szőlőbirtokának választották a borászatot.
Ez nem csak azt jelenti, hogy szép a külső, hanem egy összetett eredmény díjazása: biológiai művelésű a szőlőnk, kiemelkedő színvonalú nálunk a turizmus és magas minőségű, értékes borokat kínálunk a vendégek számára.
Említetted már, de kuriózumként is emeljük ki, hogy te vagy az egyetlen, aki a borvidéken purcsin termesztésével foglalkozik. Okozott ez kellemetlenségeket, nézeteltéréseket, vagy a „Miért ne?” fantázianév igazából nem rejt magában fricskát?
2013-ban ültettük el a purcsin szőlőt, ami Tokaj-Hegyalja régi vörösszőlőfajtája; Németh Márton ampelológus szerint az első aszúbor is ebből a fajtából készülhetett 1608-ban. Ezeket a gondolatokat mindig nehezen fogadják el; az látható, hogy
van egy ellenérzés Tokajban a vörösszőlő iránt, elsősorban azért, mert nem ismerik a múltját,
nincs meg a kutatás, hogy vajon milyen értéket képviselhetett Hegyalján ez a vörösszőlő. Talán, ha nyitottabbak lennének a helyi borászatok és emberek, akkor sokkal több értéket teremthetnénk vele. Mindenképpen egy érdekes fajta, amit kísérleti jellegű engedéllyel telepítettünk. Amikor forgalomba akartuk hozni, első körben nem tudtuk, mert az országos fajtalistából is kivették ezt a történelmi fajt, így egy Európai Uniós borjog-engedély kellett hozzá.
Mivel ebből édesbor is készült korábban, ezért készítettünk mi is (2018-ban és 2021-ben) késői szüretelésű Purcsint. Az édes vörösbor borászati szempontból mindig külön érdekességet jelent (és talán nem elfogadott), de egy természetes édesbornál ez a kötöttség nincs meg. Ezért is kapta ez a bor a Miért ne? nevet, mivel igenis lehet olyan bort készíteni természetes módon, ami vörös és édes.
Mit jelent számodra ma a Tokaj-hegyaljai borkultúra és hogyan látod a helyi borturizmust a következő időszakra nézve? Min változtatnál, ha tehetnéd?
Nagyon fontos lenne Tokaj számára, hogy az ide érkező vendégeket sokkal több információval lássák el, és a borászok – a borturizmussal – sokkal nagyobb szerepet töltsenek be.
A Tokaji bort nem a polcról kell levenni, ismeretlenül, hanem meg kell mutatni személyesen, el kell mesélni a történetét.
Nagyon kevés a lehetősége az ideérkező turistáknak arra, hogy a borászatokba bejelentkezzenek és maga a borász kóstoltassa őket. Pedig az előrehaladás útja az, hogy minél több bort adjanak el az ide érkező vendégeknek.
A turizmus terén a szolgáltatások bővítése lenne nagyon fontos: még több igényes szállás, étterem, kávézó, borozó; a biciklis turizmusnak is nagyobb szerepet kellenne kapnia. A Borbusz egy nagyon jó megoldás, de finomításokra annál is szükség van.
A jövő terveinél maradva, van esetleg alakulóban bármilyen újítás, fejlesztés vagy bővítés nálatok (akár szolgáltatási szinten, akár konkrétan az épületkomplexum kibővítésével)?
A turisztikai szolgáltatás bővítése – szállás építése, egy nagyobb kóstolóterem kialakítása – nálunk is fontos lenne. A birtokrendszer felújítása, a szőlőbirtokok olyan klónokkal való átoltása, áttelepítése, amely biztonságos minőséget adna, a biológiai szőlőművelés finomítása mind-mind az elkövetkező időszak fontos munkája.
Fotók: Basilicus
