Érzelemdús filmekkel, izgalmas beszélgetéssel és díjátadóval zárult az idén immáron kilencedik alkalommal megrendezett Malter Filmfesztivál a debreceni Apolló Moziban. A magyar versenyfilmek utolsó blokkjában még hat alkotás mutatkozott be és versenyzett a nézők voksaiért.
Elsőnek Gál András rendezésében az Elmegyek című rövidfilm volt látható, mely egy magyar lány és két idegen nyelvű srác kalandjait meséli el. Kata eredetileg a barátja szüleihez indul, akikkel most találkozna először, azonban a vonatról leszállva megismerkedik két fiatallal, és eltölt velük egy önfeledt napot, melynek hatására elbizonytalanodik, készen áll-e, hogy felnőjön és bemutatkozzon párja szüleinek.
A boldog hangulatú filmet egy elgondolkodtatóbb, érzelmesebb mű követett. A Ballagási cipő (rendező: Schwechtje Mihály) egy ballagás előtt álló lány és édesapja történetét mutatja be. Bár a főszereplők nem tehetősek, az apuka mégis ígéretet tesz, hogy megszerzi a szükséges pénzt a ballagási cipőhöz, és odaadja a lányának a munkahelyén másnap. A fiatal lány fel is keresi az építkezésen dolgozó apját, azonban fültanúja lesz egy, a férfi és főnöke között lezajló beszélgetésnek, ami miatt újraértékeli a cipő kérdését, és végül inkább hazamegy a vásárlás helyett.
A Budapest, zárt város, Konkol Máté filmje egy rendkívül tanulságos és aktuális kérdést mesél el. A két főszereplőnk a tizennyolc éves Peti és brit barátja, Adam, akik egy budapesti sétára indulnak. A barangolás során Peti bemutatja élete fontos állomásait a házuktól a kedvenc kocsmájáig.
Az este végén néhány ital után egy underground klub eldugott szegletében Adam közeledni kezd Péter felé, egy csók is elcsattan kettőjük között. Miután Adam magára hagyja barátját, Petinek át kell gondolnia eddigi életét, és szembe kell néznie saját érzéseivel is.
Az este leghosszabb filmje Reszeli-Soós András alkotása, a Café Marylin volt. A közel félórás játékidő mégis hamar eltelt, annak ellenére is, hogy csupán egyetlen helyszínen és mindössze két főszereplővel dolgozott a film. A csavaros és kiszámíthatatlan történet az ország egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínészét állítja a középpontba. A film címeként is használt Café Marylin tulajdonosa egy esti találkozóra hívja a színészt, mivel felismerte, kettejük hangja gyakorlatilag megegyezik, de mindenképpen hasonlít egymásra. A kávézós szerint a művész nevéhez több, korábbi haláleset is fűződik, melyek között a gyanú szerint van olyan, amit azért követett el, hogy saját karrierjét felfuttassa. Az est során azonban egy újabb baleset is történik.
Az egyik legtöbb érzelmet kiváltó film a Nagykorú felügyelete mellett című alkotás volt. Dóczé Péter alkotása egy elvált pár és nyolcéves fiuk, Laci történetét mutatja be. Az iskola után apa és fia közös programot szervezett egy mozilátogatás keretében, majd egy játszótérre vezetett az útjuk. Itt Laci hallja a szülők telefonbeszélgetését, aminek hatására eltűnik, amit az apuka, Gábor csak későn vesz észre, így kétségbeesetten a keresésére indul. Amikor már teljesen feladja, hogy előkerül a fia, egyszer csak ott áll előtte. Minden bizonnyal ennek a történésnek a hatására átgondolja az eddigi viselkedését gyermekének anyjával.
A filmes blokk lezárásaként egy elgondolkodtató történetet láthattunk Dombi Diana rendezésében, a Mi, a nagyon érettek című alkotást. A film a nyár végén játszódik, az öt főszereplő élvezi a szünidő még hátralévő időszakát. A társaság egyik tagja a színészi felvételijére készül, azonban a többiek ezt hamar megunják, és továbbállnak a Duna partra. Hatodik főszereplőként csatlakozik a történethez Danika, Enikő öccse. A korkülönbség miatt nem akarnak vele barátkozni, és nem is veszik komolyan a többiek, azonban Dani így is velük tart. A folyóparton végül nem várt, végzetes fordulatot vesz a történet – az idősebbek nem is sejtik milyen bajba keverték a kisgyereket és saját magukat is.
A nap az Akik a filmalkotókat kovácsolják: filmes műhelyek kerekasztala című beszélgetéssel folytatódott. A résztvevők a legjelentősebb hazai filmes iskolák és egy kolozsvári egyetem képviselői voltak. A beszélgetést Dr. Váró Kata Anna, a Malter Filmfesztivál egyik zsűritagja moderálta.
Elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának képviselői kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Minden évben huszonöt hallgató nyerhet felvételt a filmművészet, fotóművészet, média szakra, akik fele-fele arányban tanulhatnak tandíjmentes és költség-hozzájárulásos helyen. Az elsőéves, általános és egyben alapozó képzés után háromféle szakosodási lehetőség közül választhatnak a fiatalok. Film- és tévérendezői, film- és tévéoperatőri vagy audiovizuális kommunikáció szakirányokon lehet folytatni a képzést a következő két évben. Az egyetem képviseletében jelenlévők elárulták: számos komplex nyári gyakorlattal színesítik a hallgatók oktatását, így az első év végén egy élő műsort, majd egy dokumentumfilmet, végül egy záróvizsgafilmet készítenek az egyetemisták. Azonban ezen túl is számtalan lehetőséggel várják az ifjú szakembereket, sőt már a jelentkezés előtt felvételi előkészítőket tartanak. A volt hallgatóikat is szívesen hívják vissza, hogy egy inspirációs előadás keretében lelkesítsék és bátorítsák a jelenlegi résztvevőket. Az alapképzés után lehetőség van mesterképzésen is továbbtanulni, ahol kisebb létszámmal tudnak dolgozni, így mindenkire több figyelem irányul.
A bemutatkozást a hazai egyetemek folytatták. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció alapképzési szakára minden évben közel háromszázan jelentkeznek, azonban csak tizenöt főt vesznek fel.
Nemrégiben vezettek be egy egyedülálló fejlesztést, melynek köszönhetően több különböző szakról dolgoznak együtt a hallgatók egy-egy projekten. Az innovációs kurzus eredményességét jelzi, hogy több projektből később sikeres startup-vállalkozás lett.
A jövő évtől egy újabb előrelépést tesz a MOME, ugyanis a mesterképzéseik kizárólag angol nyelven indulnak majd. Az animáció MA szakon szintén 2023 szeptemberétől az eddigi filmrendező specializáción túl megjelenik a videójáték és az immerzív történetmesélés is. Az egyetem rendkívül népszerű a hazai és külföldi hallgatók körében, így többek között már svéd, japán és brazil növendék is tanult a képzéseiken.
Az egyik legismertebb hazai művészeti képző központ a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE). Zilahy Tamás az egyetem oktatója úgy fogalmazott: „minden évben vannak kalandorok és elhivatottak is a jelentkezők között.” Szerinte ma már mindenki filmrendező, hiszen nap mint nap készítünk videókat. Több egyedisége is van az SZFE képzéseinek. Az egyik az úgynevezett 6×6 képzés, melynek különlegessége, hogy a filmkészítés legfontosabb szakágainak hallgatói szakokra bontva egy összehangolt tanrendű évfolyamban tanulnak és alkotnak. A rendezők, filmíró-dramaturgok, operatőrök, vágók, hangmesterek és gyártásvezető-producerek stábokban dolgoznak, így készítik kisfilmjeiket is. Ezen túl lehetősége van a hallgatóknak minden szemeszterben egy másik országban teljesíteni egy félévet, így inspirálódhatnak az ottani környezetben. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen is lehetőség van mesterképzésen folytatni a tanulmányokat.
Végül az Esterházy Károly Katolikus Egyetem Mozgókép Tanszéke mutatkozott be. Ők is számtalan lehetőséggel segítik a hallgatók gyakorlatorientált képzését, többek között a Líceum TV-ben lehetőséget kapnak a fiatal szakemberek az elméleti ismeretek után a gyakorlatban is kipróbálni magukat. Ezen kívül filmnapokat és Slow Film Fesztivált is rendeznek Egerben. A hallgatók minden évben több filmet is készítenek, amiket egy félév végi vetítés alkalmával be is mutatnak az érdeklődőknek. Erőssége a mozgóképkultúra alapszaknak, hogy a többi egyetemhez képest több hallgatót vesznek fel, illetve lehetőség van levelezős formában is a képzés elvégzésére.
A filmek és a beszélgetés után elérkezett a mindenki által izgatottan várt díjátadó. Mielőtt kiderültek volna a díjazottak, Szabó Máté Kegyetlen című filmét vetítették le. A Malter Filmfesztivál megálmodója és szervezője, Hutanu Emil, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen jelen lenni a debreceni Apolló Moziban, így egy videóüzenet formájában közvetítette a gondolatait. Többször kiemelte, hogy őt az elmúlt évek eseményein mindig a filmek lendítették át, így a készítőket és a nézőket is arra bátorította, továbbra is tartsák meg jó szokásukat, és készítsenek, nézzenek filmeket. A szakmai zsűri díjai előtt a különdíjak átadásával nyitották a díjözönt. A Campus Rádió díját az Akarsz-e játszani című film nyerte el. Az eseménynek évről évre helyt adó Apolló Mozi díját Fejér Tamás a filmszínház vezetője Chilton Flóra filmjének, a Nefelejcsnek ítélte oda.
A Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének különdíját a Café Marylin kapta.
Karácsony Péter filmje, a Lesen az Alföld TV díját vehette át. A Hajdú-Bihari Napló szerkesztősége Gál András Elmegyek alkotását találta a legjobb filmnek. A közönség szavazatai alapján az idei közönségdíjas film a Nagykorú felügyelete mellett lett, ami megkapta még a Médiacentrum különdíját is.
Ezt követően a háromtagú szakmai zsűri (Dr. Váró Kata Anna filmkritikus, Fejér Tamás, az Apolló Mozi vezetője, valamint Szénási Miklós újságíró) osztotta ki a díjait. Az Imposztor lett a zsűri különdíjasa. A harmadik helyezettnek Konkol Máté alkotását, a Budapest, zárt várost, míg második legjobb filmnek a Lesen című művet találták a szakemberek. Az első helyezett pedig a Ballagási cipő lett. Az első három helyezett betonból készült videókazetta formájú díjakat vehetett át, ezen kívül összesen félmillió forint jutalmat is kaptak megosztva. Az esemény lezárásaként levetítették a három fődíjas filmet még egyszer.
Fotók: Bernáth Fanni, Major Panni, Paál Boglárka, Treszkai Eszter
