Hosszú ruhák, folyamatos mozgás, mindig fülig érő mosoly. Az R&B Dance Hip-Hop Tánciskola legfontosabb ismertetőjegyei ezek, ahol a vidám bohócok és az éppen a temetőből elszabadult zombik is megférnek egymás mellett. Varga Hédi Lente Róberttel közösen több mint 15 éve vezeti töretlen lelkesedéssel az intézményt, ahol 6 és 100 éves kor között mindenki megmutathatja magát.
A debreceni képzőművészet egyik meghatározó alakja Éles Bulcsú grafikus, a Csokonai Vizuális Műhely korábbi vezetője, aki az alkotás mellett az ország egyik legkülönlegesebb művésztelepét igazgatja Lácacsékén. Az alkotómunkáról és az alig 300 fős borsodi falu mindennapjait színesítő másfél hétről beszélgettünk. Melyek azok a módok, amelyekben alkottál, illetve alkotsz jelenleg is? Mik az ismertetőjegyei ezeknek? Most
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegye északkeleti csücskében, a nyíradonyi járásban, Debrecentől nagyjából 35 km-re található. A településről több, mint 700 éve vannak feljegyzések, első említése 1281-ben történt meg. Számos nehézséggel küzdenek meg az itt lakók nap, mint nap: az elnéptelenedés veszélye Damoklész kardjaként lebeg a környék felett, a nagyobb közlekedési csomópontok meglehetősen messze vannak, így az
“Egy állatok és növények nélküli nem túl távoli jövőben, ahol az emberiség túlélésének kegyetlen ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét.” Ezzel a tételmondattal foglalja össze saját magát a magyar-szlovák koprodukcióban készült Műanyag égbolt, amely az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb hazai alkotása lett. A rendezőpáros, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta
