Leiner Laura író – ifjúsági regényei rendre a sikerlisták élén szerepelnek, ő maga pedig a fiatalok egyik legkedveltebb szerzőjévé vált. Beszélgettünk többek között a történetformálásról, az olvasóközönséggel való kapcsolatáról, illetve az írói felelősségről. Fel tudnál idézni egy konkrét pillanatot, amelytől fogva íróként tekintettél magadra? Tizennyolc éves koromban kezdtem regényt írni, de nem biztos, hogy azt
Gyarmati Dominik zenész és irodalmár – az idei KULTer stART díj nyertese – több zenekar tagja, szólóprojektjében verseket zenésít meg. Az irodalom és zene nála nem két külön világ, hanem egymást formáló és erősítő nyelvek. Dalszerzésről, metálzenéről és a versmegzenésítés kihívásairól beszélgettünk. Hogyan látod a vers és a dalszöveg közötti határvonalat? Egy metáldalszöveg lehet ugyanúgy
A jelenlét nemcsak a színpadon vagy a mikrofon mögött számít. Ott van minden döntésben, egy induló pályában, egy figyelmesen vezetett beszélgetésben. Tarczy Gyula, kommunikációs szakember, a Nyíregyházi Televízió és Nyíregyházi Napló főszerkesztője tapasztalatai túlmutatnak a szakmán. Az interjú során szó esik figyelemről, közönségről, kapcsolódásról – és a fiatalok útkereséséről is. Hogyan fedezted fel, hogy a
Palcsák Bencével, a Semmi zenekar énekes-gitárosával beszélgettem semmiképp sem szokványos bandájukról. Többek között szó esett a feltörekvő együttes történetéről és zenei munkájukról, a Csaknekedkislánnyal való együttműködésről, valamint Bence személyes gondolatairól a zene világával kapcsolatban. Hogyan ismerkedtél meg a zenével, milyen előadók, zenekarok inspiráltak? Az egyik meghatározó pillanat az volt, amikor tizenegy évesen először hallottam a
A retroláz reneszánszát éli, elérte a divatot, az autóipart, a videójátékokat és a zenét is. A synthwave a ’80-as éveket idézve gyűjtött maga köré rajongóbázist, azonban ez is változik. Ezekről beszélgettünk az itthon és külföldön is elismert zenésszel, Quixotic-kal. Hogyan mutatkoznál be valakinek, aki nem ismeri sem a synthwavet, sem a munkásságodat? Alapesetben producerként és
Sidi 2012 óta a Tankcsapda gitárosa. Zenekarával már több évtizede meghatározó szereplője a hazai zenei színtérnek. Most lehetőségem volt mélyebb betekintést nyerni karrierjébe, zenei ízlésébe, és abba, hogy milyen érzés egy legendás zenekar részévé válni. Az együttes múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint az időtlenségről is beszélgettünk. Melyik volt a kedvenc számod fiatalkorodban? És melyikkel lehetett
Filotás Karina verseit folyóiratokban, online portálokon és nyomtatott antológiában is olvashatjuk. A költővel műveiről, hétköznapjairól, készülő Esőtánc a körúton című önálló kötetéről beszélgettünk. A digitális korba születtél bele, de mégis milyen élmény hatására fordultál az írás felé? Esti felolvasásokkal kezdődött, nekem a szüleim már kiskoromban az olvasás szeretetére tanítottak. Aztán 13 vagy 14 éves koromban
A kreativitás, a kitartás és a közösségi szellem magával ragadó felfedezésében az ÓMI Zenés Színház a művészi kifejezés egyik jelzőfényévé vált Ózdon. A 18 éves színházi társulat a szerény kezdetektől az ünnepelt előadásokig tartó fejlődése Béri László víziójának és elhivatottságának bizonyítéka. Interjú. Hogyan alakult meg az ÓMI Zenés Színház, mi inspirálta a társulat létrehozását? Béri László:
H. Csongrády Márta Debrecen egyik legkiemelkedőbb fotóművésze, aki többek között a Kenézy Galéria alapítója, a Máltai lovagrend tagja. Fotózás mellett az utóbbi években a festészetben is elkezdte kipróbálni magát. Jelenleg 80 évesen is folytatja tanulmányait a doktori címért. Egyik korábbi interjújában említette, hogy művészcsaládból származik. Szüleinek köszönheti, hogy maga is ebbe az irányba indult el?
Hosszú ruhák, folyamatos mozgás, mindig fülig érő mosoly. Az R&B Dance Hip-Hop Tánciskola legfontosabb ismertetőjegyei ezek, ahol a vidám bohócok és az éppen a temetőből elszabadult zombik is megférnek egymás mellett. Varga Hédi Lente Róberttel közösen több mint 15 éve vezeti töretlen lelkesedéssel az intézményt, ahol 6 és 100 éves kor között mindenki megmutathatja magát.
