Long read

„Ha elmegyek a Tabuba, elmegy az összes pénzem, az Ibolyába elég háromezer” – Riport a debreceni fiatalok szórakozási formáiról

A debreceni egyetemisták körében rengeteg módja van a szórakozásnak: házibulik, különböző kulturális rendezvények, de ha népszerűség szerint két  helyszínt mégis ki kéne emelni, azok a kocsmák és a szórakozóhelyek  lennének. Vajon miért ez a két legnépszerűbb opció? Miért pont ezeket választják a fiatalok? Mik a legkiemelkedőbb különbségek a kettő között?  Extrovertált személyiségként mindig is vonzott

Read More 

„HÖK-ös és HÖK-ös között is van különbség” – Így látják a Hallgatói Önkormányzatot a Debreceni Egyetem hallgatói

Az egyetemi Hallgatói Önkormányzatok (későbbiekben HÖK) sok kérdést felvetnek az egyetemistákban, viszont számos értekezés olvasható a sajtó egyes platformjain az intézményekhez köthető sikkasztásokról is. Jelen írás nem kíván ilyen mélységekbe ásni: célja egy árnyalt kép kialakítása az Debreceni Egyetem HÖK-ös helyzetéről a hallgatók szemével, fókuszban a Bölcsészettudományi Kar és az Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzatával. A

Read More 

Debrecen legmélyén

A Debreceni underground zenei élet az utóbbi pár évben fejlődésen ment keresztül, egyre több rétegműfaj válik láthatóvá különféle koncertsorozatok által. A kísérletibb rock/metálzenét képviselő Deeprecen egyike a legizgalmasabb új kezdeményezéseknek. A Ghost Toast zenekarban játszó Rózsavölgyi Bence személyes projektjeként indult rendezvénysorozat az élőzenét megbénító Covidos időszakot követően segít abban, hogy kevésbé ismert, de annál érdekesebb

Read More 

Élethelyzeti paradoxon – Tanulni azért, hogy dolgozhass, míg azért dolgozol, hogy tanulhass

Napjainkban viszonylag kevés szó esik az egyetem melletti munkáról, annak előnyeiről és hátrányairól. Szinte már természetessé vált mindenki számára a diákmunka, de míg gimnáziumban a szárnyait bontogatni vágyó, szülőktől függetlenedni akaró diákok kezdenek bele, addig egyetemen már saját tanulmányaik költségét fedező, felelőséget vállaló hallgatókról beszélhetünk. Az érettségi után álló, reményteljes fiatalok elindulnak a „nagybetűs” életbe,

Read More 

A kétarcú Bagamér

Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegye északkeleti csücskében, a nyíradonyi járásban, Debrecentől nagyjából 35 km-re található. A településről több, mint 700 éve vannak feljegyzések, első említése 1281-ben történt meg. Számos nehézséggel küzdenek meg az itt lakók nap, mint nap: az elnéptelenedés veszélye Damoklész kardjaként lebeg a környék felett, a nagyobb közlekedési csomópontok meglehetősen messze vannak, így az

Read More 

“Abban a hitben vagyunk, hogy meg fog szólalni a harang”

Tavaly volt 30 éves a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház. E neves ünnep alkalmából Beregszászban egy hetes színházi fesztivált tartottak, Budapesten pedig „Színház a határon” elnevezésű négynapos programsorozatot, amire bárki ellátogathatott. A nézők olyan darabokat láthattak, mint a Tóték, Háztűznéző vagy Csehov Egyfelvonásos komédiái. Ezeken kívül részt vehettek filmvetítéseken, közönségtalálkozókon vagy épp kerekasztal-beszélgetéseken. Erről az

Read More 

Felperzselt föld

Minden egy telefonhívással kezdődött. “Gergő, keleten bejöttek a tankok.” – így  indult pontosan két éve, február 24-én a reggelem. Ekkor kezdődött Ukrajna megszállása az orosz hadsereg által, a tét az ukrán nép szuverenitása és túlélése volt. Ez a tény engem akkor hidegen hagyott. A szeretteim és barátaim sorsa volt a legfontosabb  számomra. Bizonytalanság és pánik

Read More 

A városért és az ifjúságért – Hogyan váltak a szalézi szerzetesek Kazincbarcika identitásának részévé?

Az elmúlt évtizedben Kazincbarcika többször is próbált az országos figyelem középpontjába kerülni – jó értelemben. Az észak-kelet-magyarországi kisváros a KolorCity program keretein belül saját fesztivált szervez minden nyáron, emellett számos erőfeszítés történt a város fejlesztésére és szépítésére. Van azonban egy sokkal kevésbé ismert különlegessége is Barcikának – a Don Bosco Szaléziak egyik legjelentősebb magyarországi csomópontja

Read More 

Ahol valami folyik a Tisza partján…

Tiszadada egy körülbelül 2200 lelket számláló, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei település. A hátrányos helyzetű község távol esik a régió nagyobb városaitól, de az önkormányzat munkahelyteremtéssel és színes kulturális élettel igyekszik küzdeni az elvándorlás ellen. Emellett egyedülálló módon egy tésztaüzem is működik itt már tíz éve. Az önfenntartó településmodell A községben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat: itt 82

Read More 

Megmaradt panelkocsmák és sünmentők a belvárosban

Kevés dologban vagyunk elsők. A reálbérekben, a GDP-arányokban, de még sportteljesítményekben sem áll túl jól Magyarország a világrangsorokban. Egy listán azonban stabilan vezetünk: Magyarország világelső az alkoholbetegek számában lakosságarányosan. Mint sok más hasonló probléma, az alkoholizmus is a nehezebb helyzetben lévő társadalmi rétegeket érinti a legerősebben. Ennek ellenére mégis elenyészőben vannak a lakótelepi kocsmák, a

Read More