Debrecenben már több helyen is üzemeltetnek közösségi kerteket. Ezzel kapcsolatban merülhet fel sokakban a kérdés, hogy vajon kik és mire használják ezeket a lakótelepen megjelent kerteket. Az önkormányzat és néhány érintett segítségével ennek járok utána, a Vénkerti Közösségi Kert példáján keresztül.
Az elmúlt évtizedekben a városi közösségi kertek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek világszerte, így Magyarországon is. Ezek az elkerített veteményesek nemcsak élelmiszertermelési helyszínek, hanem olyan közösségi terek, amelyek elősegítik a társadalmi kapcsolatok kialakulását, javítják a városok élhetőségét és a lakosok életminőségét. De miért válnak ezek a zöld szigetek ennyire fontossá a modern városi életben?
A közösségi kert egy olyan megosztott zöldterület, amelyet egy adott közösség tagjai közösen gondoznak. Ezek a kertek általában városi környezetben jönnek létre, gyakran elhagyott telkeken, parkokban vagy iskolák udvarán. A cél lehet élelmiszertermelés, rekreáció, oktatás vagy egyszerűen egy olyan tér kialakítása, ahol az emberek találkozhatnak, tanulhatnak és közösen alkothatnak. A közösségi kert célja,hogy
a környéken, panelházban lakók is megtapasztalhassák, hogy milyen lenne egy kertes házban az élet,
ahol a saját zöldségeiket, gyümölcseiket, vagy akár díszvirágaikat nevelgethetik a pályázatot megnyerő tagok.
Debrecen Vénkert részében 2019-ben kezdődtek meg a fejlesztési munkálatok a lakóparkok játszótéri részein, amik azóta is tartanak, kisebb-nagyobb elemekkel. A korai látványtervek alapján a játszótér a megszokott alkotórészek mellett (hinta, mászóka, focipálya stb.) egy, a városban is formabontó újdonsággal bővült, hiszen lakótelepünkön köszönthettük Debrecen város első közösségi kertjét.
A Vénkerti Közösségi Kert 2020-ban nyílt meg, és országos elismerést is nyert a „Legszebb Konyhakertek” programban. Debrecen területén és vonzáskörzetében összesen három közösségi- és egy gyümölcsöskert található. Előbbiek a Vénkertben, Újkertben és Tócóskertben, az utóbbi pedig Debrecen-Józsán. Ezek a kezdeményezések az élhetőbb környezet kialakítását, a közösségi kapcsolatok erősítését és az ökotudatos életmód népszerűsítését szolgálnák.
Itt el is érkeztünk az első nagy akadályhoz a témát illetően, ami a pályázati kérdésekhez kapcsolódik. A kert megnyitásakor hirdették, hogy a kertet csak úgy lehet használni, ha az illető pályázik és ezt követően beválogatásra kerül, viszont azóta nem hallani sehol, hogy milyen módon, milyen időközönként lehet ezekre a helyekre jelentkezni. Ezzel kapcsolatban megkérdeztem az önkormányzatot, akik a kérdésemre az alábbi választ adták:
„A közösségi kertek, valamint a gyümölcsöskert művelése az adott évi művelési időszakra biztosított, ami a tárgyév végéig érvényes.” – áll a levélben.
A közösségi kertek esetében a korábbi évben kertet művelők közül azok a személyek, akik továbbra is szeretnének a közösségi kert tagjai lenni, valamint az egész éves munkájuk, szorgalmuk ezt indokolttá teszi. Tehát a rájuk bízott kertrészt felelősségteljesen gondozták, a közösség szerves tagjai voltak, illetve a szabályzatot maradéktalanul betartották, a következő évben is lehetőséget kapnak a Közösségi Kertben való tagságra.
„A Gyümölcsöskert esetében is megvan erre a lehetőség, azonban még nem érkezett jelentkezés kertészkedésre.”
Ezen felül megtudhattam, hogy a kert használatának éves díja 4 000 Ft, amit a sikeres pályázat elbírálása során kell befizetni az önkormányzat felé.
A pályázati lehetőségek után a következő nagy kérdés, ami felmerült bennem az volt, hogy vajon ezek a kertek mekkora arányban vannak kihasználva, és melyik korosztály által. Amiatt gondolkodtatott el a téma, mert ugyan nap mint nap elsétálok a helyszín mellett, azonban általában nem látom azt, hogy minden parcellán éppen serényen dolgozna valaki, amikor pedig igen, vegyesen látok fiatalabbakat és idősebbeket egyaránt.
Erről kérdeztem a környéken lakókat is, mert az önkormányzat tájékoztatása alapján minden közösségi kert teltházas, kivéve a gyümölcsöskert, ahová egyelőre még gyűjtik a jelentkezőket.
Azt gondoltam, hogy elsősorban az idősek használják ezeket, de nem. Fiatalabbak is, a lányom egyik osztálytársának az anyukájának is van ott kertje, én is szívesen használnám, de nem tudom, hogyan lehet pályázni.
Nyilatkozta Pappné Kovács Nikolett.
Szoktam odalent látni embereket kertészkedni, inkább fiatalabbakat, de biztosan használják idősek is.
Ezt már Papp Noémi mondta, aki a helyi általános iskolában tanul, jelenleg második osztályba jár. Elmondása alapján nagyon szívesen használná ő is a kertet, epret, vagy narancsot próbálna ott ültetni.
A következő fontos pont, hogy láthatóan el van zárva lakattal és táblákkal az illetéktelen belépők elől, viszont megkérdeztem az önkormányzatot arról is, hogy vajon hogyan ellenőrzik azt, hogy ezt a kertet valóban csak olyanok használják, akik kiérdemelték, megpályázták azt a helyet.
Az önkormányzat az alábbi tájékoztatást adta:
Azokról a személyekről akik jelentkeznek és pozitív elbírálásban részesülnek, nyilvántartást vezetünk. A nyilvántartásban szereplő személyek a kertvezető által biztosított kulccsal rendelkeznek a bejárathoz. A kertészekkel a kapcsolattartást a kertvezető biztosítja, az ellenőrzés rajta keresztül valósul meg.
Tehát ezek alapján bárki, akinek valaha van, volt vagy lesz kulcsa ehhez a helyszínhez, igénybe tudja venni a kertet. Szerettem volna elérni személyesen is az önkormányzatot, azonban nem sikerült velük felvenni a kapcsolatot és időpontot egyeztetni, csak a közérdekű-adatigénylésemre kaptam választ.
A közösségi kerteknek számos előnye is van a társadalomra és a lakóközösségre nézve.
A közösségi kertek jelentős szerepet játszanak a fenntartható városi életmód kialakításában: lehetővé teszik, hogy a városi lakosok saját maguk termesszenek friss zöldségeket és gyümölcsöket, csökkentve az élelmiszerszállítás környezeti terhelését. A helyben termesztett élelmiszer nemcsak egészséges, hanem gazdaságilag is előnyös. Egy átlagos közösségi kert évente több tonna élelmiszert képes termelni, ami jelentős segítséget nyújthat a családoknak, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű közösségekben.
A közös kertészkedés lehetőséget teremt az emberek számára, hogy megismerjék egymást, és új kapcsolatok alakuljanak ki. Egy közösségi kert nem csupán a növényekről szól – itt barátságok születnek, generációk találkoznak, és olyan együttműködések jönnek létre, amelyek a kert határain túl is éreztetik hatásukat.
Ezzel egyet tudott érteni Pappné Kovács Nikolett is, aki az alábbiak szerint nyilatkozott:
Szerintem biztosan van közösségépítő ereje ezeknek a kis kerteknek, mert ezáltal az emberek jobban megismerhetik szomszédaikat, együtt nevelgethetik gyermekeiknek, unokáiknak az epret és a paradicsomot is.
Ezen kívül a közösségi kerteknek számos olyan hatásuk is van, amely azt segítheti elő, hogy az udvar nélkül élő személyek is minél környezettudatosabban éljenek. A közösségi kertek hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez, hiszen változatos növénykultúrákat hoznak létre, amelyek vonzzák a beporzó rovarokat, madarakat és más állatokat. Ezen felül a növények segítenek javítani a levegő minőségét, csökkentik a városi hőszigethatást, és esővízgyűjtéssel is elősegítik a fenntartható vízgazdálkodást. A vénkerti példán is látszik, hogy a kert egyik részében kialakítottak egy komposztáló ládát, amelybe az elhullott növényeket, komposztálható hulladékokat gyűjtik.
A kertekben nemcsak kertészkedni lehet, hanem szakmai előadásokon és közösségi eseményeken is részt vehetnek a tagok. Például a Zöld Munkacsoport rendszeresen nyújt segítséget a kertészkedési technikák és növényvédelem terén, és az új kertészek mentorálást kapnak a tapasztaltabbaktól. Számos példa volt már arra is, hogy a Vénkerti Általános Iskolából is voltak látogató osztályok, akik érdeklődően figyelték, hogy miként működik egy közösségi kert.
Több nemzetközi példa is mutatja a közösségi kertek sikerét, például az Egyesült Államokban a New York-i Green Thumb program több száz közösségi kertet támogat, amelyek közül sok elhagyott városi telkeken jött létre. Európában Németország és Hollandia vezet a közösségikert-mozgalomban, ahol a kertek gyakran az ökológiai oktatás és fenntarthatóság szimbólumai. Ezen kívül a fővárosban és vonzáskörzetében is láthatunk ilyesfajta kezdeményezéseket: a Grundkert és a Liget Klub Közösségi Kert a legismertebbek közé tartoznak, míg vidéken is egyre több település indít hasonló projekteket.
Ezek a kertek olyan helyek, ahol a fenntarthatóság és a helyi közösségek támogatása kéz a kézben jár. Nemzetközi figyelmet is kivívtak, például a Eurocities Környezetvédelmi Fórum keretében Debrecen példaként szerepelt a fenntartható városi élelmiszerellátási modellek bemutatásában.
Ezek a kertek nem csupán a növényekről szólnak, valódi oázisok, ahol a közösség és a természet találkozik. Kisebb fejlesztésekkel – például a kert nagyobb nyilvánosság elé terelésével, több kert létrehozásával nagyobb területeken, akár külső városrészeken – sokkal élhetőbb és szerethetőbb város lehet Debrecen.
A közösségi kertek szerepe a városi életben tovább nőhet, ahogy a klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdése egyre hangsúlyosabbá válik. Az önkormányzatok és civil szervezetek támogatásával ezek a kertek nemcsak zöldebbé, hanem közösségibbé és fenntarthatóbbá is tehetik a városokat. Ezért is hangsúlyos az, hogy ezt az alapötletet minél magasabb szintre tudják fejleszteni a lakók és a városvezetés, területileg és tapasztalati szinten is.
Habár kívülállóként negatív képem volt a közösségi kertről, mert csak az elzárt, szinte titkos közösség nyomait láthattam sétáim során, azonban a lakókkal történt interjúk és az általános tapasztalat során az a konklúzióm, hogy közösségi kert minden szempontból hasznos a lakóközösség számára, de még fejlesztésre szorul.
