riport

„HÖK-ös és HÖK-ös között is van különbség” – Így látják a Hallgatói Önkormányzatot a Debreceni Egyetem hallgatói

Az egyetemi Hallgatói Önkormányzatok (későbbiekben HÖK) sok kérdést felvetnek az egyetemistákban, viszont számos értekezés olvasható a sajtó egyes platformjain az intézményekhez köthető sikkasztásokról is. Jelen írás nem kíván ilyen mélységekbe ásni: célja egy árnyalt kép kialakítása az Debreceni Egyetem HÖK-ös helyzetéről a hallgatók szemével, fókuszban a Bölcsészettudományi Kar és az Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzatával. A

Read More 

Debrecen legmélyén

A Debreceni underground zenei élet az utóbbi pár évben fejlődésen ment keresztül, egyre több rétegműfaj válik láthatóvá különféle koncertsorozatok által. A kísérletibb rock/metálzenét képviselő Deeprecen egyike a legizgalmasabb új kezdeményezéseknek. A Ghost Toast zenekarban játszó Rózsavölgyi Bence személyes projektjeként indult rendezvénysorozat az élőzenét megbénító Covidos időszakot követően segít abban, hogy kevésbé ismert, de annál érdekesebb

Read More 

A kétarcú Bagamér

Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegye északkeleti csücskében, a nyíradonyi járásban, Debrecentől nagyjából 35 km-re található. A településről több, mint 700 éve vannak feljegyzések, első említése 1281-ben történt meg. Számos nehézséggel küzdenek meg az itt lakók nap, mint nap: az elnéptelenedés veszélye Damoklész kardjaként lebeg a környék felett, a nagyobb közlekedési csomópontok meglehetősen messze vannak, így az

Read More 

A városért és az ifjúságért – Hogyan váltak a szalézi szerzetesek Kazincbarcika identitásának részévé?

Az elmúlt évtizedben Kazincbarcika többször is próbált az országos figyelem középpontjába kerülni – jó értelemben. Az észak-kelet-magyarországi kisváros a KolorCity program keretein belül saját fesztivált szervez minden nyáron, emellett számos erőfeszítés történt a város fejlesztésére és szépítésére. Van azonban egy sokkal kevésbé ismert különlegessége is Barcikának – a Don Bosco Szaléziak egyik legjelentősebb magyarországi csomópontja

Read More 

Ahol valami folyik a Tisza partján…

Tiszadada egy körülbelül 2200 lelket számláló, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei település. A hátrányos helyzetű község távol esik a régió nagyobb városaitól, de az önkormányzat munkahelyteremtéssel és színes kulturális élettel igyekszik küzdeni az elvándorlás ellen. Emellett egyedülálló módon egy tésztaüzem is működik itt már tíz éve. Az önfenntartó településmodell A községben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat: itt 82

Read More 

Kényszer vagy szenvedély?

Az utóbbi években a fiatalok, egyetemisták jelentős változásokon mentek keresztül olvasási szokásaikat tekintve. A technológia fejlődése és az internet elterjedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a tevékenységek új dimenziókat nyissanak meg. Sok felnőtt, olvasott ember – némi elitizmussal  – azt gondolja, hogy a mai fiatalok már nem olvasnak, teljesen kihalt az olvasni vágyó közösség, ám

Read More 

„Felhívjuk szíves utasaink figyelmét…” – Tényfeltáró riport a MÁV működéséről és hanyatlásáról

Késések, járatkimaradások és pótlóbuszok garmadája. A Magyar Államvasutak korábban is sokszor tört borsot az utasok orra alá, de az elmúlt időszakban az eddiginél is több nehézségbe ütközött a vállalat, és vele együtt az ügyfelek is. Hogy mi állhat a dolog hátterében, illetve mi az, amit önerőből nem tud kiküszöbölni a MÁV, arról egy teljes nevét

Read More 

„Mindannyian belecsöppentünk a szakmába” – A több mint 60 éves Nagyerdei Kultúrparkban jártunk

Hogyan került apa, fia és unokája is az állatkert élére? Mit mondott az avatás után Kádár János és mi a jövője az ország hivatalosan is egyedüli vidámparkjának? A tavaly 60. születésnapját ünneplő Nagyerdei Kultúrparkban jártunk Debrecenben. Az idei első hóban gyalogolok a Nagyerdőn, miközben keresem az állatkert gazdasági bejáratát, ahová az igazgatóval a találkozót megbeszéltem.

Read More 

“Ma Kazán?”

Harmadéves egyetemistaként visszatekintek az eltelt két évemre, és nem tudom a két kezemen megszámolni, a főépület előtt szünetekben hányszor kérdeztük ezt egymástól a csoporttársakkal. Az alapszakomból még szűk egy év, a mesterképzésből még kettő hátra van, de így is elmondhatom, hogy a közösségi-egyetemista életből kivettem a részem. Mégsem lehet elégszer feltenni a kérdést: „Ma Kazán?”.

Read More 

Hálózati fejlesztések Zsáka nagyközségben

Előzmények Megoldódni látszik a húsz éve elhúzódó probléma Zsákán és környékén. 1994-ben épült ki a telefonközpont-hálózat. Helyi adottságoktól függően, volt ahol légkábellel ellátott telefonoszlopokra helyezték ki a vezetéket, volt ahol a földben futott. Ekkor még a vezetékes telefonhálózat manuális, kézi kapcsolással működött. Néhány évvel később digitalizálták azt, és feltehetőleg a központ korlátozott férőhelyei miatt felszedték

Read More