A cruel angol szó magyarul kegyetlent jelent, mely jelző hatványozottan igaz a labdarúgásra is: kegyetlen lehet egy rossz becsúszás, egy játékvezetői döntés, de az lehet egy jól elvégzett büntető vagy önmagában az egész játék. Egészen érdekes, hogy ez a szó kiejtve mennyire hasonlít egy futballista nevéhez. Igen, Tim Krul, a hollandok kapusa a helyes megfejtés – a Góliát, aki kegyetlenül kiejtette Costa Rica csapatát.
„Igazi Dávid vs. Góliát csatának ígérkezik.” – hangoztattam a szerkesztőségben a tegnapi meccs előtt. Tény, hogy Costa Rica és Hollandia futballnemzetként nehezen emlegethető egy lapon, ha a múltat vesszük alapul, ám a mérkőzés előtt csak annyit lehetett elmondani, hogy mindkét válogatott a nyolc között van és egymással mérkőznek meg. A bibliai történet szerint az aprócska Dávid hősies küzdelemben egy parittyából elhajított kővel találta el a hatalmas Góliátot, aki a találat következtében azonnal meghalt. Ha a követ most a Brazuca metaforájának értjük, a Costa Rica-i játékosok pontosan ezt tették a mérkőzés és a tizenegyesek során is, ez azonban a kiesésüket jelentette.
A büntetőkig azonban hosszú és csattanókkal teli út vezetett – a hollandok részéről azonban mindössze a kapufák csattantak. Magáról a mérkőzésről túl sok szépet és jót nem lehet elmondani: Costa Rica – a ma már elég népszerű kifejezéssel élve – „leparkolta a buszt”, vagyis jóformán védekezett, és várt a kontrák lehetőségére, melyek azonban nem igazán akartak jönni a rendes játékidőben. Az Oranje pedig nyomasztó fölényét nem tudta gólra váltani, hol Keylor Navas védett többször is bravúrosan, hol pedig a kapufát találták el, Van Persie például a 93. percben tette mindezt, így jöhetett a hosszabbítás.
A túlórában a hollandok tovább nyomták, hátha fel tudják őrölni Dávidékat, ám erre majdnem ráfáztak, s jött az első parittya: Urena a 117. percben tíz méterről az addig teljes unalomban álldogáló Cillessent késztette hatalmas védésre. Majdnem csattanóra pedig majdnem csattanó volt a válasz: Sneijder a 120. percben – másodszor a mérkőzésen – a lécet trafálta telibe. Hogy aztán a végén mégiscsak csattanjunk, arról Louis Van Gaal, a holland edzőóriás gondoskodott: egyértelműen a tizenegyesekre készülve lecserélte Cillessent, a helyére pedig a Newcastle hálóőre, Tim Krul állt be.
Ez a húzás zseniálisnak bizonyult: a nagyra nőtt Krul kegyetlen volt a tizenegyesek során, hiszen két próbálkozást megfogott, de a maradék három bekapott büntetőnél is jó irányba mozdult. A hollandok részéről senki nem hibázott, így a torna legnagyobb meglepetéscsapata a nyolc között vérzett el, s bár ezúttal Góliát diadalmaskodott, Dávid is emelt fővel mehet haza. Arról ugyan lehet vitatkozni, hogy Krul folyamatos beszólogatása a Costa Rica-i rúgóknak mennyire volt sportszerű, ám ez szerintem felesleges – a döntő szituációban remekül védett, hogy hogyan, az mindegy.
Az mindenesetre Van Gaal szavaiból egyértelműen kiderült, hogy az argentinok elleni elődöntőben ismét Cillessen áll majd a kapuban, akinek sportemberi nagyságáról mindent elmond, hogy az elsők között ugrott kapustársa nyakába a győztes párbaj után. Aztán, ha majd újra eljön a foci orosz rulettje, kiderül, Góliát mivel áll elő.
