Az Andy Vajna-sztori III.
Milyen tendenciák, stratégiai lépések és befektetési modellek jellemezték az elmúlt évtizedeket Magyarországon? Milyen szerepe volt ebben Vajna Andrásnak, az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai filmes befektetőjének? Az első részben Andy Vajna élettörténetével, azon belül külföldi sikereivel foglalkoztam, cikksorozatom ezen írása hazai jelenlétével foglalkozik, a magyarországi filmipar megújulásáért felelős kormánybiztosi szerepvállalása előtt.
Andy Vajna külföldi tevékenykedése során végig figyelemmel követte a magyar filmek alakulását. Vonzóvá tette a külföldi produkciók magyarországi gyártását, és emelte a magyar filmek színvonalát is. Vajna cégei/befektetései, a Cinergi, az InterCom, a Korda a Digic Pictures stb. mind hozzáadtak ahhoz, hogy Magyarország ismét felkerüljön a filmes térképre.
Bár a Cinergi Picturest még nem teljesen a magyar kötődésű filmek működtették, Vajna már az 1980-90-es években hozott Magyarországra nagyszabású filmeket. Az első, ami Magyarországon készült az 1981-es Menekülés a győzelembe volt, főszerepét Sylvester Stallone vállalta. De a Vörös Zsaru Arnold Scwarzenegger és James Belushi főszereplésével, illetve az Oscarra jelölt Evita forgatása is részben már hazánkban zajlott. Ezek a világhírű alkotások mind szupersztárokat játszattak, Stallone és Scwarzenegger a korszak test- és popkultúrájának alapkövei voltak, színészi munkájuk globális közönséget vonzott, Vajna produceri munkájának hatására pedig hazánk kedvelt forgatási helyszínné vált a javarészt külföldi produkciók számára is. Az Evitában például olyan világsztárok vállaltak főszerepet, mint Madonna és Antonio Banderas, így nem volt meglepő, hogy megjelenésének évében, 1996-ban hatalmas összeget hozott a kasszára. A korszak legismertebb színészeinek egy jelentős része megfordult és alkotott országunkban. Andy már kezdetben úgy gondolkodott, hogy mindenképp kell híresség a filmjeibe és ez a modell már a Carolcónál is jól működött.
Vajna 1989-ben megalapította az InterComot, ami hollywoodi stúdiók viszonteladójává vált. A 20th Century Fox, a Warner Bros., a Sony Pictures, a Disney és az MGM külföldi produkciói így megjelenésüket követően igen hamar és meglehetősen könnyen bekerültek az itthoni mozikba. A cég megalakulásának a rendszerváltozás miatt a politika sem szabott határt, Magyarországon ’89-től ugyanazt lehetett fogyasztani, mint a „nyugati” országokban. Annak ellenére, hogy az InterCom fő profilja a forgalmazás volt, olykor a gyártásba is besegített.
A magyar filmkészítéshez Vajna többször is visszatért. Ellene ment annak az akkoriban jellemző hazai filmgyártási modellnek, hogy az itt készült filmek a helyieknek szólnának. Anyagilag is sikeres alkotásokat vonultatott fel, amelyeket a világon bárkinek szólhattak. Ezen felül megalapította az első magyar multiplex mozihálózatot. Bár a film egy művészeti ágazatnak tekinthető, kezdetektől fogva a profitorientáció jellemezte, ezt pedig Vajna nagyon jól tudta.
Első hazai alkotása (magyar színészekkel, elsősorban magyar mozikba szánva) az igen jövedelmező Miniszter félrelép volt, ami 1997-ben került a vásznakra és közel 750 ezer nézőt vonzott a moziszékekbe. Magyarország akkori híres és elismert színészi gárdája, illetve Ray Coonery színdarabja képes volt a magyar filmes bevételi rekordot megdönteni a rendszerváltást követő időszakban. A Miniszter félrelép azóta is az egyik leggyakrabban játszott televíziós magyar vígjáték, nézettsége elérte a több milliót, amivel szintén rekordokat döntött.
A Szabadság, Szerelem 2006 október 23-i magyar premierje az ’56-os megemlékezés miatt volt jelentős. A filmet Goda Krisztina rendezte, aki a Csak szex és más semmit is jegyezte. Ha Vajna életének főbb fordulópontjait ismerjük, felfedezhetünk a téma és produceri szerepe között összefüggést, hiszen Andy 12 évesen épp 1956-ban hagyta el Magyarországot. A személyes érintettség ott is megfigyelhető, hogy ugyanaznap ment el hazánkból, mint amikor a filmben megelevenedő szovjet-magyar meccs volt. „A 2006-ban bemutatott Szabadság, szerelem a forradalom mellett azt a melbourne-i vérfürdőt is fikcionalizálta, ami az egy évvel korábbi Freedom’s Fury című dokumentumfilmnek is a fő témája volt.” (olvasható a filmtett.ro cikkében) Nem mellesleg ezt a dokumentumfilmet Lucy Liu, Quentitn Tarantino és Andrew G. Vajna produceri munkája biztosította.
Az InterComon kívül Vajna Rabb Sándor Alexszel 2002-ben megalapította Magyarország mára legnagyobb CGI és 3D animációjával foglalkozó cégét, a DIGIC Picturest. A cég annak érdekében jött létre, hogy az Electronic Arts és a 2001-ben alakult Black Hole Entertainment által készített magyar fejlesztésű és készítésű Armies of Exigo fantasy-stratégiajáték átkötő animációs jeleneteit elkészítse. Az Armies of Exigóban több ponton is szerepet játszott Vajna anyagi támogatása. A büdzsé nagyrészét ő, míg a kiadói munkát az EA intézte.
A kezdetben három főt foglalkoztató DIGIC Pictures fokozatosan nőtt, így Vajna később a Szabadság, Szerelem CGI részeit, sőt mi több, a Terminátor 3: A gépek lázadása hatvan darab animációját is a cégével végeztette. A DIGIC olyan világhírű videójáték sorozatokban készített animációs betéteket, mint az Assasin’s Creed, a HALO, a Prince of Persia, a Mass Effect, a Call of Duty, a Witcher, vagy a Leauge of Legends.
2007-ben nyitották meg a brit filmipar egyik fontos magyar alakjáról, Korda Sándorról elnevezett etyeki filmstúdiót, aminek része a világ legnagyobb – 5975 négyzetméteres – filmes hangárja. A Demján Sándor és Andy Vajna alapította filmstúdióban olyan szuperprodukciók készültek, mint a Hellboy II: Az aranyhadsereg, a Mentőexpedíció, vagy az Inferno. A Korda filmstúdióban található a világ egyik legnagyobb „New York-i utca” díszlete, és Európa egyik legfejlettebb hangutómunka-stúdiója.
Ha ezeket a magyarországi kötődésű tevékenységeket végigkövetjük, valóban azt mondhatjuk, hogy Andy Vajnának mindig is legalább olyan fontos volt szülőországa, mint a filmipar. Hazahozott minden olyan lehetőséget, ami a magyar filmgyártást ekkoriban még nem jellemezte. Ezért sem véletlen az, hogy 2011 januárjától a hazai filmipar megújításáért felelős kormánybiztosi tisztséget rábízták. A magyar film megújulásáról és a Magyar Nemzeti Filmintézetről következő cikkemben számolok be.
Kép: Zákonyi S. Tamás, Hetediksor.hu
