Vámpírok a tudományban?

Hlavacska András első könyvének bemutatóján vettem részt április 5-én kedd este a Bakelit Music Cafe’-ban, ahol sok év kutatómunkájának eredményével, az eredeti Bram Stoker alkotta Drakula és a vámpírörökség által inspirált Tükörképtelenséggel ismerkedhetett meg a közönség.

Koraeste a Kommunikáció- és Médiatudomány első évfolyama segítségével megszervezett eseményre fél órával korábban érkeztem, de a Bakelitben már ekkor nehéz volt helyet találni – a következő percekben pedig ez csak fokozódott, ahogy az izgalom is. A hangulatos fényárnyban továbbra is érkeztek az érdeklődők, mígnem félő volt, hogy nem jut hely mindenkinek. Szerencsére a kezdés előtt ez a probléma is megoldódott, és mihelyt kikérték az utolsó italokat is a bárpultnál, kezdődhetett a beszélgetés. Felkonferálták a Debreceni Egyetem oktatóját, a Kortárs folyóirat főszerkesztő-helyettesét, és beszélgetőpartnerét, Gregor Lillát, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatóját, a Szkholion nevű bölcsészettudományi lap szerkesztőjét.

A beszélgetés bevezetőjében megismerhettük a könyv felépítését, és a borítón lévő, Görög Dóra által tervezett tükörszelfi grafikákban megtestesülő négy vámpírfőszereplőt is. Ezt követően a Vámpír a díványon, A vámpír árnyéka, a Hétköznapi vámpírok és a Csadoros vérszívó kortárs alternatív vámpírfilmek újraértelmezési lehetőségeiről esett szó. Emellett a szerző beszámolt arról, miként döntött a nem mindennapi téma tanulmányozása mellett. Kiderült, hogy András horror- és rémtörténetekkel foglalkozott, mielőtt egy magyar–román irodalmi művekkel tevékenykedő kutatócsoport fel nem kérte őt egy a témába illeszkedő kérdéskör tanulmányozására. Meglepő módon addig nem mutatott különösebb érdeklődést a Drakula témában keletkezett filmek iránt, sőt még a könyve alapját szolgáló regényt sem olvasta előtte. Természetesen – állítása szerint – azóta már tíznél is többször elolvasta a könyvet (a filmek újranézéséről nem is beszélve).

„Nem ciki vámpírokkal foglalkozni?” – vágott a közepébe Lilla. Valljuk be, mindannyiunk fejében megfordult már a kérdés, hisz a vérszívókról szóló tiniregények felkapottsága óta egy romanticizált alakká alakult át az azelőtt gonosz vérszopó szörnyeteg.

A szerző nem is próbált a kérdés alól kibújni, bevallotta, „nem könnyű vámpirológusnak lenni”.

Erre a különös kifejezésre a körülöttem ülők rögtön felkapták a fejüket. Nem csak a mindennapi emberek, de a tudós világ, sőt még a vámpírrajongók köre sem igazán számított rá, hogy tudományos témává válnak ezek a mitikus lények. Ennek ellenére az eredetileg disszertációnak készült alkotás megtalálhatja a célközönségét. Közérthető nyelvezete miatt a vámpírrajongóknak, a módszertan felől közelítő szakmai olvasóknak, illetve a médiaszöveg elemzésben érdekelteknek is nyújthat érdekességet.

A beszélgetés végéhez közeledve kiderült, hogy bár a könyv bemutatása még csak most valósult meg, a szerzőnek nincs több vámpírkutatási ambíciója. Nem húzza azonban sokáig az időt, máris újabb projektbe fogott, az asztaliszerepjáték- és videojáték-kutatás felé fordult – előbbivel kapcsolatban már egy kísérletet is lefolytatott hallgatói segítséggel.

A beszélgetést követően nyereményjátékra került sor: még a program előtt a Facebook-eseményben meghirdetett poszt alá kommentben lehetett jelezni, kinek mi a kedvenc vámpír témájú története. A nyeremény stílusosan egy Bloody Mary és egy dedikált Tükörképtelenség példány volt, amire a szerencsés nyertes (Ulrich Ágnes) tehetett szert. A „kötött” rendezvény után szabadon lehetett beszélgetést folytatni a hallottakról, ahol a jelenlévők örömmel osztották meg velem véleményüket. A többségnek ez volt az első könyvbemutató eseménye, amin részt vett – de a pozitív élmény miatt bizton állíthatom, hogy nem az utolsó. A baráti légkört, a felkészültséget és az érdekes beszélgetést dicsérve sokan megvették az akciós áron kapható könyvet, amit aztán dedikáltathattak a szerzővel. Ne búsuljon senki, akinek nem sikerült megvásárolnia helyben a kötetet, minden nagyobb könyvesboltban kapható, vagy akár online is megrendelhető.

A beszélgetések egészen késő estig tartottak, mikor eljöttem, még mindig sok csoport mélyedt bele a témába. A sokakat ösztönző tanulmánykötet rengeteg inspirációt nyújtott több fiatal kutatónak saját témájának megvalósításához, és jó példa arra is, hogyan lehet közérthető nyelvezettel elmélyült értekezést készíteni.

Szöveg: Pálinkás Réka

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás