Bármi lehetsz

Mindenkinek ismerős lehet a szituáció, hogy ha utazunk valahova és várakoznunk kell vagy csak egy unalmas programon kell részt vennünk, akkor milyen könnyen elkalandozik a figyelmünk és merengeni kezdünk. Gondolatainkat újabbak és újabbak követik, végtelen asszociációra nyílik lehetőség. Elgondolkodunk, hogy mi lett volna, ha valamit máshogy csinálunk, vagy éppen ha mi nem is mi lennénk. Mennyi minden alakulhatott volna másként azzal, hogy egyetlen egy helyzetben másképp döntünk. Ha elképzeljük ezt a vásznon, akkor már nem is járunk olyan messze a Minden, mindenhol, mindenkortól.

A filmmel nagyon könnyű azonosulni, a világa könnyen beszippanthatja a nézőt. Főszereplője, Evelyn Wang egy középkorú, kínai származású nő, aki férjével mosodát működtet Amerikában, lányukkal hármasban élnek. A problémák őket sem kerülik el: az adósság mellett lányuk szexuális beállítottságát sem tudják jól kezelni, Evelyn ezt az édesapja előtt is titkolja. Átlagosabb életet el sem lehetne képzelni.

Ám átlagos nézőként könnyen bele tudjuk magunkat képzelni abba a szituációba is, hogy egy nap feje tetejére áll az életünk.

A párhuzamos univerzumokban élő alteregók jelképezik az elszalasztott, vagy épp el nem szalasztott lehetőségeinket, szemléltetik, hogy mennyi mindent választhatunk.

Amellett, hogy azonosulunk velük, a film után a végtelenségig eljátszhatunk a különböző lehetséges alteregóink gondolatával.

A film humora egészen egyedülálló. Tartalmának súlyát is képes kicsit feloldani, ezáltal komplex élményt teremt a nézőben. A vicces jelenetek is a szürrealitáson alapulnak, olyan szituációkat mutatnak be, amiket valószínűleg soha el sem képzelnénk magunktól. Ilyen például szerelmet vallani az adóellenőrnek és a L’ecsó patkányát kicserélni mosómedvére. Ezáltal mégis kilyukadunk ugyanoda: mennyi lehetőség vesz minket körbe.

Összességében ez a film szinte mindenről szól. Miután megnézte, jogosan érezheti azt az ember, hogy mennyire kicsi ebben a világban, mennyi minden lehetséges, és ő ebből mennyi mindent választhat. Eközben mégsem válik nyomasztóvá, bár a befogadása erősen függ a lelki alkattól is.

Olyan érzést kelt, mint amikor egy nagy döntés előtt áll az ember, és az útkeresés atmoszférájában találjuk magunkat.

Az pedig szintén megérne egy misét, hogy más-más lelkületű, más életszakaszban levő emberekben milyen érzéseket hagyhat a film.

Címlapkép: port.hu

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás