Külföldön elismert, itthon sokszor mégis gúny tárgya

Az Andy Vajna-sztori I.

Andy Vajna 2019-es halálával a magyar filmszakma egy igen fontos alakot vesztett el. A vitathatatlanul nagyhatású „televíziós producer” megítélése a mai napig vegyes, számomra ez mégis meglepő volt. Nyilvánvalóan bizonyos politikai berkeken belül mozgott és magánéleti szála sem volt sokak számára szimpatikus, de én próbáltam mindig filmes jelenlétét és a többi említett dimenziót külön említeni. Saját generációmban halálhíre olyan meme-áradatot és rosszindulatot vont maga után, hogy elkezdtem kicsit komolyabban utánanézni: ki is Andy Vajna? A Die Hard, Rambo és Terminátor filmek kedvelőjeként érdekelt, hogy vajon hogyan jutott odáig, hogy ilyen világhírű alkotásokban volt befolyása és a magyar filmipar megújulásáért felelős kormánybiztos lett. Cikksorozatom első részében Andrew G. Vajna életének külföldi kötődésű történetét hozom közelebb az olvasók számára.

Vajna András György 1944-ben született, édesapja Vajna György, zsidó származású üzletember, a háború előtt a fiumei kávébehozatalért felelős társaság cégvezetője, édesanyja Korda Klára volt.

A csupán 12 éves András 1956-ban hagyta el az országot. Egy szem gyermekként, a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált. Az Egyesült Államokba kísérő nélküli gyermeket nem engedtek be, Kanadában töltött időszakának során nevelőszülőkhöz került. Később, 1957-ben Los Angeles-ben ismét találkozott családtagjaival.

A beverly hills-i középiskolában folytatott tanulmányai során kezdett el komolyabb érdeklődést mutatni a filmes szféra iránt. Középiskola után a filmes érdeklődését megőrizve operatőrnek tanult a kaliforniai UCLA egyetemen, ahol tanulmányait nem fejezte be. Az egyetem mozgókép szakán számos projektben részt vett, de fontosabbnak gondolta, hogy megálljon a talpán, így saját fotóstúdiót alapított.

Vállalkozásának ügyeit egy síbaleset miatt kilenc hónapig nem tudta intézni, így hamar befuccsolt. Felépülését követően a fodrász mesterség fortélyait sajátította el, és parókakészítő barátjával Koltay Gáborral Hong Kongba utaztak. Az általuk alapított Vajna Gilda Fashion parókakészítő- és tervező cég, egy igazi nagyvállalattá nőtte ki magát, de Andrew 1973-ban otthagyta a céget, eladta a tulajdoni részét. Ekkor már akkora összegre tett szert, hogy meglévő mozikat vásárolt fel többnyire Hong Kongban, megalapította a Panasia Film Limitedet, és megértve a nézői igényeket hatalmas profitot termelt. A vállalkozás értékesítési, beszerzési és filmképviseleti területen volt sikeres.

Vajna 1976-ban adta el a Panasiát a Raymond Chow Golden Harvest Companynak, majd ugyanebben az évben a libanoni Mario Kassarral megalapították a Carolco-Pictures-t. Együtt irodát béreltek és asztalaikat egymással szembe állították be. Titkárnőik akkori párjaik voltak. Cégük igen hamar a három legnagyobb külföldi értékesítési vállalatnak egyike lett és a világ egyik legnagyobb függetlenfilmes vállalatává vált. 1982-ben Andy Vanja megalapította az American Film Marketing Associationt, aminek az elnöke is lett. Kassarral közös cégük az 1980-as évektől olyan közismert filmek mögött volt, mint pedául a David Morell regényéből készült Rambo: Első vér, ami a cég első nagy (kassza)sikere volt, vagy a Terminátor.

Vajna és Kassar (Forrás: origo.hu)

Azonban ez nem feltétlen azt jelentette, hogy könnyű út volt Kassaré és Andyé. A cég tulajdonosai tudták, mindenképp jó, ha filmjeikben jól megfizetett, világhírű színészeket játszatnak, de anyagilag ez nem volt annyira egyszerű. Sylvester Stallonénak olyan összeget ajánlottak, amit bár nem tudott visszautasítani az akkor már közismert művész, de az első verziót Sylvester annyira nem szerette, hogy végül a Carolco tulajai saját maguk vágták újra. Ezek az olykor nehezen elkészült alkotások befektetés szempontjából viszont nem voltak utolsóak, a Rambo második része például mai napig az egyik legjövedelmezőbb filmek egyike.

A cég későbbi munkái közé tartozott az Emlékmás, a Die Hard. Műveik nem csupán a filmipart alakították, hisz amellett, hogy filmjeik nagy részét más stúdiókkal készítették társprodukcióban, szereplőik ikonok voltak, a korszakot meghatározó szokások és ízlések alakulásáért is feleltek.

A Carolco 1996-ban csődölt be, ezt az időszakot megelőzően több olyan filmet vonultatott fel, ami óriási anyagi bukás volt, mint például A kincses sziget kalózai, ami a befektetett összeg tizedét hozta vissza. Vajna már ez előtt kilépett a cégből (1989), de Kassarral együttműködve executive producerként dolgozott például az Angyalszíven, a Rambo harmadik epizódján, a Zenedobozon, vagy az Emlékmáson. Miután 1989-ben Vajna kilépett a Carolcóból, új céget alapított. A Cinergi Pictures már sokkal inkább fókuszált a filmek pénzügyi hátterére. Elsődleges profiljai a filmfinanszírozás, a fejlesztés, illetve a gyártás és forgalmazás voltak.

A korábbiakkal ellentétben itt már nem a hirtelen nagy pénzek szerzése volt az elsődleges cél (nyilvánvalóan profitorientált cégről beszélhetünk, de nem a gyorsan sok pénzt keresni elv mentén működtetve). Stratégiájának egyik alapja az volt, hogy leszerződött például a Disney-vel, ami egy átgondolt befektetésnek tűnt, ami lehetővé tette, hogy a Disney filmek dél-amerikai (illetve kanadai) forgalmazását a cég bonyolítsa, ezen felül a Cinergi hosszú távú szerződést kötött filmtehetségekkel, ezzel is bebiztosítva a jövőt. Az így szerzett munkaerővel a cég képes volt biztosítani az évi kettő-négy filmforgatást. Andrew új cégének első filmje a Tombstone – Halott város volt Val Kilmer főszereplésével 1993-ban, majd 1995-ben jelent meg a Die Hard: Az élet mindig drága, ami rendkívül sikeres lett.

A Cinergi továbbá olyan alkotásokat is forgalmazott, mint a négyszeres Oscar-jelölt Nixon című film, aminek megítélése a korai szakaszban igen megosztó volt, leginkább a készítők egy részének politikai hovatartozása miatt. A cég olyan, korábban hanyagolt alkotásokat is felkarolt, mint az Evita, aminek főszerepében Madonna és Antonio Banderas játszott és nem mellesleg Magyarországon forgatták. Azt mondhatjuk, hogy Vajna András figyelemmel kísérte a hazai filmkészítést és szívén viselte a szakma alakulását. Mikor 1998-ban részvényeseit kivásárolta a Cinergiből és újra összeállt Kassarral, Budapesten forgatták le az Én a kémet Eddie Murphy és Owen Wilson főszereplésével.

Vajnáról – külföldi sikereit szemlélve – nyugodt szívvel állíthatjuk, a világ filmiparának meghatározó alakja volt. Filmes érdeklődését a világ bármely területén úgy tudta kamatoztatni, hogy abból igazán elismert alkotások születtek.

Sokszor elfelejtjük, hogy filmjei olyan függetlenfilmek, amik a nagy stúdiók mellett kasszasikerekké váltak. Ezek alapján sajnálatos, hogy a hazai közönség egy (igen jelentős) része bántóan nyilatkozik róla. Külföldi sikerei és a magyar filmipar segítése mind arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb magyar származású alakjáról van szó. Következő cikkemben a magyar filmkészítéssel kapcsolatos tevékenységeit boncolgatom.

Borítókép: andyvajna.hu

Források:

andyvajna.hu bio
andyvajna.hu filmek
  memoryproject.online
 filmtett.ro
 apnews.com
 ripost.hu
 starity.hu
 port.hu
 wikipedia.org

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás