Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegye északkeleti csücskében, a nyíradonyi járásban, Debrecentől nagyjából 35 km-re található. A településről több, mint 700 éve vannak feljegyzések, első említése 1281-ben történt meg. Számos nehézséggel küzdenek meg az itt lakók nap, mint nap: az elnéptelenedés veszélye Damoklész kardjaként lebeg a környék felett, a nagyobb közlekedési csomópontok meglehetősen messze vannak, így az ipari befektetőknek elkerüli a figyelmét. Az itt élők mindennapjait az ingázás jellemzi, mégis van valami különleges bája a községnek számukra. Ennek okaira voltam kíváncsi.
Alapvető információk
Megközelíteni Vámospércs felől a 4806-os, Létavértes irányából a 4809-es útról lehet. A település határa 14 km-en keresztül az országhatár is, Romániába az almaszeghutai határátkelőn lehet átjutni. Bagamér területéhez tartozik a Gyula-tag, illetve a Kék-Kálló völgye is, amelyekkel összesen 47 négyzetkilométert tudhat magáénak.
Az első feljegyzéseket követően a váradi káptalan birtokába került. Bocskai uralkodásának idején mindössze 11 porta volt nyilvántartva. A 17. században a hajdúk kiváltságainak köszönhetően “kishajdú” városi rangot kapott. A század második felében a törökök majdnem teljesen elpusztították a települést. Az 1700-as években a környező megyékből sokan költöztek ide, a II. József által kiírt népszámlálás alapján mintegy 1250 lakos tartózkodott ekkor a területen. 1945-ig a váradi káptalan tulajdonában volt, majd 1990-től lett önálló közigazgatási egység. A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint 2387 lakos él itt, nagyjából fele-fele arányban osztozik a két nem. Az előző, 2011-es számokhoz képest nagyjából három százalékkal csökkent a népesség, így
különösen fontos az önkormányzat számára, hogy a fiatalabb generációknak otthonosabb életkörülményeket biztosítsanak, és esetleg új emberek is költözzenek ide.
Eredmények és célok
Erdős Tibor, Bagamér polgármestere 2019 óta tölti be tisztségét. A vele készített interjú során készségesen elmondta az elmúlt négy esztendő fejlesztéseit. Többek között megújult az óvoda és a művelődési ház épülete, okostáblákkal modernebbé tették az oktatást az általános iskolában, korszerűsítették a közvilágítást, aszfaltozási munkálatok indultak el, új játszótér, rekortán pálya és piac is létesült az elmúlt években. Emellett közbiztonsági intézkedések is folyamatban vannak, harmincnégy darab kamerát helyeznek el a község különböző részein.
“A település jelentős anyagi forrásokat kapott ezalatt az időszak alatt, már több, mint 1 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda számunkra” – mondta a polgármester. Hozzátette, már most vannak szemmel látható fejlesztések, de ha minden pályázatot megszavaz a kormány, akkor még látványosabb ütemben növekedhet Bagamér.
“Sajnos munkalehetőségek itt helyben nem nagyon vannak, sokan Debrecenben vállalnak állást, és innen járnak be oda dolgozni, de ez már a régi időkben is így volt”
Így válaszolt a község vezetője az álláskereséssel kapcsolatos kérdésre. Megemlítette a közmunkaprogramot, amely jelenleg 55 főt számlál. A “főhadiszállása” az itt dolgozó embereknek is egy pályázat jóvoltából került át egy másik, jobban felszerelt helyre.
Próbáltam érdeklődni a közmunkásoknál a mindennapjaikkal kapcsolatban, de megkeresésemre csak néhány szúrós tekintetet és nemleges választ kaptam. A másik pénzkereseti lehetőség az alapvető szakmák (eladó, tanár, óvónő stb.) mellett a tormatermesztés, tormaszedés.
A mindenható torma
A torma, latin nevén armoracia rusticana, fagytűrő növény. Eredetét tekintve a 9. század körül került Nyugat-Ázsiából Európába, már a magyar honfoglalók is ismerték gyógyító hatásait. A benne fellelhető C-vitamin mennyisége például kétszer annyi, mint ami a citromban található (100 g értékben), de emellett kálium, mustárolaj és különböző illóanyagok is vannak benne. Antibakteriális hatása mellett a reszelt torma illatával tisztítja a légutakat, megoldást jelenthet a vese-és húgyúti panaszokra, emellett étvágyfokozó hatása is ismert.
Mára Magyarország a tormatermesztés egyik legnagyobbja, évente több, mint tízezer tonnát termelnek, ennek nagyjából 90 százaléka a Hajdúságon történik. Körülbelül 1200-1300 hektáron folyik a termesztés 12 hajdúsági településen, köztük Bagaméron is.
A torma az egyik leginkább kézimunkát igénylő zöldségfajta, évente 120-130 napot is kell foglalkozni vele.
Tavasszal elültetik, majd a mellékhajtásokat lemetszik, amelyeket később újra lehet ültetni. Nagyjából október-november környékén kezdődik a növény betakarítása, de nem feltétlen probléma, ha a föld alatt marad, ugyanis a korábban említett fagytűrőség miatt a téli hideg időjárást is át tudja vészelni.
Sok családnak ez az egyetlen megélhetése, így nagyon fontos számukra, hogy minden szempontból megfelelő körülményeket kapjanak ennek biztosításáért.
Emiatt is volt fontos a polgármester közbelépése a nyár végén, amikor a termelők és a kereskedők között konfliktus alakult ki. A kereskedők a termelési ár alatt szerettek volna vásárolni, amely miatt nem érte volna meg termeszteni a tormát a környéken. Ezért Erdős Tibor az Agrárminisztériumhoz fordult segítségért, és kérései megoldásra találtak, ugyanis a kormány közbenjárásával megoldódott a helyzet, és folytatódhatott a termelés.
A község lakóinak nem idegen ember a vezetőjük, aki amennyire csak teheti, próbálja az ott lakókkal tartani a kapcsolatot. “Amikor helyileg közlekedem, azt biciklivel teszem, csak akkor ülök kocsiba, ha el kell hagynom a települést. Ha valaki leszólít az utcán, készségesen megállok, válaszolok a kérdéseire, az ajtó mindig nyitva áll” – mesélte. Hozzátette, a lakosság számára közösségi fórumok is rendelkezésre állnak az esetleges problémák felvázolására.
Az új beköltözőknek vonzó lehet az alacsony ingatlanár, illetve a fejlesztési lehetőségek. “Vannak olyan családok, akik Debrecenből vagy nagyobb hajdúsági városokból költöztek ki ide Bagamérra” – mondta Erdős Tibor. Távlati célként egy szabadidőközpont felhúzása lenne a cél, szabadtéri színpaddal és parkkal, amelyet Bagamér testvérvárosával, Érsemjénnel közösen pályázik meg az önkormányzat.
Az utca válaszol
A polgármester tehát pozitívan nyilatkozott a község helyzetéről, de mit gondolnak az itt lakók? A válasz előtt fontos leszögeznem, hogy hétköznap délelőtt, illetve kora délután készültek a riportok, így a Debrecenben dolgozó és ingázó embereket nem sikerült elérnem. A helyiek viszont (a már korábban említett közmunkásokon kívül) közvetlenek voltak, bár kérték, hogy a nevük ne kerüljön bele a szövegbe.
Két idősebb, 60 év feletti férfi beszámolója szerint “az egészségügy rendben van, hiszen van orvos és gyógyszertár, de a munkalehetőség számukra az nincs”. A nagyobb vizsgálatokra azonban nekik is Létavértesre vagy Debrecenbe kell menniük. Egy érdekes mondat volt a beszélgetés során, melyben az egyikőjük azt mondta, hogy lenne mit fejleszteni, csak az önkormányzattól eltartja a kormány a forrásokat, illetve nem kap elég támogatást. A polgármester ugyanis azt mondta, hogy a lakossági gyűléseken az embereket beavatják az adott időszak megpályázott és megnyert forrásaiba, amelyekben több tízmilliós tételek is szerepelnek.
Az elnéptelenedéssel, illetve a beköltözésekkel kapcsolatban felemás választ kaptam a bácsiktól, ugyanis azt tapasztalják, hogy jönnek is és mennek is el innen az emberek, de ők már nem nagyon akarják elhagyni Bagamért, ugyanis egész életüket itt élték le.
Mindennel azért ők sincsenek megelégedve, egy elejtett félmondat alapján elég sok tolvaj járja a környéket.
A vármegyei rendőr-főkapitányság 2022-es adatai alapján azonban mindösszesen hét lopást jelentettek be a tavalyi évben, és összesen huszonhat bűncselekmény történt a községben. Legtöbbjük testi sértés volt.
Két nyugdíjas korú néni épp az ebédért mentek az iskola melletti közösségi házba, mikor sikeresen válaszoltak néhány kérdésemre. Egyikőjük több, mint 80 éve itt lakik, itt nőtt fel, illetve itt nevelte fel három gyermekét is. A helyiek faluként hivatkoznak Bagamérra, szinte mindegyik interjúalany így hívja a települést. Az özvegyasszony szereti, ha fejlesztésekről vagy újdonságokról hall, és mindenképpen üdítőnek találja, ha fiatal családokat pillant meg az utcán, bár eddig nem sok ilyennel találkozott. Inkább az elvándorlást tapasztalja a több munkalehetőség reményében.
A szomszédasszony társa nem tősgyökeres bagaméri, ő 18 évesen költözött ide, aki a megszokottság miatt érzi jól magát a községben, és nem vágyódik el máshova. Kiemelte a közösség fontosságát, ugyanis mindketten a Bagaméri Kör nevű egyesület tagjai, akik mindenféle kirándulásokat, illetve más szórakoztató programokat szerveznek a tagok számára.
De mi a helyzet az itt felnövő gyerekekkel? Számukra kulcsfontosságú a helyi értékek mellett a nagyváros, jelen esetben Debrecen minél jobb megismerése, valamint a továbbtanulás. Ezért a helyi általános iskola 2018-ban csatlakozott a Tanítsunk Magyarországért! programhoz, melynek célja, hogy a hátrányos helyzetben vagy az agglomerációtól távolabb eső településeken tanuló gyermekek számára is legyen lehetőség a kitörésre, amellyel megnyílik az út egy szebb jövő felé. Akár Bagaméron is. A község ugyanis fejlődik, és az erős helyi kötődésű, stabil alapokon nyugvó fiatal generációk számára egy élhető környezet alakulhat ki, ahol a közösség érteni fogja a körülötte változó világot.
Fotók: Tuef Balázs
