Bejegyzések

Két keréken

Nap mint nap kerékpárral közlekedek. Biciklizni egészséges dolog, plusz tök gyorsan oda lehet érni bárhova. Főleg, ha városon belül kanyargok, mert szinte mindenhol van már kerékpárút. Viszont a nagy manőverezgetés közepette feltűnik, hogy az imént még tükörsima aszfalton tekertem, a következő pillanatban meg már az Zemplénben találom magam. Lehetséges ez, domboldalak és hegycsúcsok az Alföld

Read More 

A séta veszélyei

Írás után kimentem az erkélyre nyújtózni egyet. Épp terveztem rágyújtani, amikor a szomszéd utcában megláttam az egyik ismerősömet sétálni. Gyakran szokott sétálgatni, úgy gondolja, az egészséges élet része gyakori séta. Ezzel egyetértenék én is, de ha belegondol az ember, egyszer legyen balszerencséje, és bánhatja is a kis sétáját. Rengetegszer hallunk olyan esetekről, hogy valaki a

Read More 

Hittel az egyenlőség útján

Napjainkban már nem meglepő, hogy női vezetőkkel találkozunk olyan munkakörökben, amelyekre korábban ez nem volt jellemző. Nehézségek továbbra is fennállnak a nők helyzetét tekintve, ők viszont hittel és bizalommal tartanak előre az egyenlőség felé. A 21. században nem egy munkahelyen jelentek már meg nők is a férfiak mellett. Idővel egyre inkább megszokottabbá válik, hogy a

Read More 

A tánc mindenkié

Hosszú ruhák, folyamatos mozgás, mindig fülig érő mosoly. Az R&B Dance Hip-Hop Tánciskola legfontosabb ismertetőjegyei ezek, ahol a vidám bohócok és az éppen a temetőből elszabadult zombik is megférnek egymás mellett. Varga Hédi Lente Róberttel közösen több mint 15 éve vezeti töretlen lelkesedéssel az intézményt, ahol 6 és 100 éves kor között mindenki megmutathatja magát.

Read More 

Formabontó hagyományőrzés a borturizmusban

Ha Tokaj, akkor bor. Mindegy, hogy száraz vagy édes, fajta vagy küvé – vagy éppen fehér vagy vörös. A tarcali Basilicus Szőlőbirtok és Borkultúra Központ vincellére és egyik társalapítója, Kanczler András mesélt a borvidék és a birtokuk sajátosságairól, tevékenységük sokszínűségéről és a hegyaljai turizmus lehetőségeiről. Tősgyökeres tokaji lakos vagy, aki ebben a környezetben nőtt fel,

Read More 

Az ember, akit a belváros inspirált

A debreceni képzőművészet egyik meghatározó alakja Éles Bulcsú grafikus, a Csokonai Vizuális Műhely korábbi vezetője, aki az alkotás mellett az ország egyik legkülönlegesebb művésztelepét igazgatja Lácacsékén. Az alkotómunkáról és az alig 300 fős borsodi falu mindennapjait színesítő másfél hétről beszélgettünk. Melyek azok a módok, amelyekben alkottál, illetve alkotsz jelenleg is? Mik az ismertetőjegyei ezeknek? Most

Read More 

Az értékmegőrzés és a kultúra szolgálatában

Tiszadada egy viszonylag kieső helyen fekvő, szabolcsi község, mégis több látnivalót rejt, mint azt elsőre gondolnánk. Riportunk a faluról itt olvasható. A helyiek kiemelten kezelik az értékek és hagyományok megőrzését, illetve továbbadását. Ezt a célt szolgálja a falu szívében található tájház, ahol község kulturális életéért felelős Kovács Géza vezetett körbe. Hogyan jött létre ez a kulturális

Read More 

„HÖK-ös és HÖK-ös között is van különbség” – Így látják a Hallgatói Önkormányzatot a Debreceni Egyetem hallgatói

Az egyetemi Hallgatói Önkormányzatok (későbbiekben HÖK) sok kérdést felvetnek az egyetemistákban, viszont számos értekezés olvasható a sajtó egyes platformjain az intézményekhez köthető sikkasztásokról is. Jelen írás nem kíván ilyen mélységekbe ásni: célja egy árnyalt kép kialakítása az Debreceni Egyetem HÖK-ös helyzetéről a hallgatók szemével, fókuszban a Bölcsészettudományi Kar és az Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzatával. A

Read More 

Élethelyzeti paradoxon – Tanulni azért, hogy dolgozhass, míg azért dolgozol, hogy tanulhass

Napjainkban viszonylag kevés szó esik az egyetem melletti munkáról, annak előnyeiről és hátrányairól. Szinte már természetessé vált mindenki számára a diákmunka, de míg gimnáziumban a szárnyait bontogatni vágyó, szülőktől függetlenedni akaró diákok kezdenek bele, addig egyetemen már saját tanulmányaik költségét fedező, felelőséget vállaló hallgatókról beszélhetünk. Az érettségi után álló, reményteljes fiatalok elindulnak a „nagybetűs” életbe,

Read More 

A kétarcú Bagamér

Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegye északkeleti csücskében, a nyíradonyi járásban, Debrecentől nagyjából 35 km-re található. A településről több, mint 700 éve vannak feljegyzések, első említése 1281-ben történt meg. Számos nehézséggel küzdenek meg az itt lakók nap, mint nap: az elnéptelenedés veszélye Damoklész kardjaként lebeg a környék felett, a nagyobb közlekedési csomópontok meglehetősen messze vannak, így az

Read More