Bejegyzések

A világbajnokság talán legérdektelenebb csoportjának rangadóját vívta meg Kolumbia és Elefántcsontpart válogatottja. A nap kiemelt mérkőzésének (Uruguay-Anglia) árnyékában rendkívül szórakoztató, harcos mérkőzést láthatott a publikum, amelyen a dél-amerikaiak nagy lépést tettek a továbbjutás felé. Fantasztikus érzés lehet dél-amerikai labdarúgónak lenni ezekben a napokban.  A televízió képernyőjén keresztül is libabőr fut végig az egyszeri néző testén

Nagyon örültem, amikor meghallottam a híreket, hogy a kameruniak megállapodtak a szövetséggel, és gyerekkorom egyik kedvenc csapata már úton van Brazília felé. Bevallom, most már kicsit bánom, hogy így alakult. Mert mi történt volna a nagy blamán kívül, ha egy magát sikeresen kvalifikáló ország anyagi okok miatt (vagyis, hogy a játékosok keveselték a pénzt) nincs

Erről a mérkőzésről nem nekem kellett volna beszámolót írnom, ám Dorogi Laci szerkesztő kollégánk sajnálatos betegsége miatt nem tudta vállalni az éjszakázást. A karmája azonban nagyon megérzett valamit, ugyanis rettenetes élményben volt részem. Egy felejthető mérkőzésen beigazolódott vezető szerkesztőnk, Fodor Péter jellemzése a kameruni csapatról: a vb legőszintébb válogatottja játszott. Az őszinteség viszont itt nagyon

„Tik-tak, a tiki-taka taktika kiiktatva.” Varga Máté barátom ezzel a parádés mondattal foglalta össze azt, hogy mi történt Spanyolország legjobbjaival a vb-n. A hollandok elleni kiütéses vereség után már sokan kongatták a vészharangokat, de a csoportkört négy éve is vereséggel kezdték a spanyolok, aztán tudjuk, mi lett a vége. De most nem. Ez most más

Ahogyan anno Mihály Attila (vagy, ahogy mindenki ismerte, Mihu), a hajdúszoboszlói rockerközösség tavaly elhunyt élharcosa és ikonja mondta minden koncerten, melyen részt vett: „Nagyon magas a színvonal!” Túltéve magunkat az Irán – Nigéria mérkőzés borzalmain, már a tegnapi, gól nélkül zárult Brazília – Mexikó mérkőzés kapcsán is elhangozhatott a fent említett mondat, a nemrég véget

Titkos esélyes Belgium ide, Capello Szbornajája oda, a H csoport küzdelmei hozták összességében a legszínvonaltalanabb mérkőzéseket a vb csoportkörének első fordulója után. Lukakuék csak a meccs végén tudták megfordítani az állást, a ma hajnali mérkőzésen is 70 perc kellett ahhoz, hogy történjen valami említésre méltó momentum. Ha egy egyenesen kellene elhelyeznem, a szerda hajnali mérkőzést

A nyitómeccs utáni pár napban megtanulhattuk, hogy a bírói tévedések hatására hogyan válhat a világ egyik legjobb képességű csapatából is csaló, bundázó semmirekellő banda, akinek a meccsét sokan már azért várják, mert kíváncsiak, hogy ezúttal, hogyan kivételez velük a játékvezető és általa az egész FIFA. Bevallom töredelmesen, hogy Brazil-Mexikó előtt én is a fent említett

A címben megfogalmazott kérdés persze nem helytálló, de a Nationalelf úgy robogott át a CR7-re építő luzitán tizenegyen, hogy szerkesztőségünk is teljesen lefagyott a sokkoló eredmény láttán, és egy nappal később ébredtünk csak rá, hogy nem írtunk róla összefoglalót. Persze ezt a portugálok bánják a legkevésbé. A német válogatottat mostanában senki nem veszi komolyan. Ott

A mérkőzés egyértelmű esélyese Belgium volt, amely az egyik legerősebb “kiscsapat” titulussal szerepel a 2014-es világbajnokságon. Ennek ellenére egy meglehetősen nehéz meccsen, a jó cseréknek köszönhetően tudták csak legyőzni Algéria válogatottját. Az első játékrészben nem sok említésre méltó dolog történt, a belgák egyáltalán nem teljesítettek jól, ugyanez elmondható az észak-afrikaiakról is, semmit nem mutattak, mégis

A 80. perc tájékán már kezdett megfogalmazódni bennem, hogyan is kezdek majd neki jelen soroknak: A kezdeti amerikai fölény és gól után a ghánai csapat ragadta magához a kezdeményezést, majd folyamatosan fejlődő futballal teljesen átvették az irányítást. Azonban helyzeteik ellenére nem sikerült felülmúlniuk a jól védekező, ám néhol a játékot ölő Klinsmann-fiúkat. Ha a 82.