Harmadéves egyetemistaként visszatekintek az eltelt két évemre, és nem tudom a két kezemen megszámolni, a főépület előtt szünetekben hányszor kérdeztük ezt egymástól a csoporttársakkal. Az alapszakomból még szűk egy év, a mesterképzésből még kettő hátra van, de így is elmondhatom, hogy a közösségi-egyetemista életből kivettem a részem. Mégsem lehet elégszer feltenni a kérdést: „Ma Kazán?”.
Az 1956-os történelmi esztendő októberének utolsó napjaiban valami megváltozott országunkban. Az ifjúság összefogott, szervezkedni kezdett, és kimondta: elég volt! Elég volt az elnyomásból, az önkényből. Az alapokat épp Debrecenben fektették le, október 22-én. A cívisváros hallgatósága talán nem is sejtette, hogy történelmet írt. Ennek ellenére a történelemkönyvek aligha számolnak be városunkról. A budapesti – századformáló,
