Tiszadada egy viszonylag kieső helyen fekvő, szabolcsi község, mégis több látnivalót rejt, mint azt elsőre gondolnánk. Riportunk a faluról itt olvasható. A helyiek kiemelten kezelik az értékek és hagyományok megőrzését, illetve továbbadását. Ezt a célt szolgálja a falu szívében található tájház, ahol község kulturális életéért felelős Kovács Géza vezetett körbe. Hogyan jött létre ez a kulturális
Tiszadada egy körülbelül 2200 lelket számláló, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei település. A hátrányos helyzetű község távol esik a régió nagyobb városaitól, de az önkormányzat munkahelyteremtéssel és színes kulturális élettel igyekszik küzdeni az elvándorlás ellen. Emellett egyedülálló módon egy tésztaüzem is működik itt már tíz éve. Az önfenntartó településmodell A községben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat: itt 82
Vizi Luca és Witzing Bálint az Irodalmi lépegető instagram oldal szerkesztői, ami ma már több, mint 60 ezer követővel bír. Mindketten egyetemi tanulmányaikat végzik, így az oldal vezetése javarészt szabadidős tevékenység számukra. Az általuk megosztott ismert versek és novellák között, követőik alkotásaival is találkozhatunk, melyek által lehetőségünk van szünetet találni a rohanó mindennapokban. Mi motivált
Debrecenben sem rendkívüli, hogy olyan filmek megtekintésére kínálkozik alkalom, melyek különleges atmoszférájukkal a moziszékbe láncolják, s egyben elvarázsolják a mozgóképek elkötelezett kedvelőit. Immár 10. alkalommal rendezik meg a Malter Filmfesztivált, ahol a rövidfilmek idén is birtokba veszik a debreceni Apolló Mozit. Október 13-án és 14-én minden perc a konvenciómentes filmekről szól – legyenek azok provokáló,
A Debreceni Egyetem közel 30 ezer hallgatója 123 különböző országból származik. Ezen sokszínűség nyomán górcső alá vettük az ALL-IN Debrecen nevű kulturális célú projektet, továbbá Marosán Grétával és Papp Bencével beszélgettünk a város multikulturális helyzetéről. A cívisváros Magyarország második legnépesebb települése, így számottevő külföldi dolgozóval és lakossal rendelkezik. Egy 2021-es statisztika szerint a Debreceni Egyetem
2018. október 27. Miskolcról elindulok Debrecenbe. Majd közel két órás buszozás után leszállok Józsán, teszek egy megközelítőleg 5 km-es kitérőt – helyi busszal–, hogy édesanyámnál egyek gyorsan három szál virslit és felkapjam majd 15 kg-os táskámat a fellépő cuccommal. Indulás előtt még gyorsan belenézek az utazótáskámba. Pendrive, számlatömb, ruha, porral oltó, eszközök és minden egyéb
Brad Pitt ismét zseniálisat alakít új filmjében. A tankban összezárt legénység kalandjai beszippantják a nézőt, mintha mi magunk is a csatatéren harcolnánk, a film szinte bemocskolja a ruhánkat. A második világháború végén járunk, mindjárt vége van. A szövetséges csapatok előrenyomultak a német területeken, de néhány náci bizony ezt meg akarja gátolni. A helyzetet tovább nehezíti,
Aki sallangmentes, mocsoktól tocsogó punk zenére vágyik, már rég nem a legújabb Alvin és a mókusok korongért szalad az üzletekbe. Hol van már a Kurva élet, vagy a filozófiai kérdéseket feszegető Jézusnak volt-e szakálla, de a három mókus sem szaladgál már szanaszét a réten, maximum kimérten lépked. Nem gyújtják fel az erdőt, nem tépkedik a
Vezeklés, ellágyulás, MOL-os szerződés és divatrock után végre eljött a megváltás napja. Vártuk, mint a rockmessiást: hosszú idő után újra tökös lemezt adott ki a Tankcsapda. Májusban látott napvilágot az első klipes dal a korongról Köpök rátok címmel, és már akkor lehetett érezni, hogy valami újra megmozdult: a debreceni srácok összegyűjtöttek minden jogos és jogtalan
Kóti Árpád kapta meg a novemberben elhunyt Gera Zoltán helyét a nemzet színészei között. A Nemzet Színészének választották hétfőn Kóti Árpádot, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét. A választáson hagyományosan a tizenegy Nemzet Színésze címet viselő színművész döntött arról, hogy ki kerüljön a november 7-én elhunyt Gera Zoltán helyére. Kóti Árpád Bucsán született, 1934-ben. A
