Hogyan került apa, fia és unokája is az állatkert élére? Mit mondott az avatás után Kádár János és mi a jövője az ország hivatalosan is egyedüli vidámparkjának? A tavaly 60. születésnapját ünneplő Nagyerdei Kultúrparkban jártunk Debrecenben.
Az idei első hóban gyalogolok a Nagyerdőn, miközben keresem az állatkert gazdasági bejáratát, ahová az igazgatóval a találkozót megbeszéltem. Csönd uralkodik a hófödte kifutókon és játékparkon, csupán néhány láma sandít rám a reggeli sétájuk mellett, míg az igazgatóra várakozom, aki hamarosan meg is érkezik.
Cikkem, bár eredetileg a vidámparkokról szólna, beszélgetésünk során nem tudjuk kifelejteni az állatkertet sem, amely a vidámparkkal egy területen van és ahol több mint hatvan éve működik.
A Nagyerdei Kultúrpark, így állatkertként, növénykertként és vidámparkként is funkcionál, amely egyedüli az országban és amely hasonló konstrukcióból csupán 11 darab van Európában – mondja a 36 éves Nagy Gergely Sándor, aki 2018 óra igazgatja egyedül a parkot, mint ügyvezető igazgató. Korábban édesapja és nagyapja is betöltötte ezt a pozíciót, így mondhatni beletanult a vezetésbe.
Mindannyian belecsöppentünk a szakmába, édesapám, nagyapám és én is, nem volt ez predesztinálva egyikünk számára sem
Gergely, aki jogász és természetvédelmi mérnök végzettségeket szerzett és bár gyerekként sok időt töltött a parkban, a munkába csak az egyetem alatt csatlakozott be, mint önkéntes. Ez az időszak vált számára meghatározóvá, amely állítása szerint felmenőihez hasonlóan, őt is az állatkert és a vidámpark szerelmesévé tette.
– Teljesen más itt lenni dolgozóként és látogatóként, de még családtagként is – meséli Gergely, akit először 2015-ben bíztak meg az ügyvezetői feladatokkal, amikor még édesapja, mint gyűjteményvezető segítette a munkáját, majd az ő 2018-ban bekövetkezett halála után, került egyedül a park élére.
Édesapja halála előtt egy rövid ideig még együtt dolgoztak, így rendelkezik vezetési tapasztalattal, azonban ő a mai napig tanul, amelyhez sok segítséget kap az ott dolgozóktól is, akiknek hozzá hasonlóan felmenőik is egykor a parkban dolgoztak.
– Nemrégiben volt 35 éve annak, hogy az egyik kollégám idekerült, erre is megemlékeztünk, de számos ilyen család dolgozik nálunk, akiknek szüleik, nagyszüleik révén kötődésük van hozzánk. Van egy kollegánk, akinek az édesanyja takarítónőként került ide, míg belőle kertész lett. Egy családias, de egyben szakmai közösség a miénk.
Ezt követően arra kérdésre, hogy történetük hogyan kapcsolódott össze a parkkal, családi emlékeit eleveníti fel, amely esetükben szorosan összekapcsolódik a város történetével is. A Nagyerdei Kultúrpark 1961-ben jött létre az 1958-ban épített állatkerttel, majd az akkor még Ludas Matyi nevet viselő, 1960-ban épült vidámparkkal, Debrecen egykori királyi lőtérének helyén. Az akkori Hajdú-Bihari Napló egy széles társadalmi összefogásról számolt be, melynek során a helyi vállalatok, állami intézmények – köztük iskolák – is bekapcsolódtak az építkezésbe.
A megnyitását a munka ünnepére, május elsejére időzítették. Ekkora már 21 játékelem várta a látogatókat, köztük az akkor még úttörővasútnak nevezett Kisvasút, a 19. században épített paripákkal rendelkező Lovasforgó, valamint a körhinta és átfordulós hajóhinta.
A tudósítás szerint aznap verőfényes napsütésben vehették birtokba a parkot a debreceniek, amely eseményről a május 15-én Debrecenbe látogató Kádár János is megemlékezett, aki személyesen is megtekintette a pártvezetéssel a parkot: „S ehhez még hozzáfűzőm, hogy az állatkertet és a vidámparkot is társadalmi munkával hozták létre az itteni emberek. Vannak tehát itt szép eredmények is, de van már egy új szocialista öntudattal rendelkező dolgozó tömeg is! És ez mindennél több!”
Hogy pontosan mennyire zajlhatott önként az MSZMP egykori főtitkára szerint társadalmi munka, az további kutatást igényel, viszont a park további sorsáról interjúalanyom révén már több információval rendelkezem. Gergely nagyapja, Nagy Sándor Ambrus, az építési munkálatok idején kapcsolódott be a vidámpark történetébe, ahová a város tanácselnökének hívására érkezett, mint műszaki vezető és szakember, s akit az átadás után kezdetben műszaki vezetőnek és igazgatóhelyettesnek, majd 1979-től igazgatónak neveztek ki.
Az ő vezetésével egy szakmai csapat is megalakult, akik sokáig nemcsak a nagyapát, hanem később Gergely biológusként dolgozó édesapját is segítették. A vidámpark elemei közben folyamatosan bővültek, ekkor már működött az Elvarázsolt Kastély, a 70-es években dodzsemkocsik érkeztek, majd a 80-as években interaktív repülési lehetőségek is épültek, köztük a Repülő csészealj nevű asztronauta játék is. Apa és fia hosszú évekig dolgoztak együtt, kiegészítették egymást, valamint a csapat is kibővült az évek során, gyakran a már említett dolgozók gyerekeivel és unokáival.
A rendszerváltás után azonban számos vidámpark megszűnt, mint például a nyíregyházi, a veszprémi, a pécsi, vagy a miskolci, így nehéz évek következtek a vidámparkok számára, s a nehéz gazdasági helyzet okozta folyamat végén 2013-ban a Budapesti Vidám Park is bezárta kapuit.
Ezen bezárásokhoz Gergely szerint gyakran egy nem épp megfelelő menedzsment, vagy egy hibás gazdasági döntés, esetleg egy rossz befektetés is vezethetett, ráadásul egy vidámpark működtetése több száz millióba került már ezelőtt húsz és harminc évvel is, elég, ha csak az eszközök beszerzésére és üzemeltetésére gondolnunk. Az, hogy ma már az ország több pontján találkozhatunk kisebb vidámparkokkal rendezvényeken, vagy nagyobb turisztikai látványosságoknál, az csak az azokat üzemeltető vállalkozókon múlik, a nagy vidámparkok működtetéséről ugyanis lemondtak mára az önkormányzatok.
Ezen változás azonban szerinte nem feltétlenül baj, már csak a beruházásokat illetően sem, mivel egy-egy fejlesztés komoly összegeket igényel, így befektetnie egy önkormányzatnak egy vidámparkba gyakran kockázatos választás. Ahogy fogalmazott: ki kell jönnie a mateknak, mert a köz tulajdonával sáfárkodni felelősségteljes munka, így ők nonprofit kft.-ként is igyekeznek – országos kivételként – a legtöbbet kihozni a parkból, nemcsak szakmailag, hanem anyagi értelemben is.
Munkájuk során számukra a svéd Göteborg nevű város az egyik követendő példa. Az ottani vidámpark ugyanis bár kizárólag önkormányzati fenntartású, mégis milliós bevételeket tud generálni, amelyre Gergelyék is törekednek.
Öröm az ürömben az is, hogy bár a Budapesti Vidám Park megszűnt, aminek bezárását ő is sajnálja, a vidámparkot szeretők felfedezték a Nagyerdei Kultúrparkot az utóbbi években. Szerinte a parkokra mindig volt és lesz igény, ezért próbálnak minden társadalmi és korosztály felé nyitni, több olyan programot szervezni, ahol minden generáció jól érzi magét, ideértve az éjszakai parktúrákat és karszalagos hétvégéket is, amikor is egy karszalaggal az állatkert is látogatható. Az évek alatt több olyan akciójuk is volt, amelynek során közös jeggyel lehetett látogatni mind az állatkertet, mind a vidámparkot, továbbá olyan projekten is dolgoznak, ahol tizenévesek is biztonságosan elszakadhatnak a szüleiktől.
A pandémia, mint mindenki mást, a Nagyerdei Kultúrparkot is érzékenyen érintette, révén, hogy a közintézményekhez hasonlóan be kellett zárnia kapuit. A lezárások miatt elestek a jegybevételektől, így csak a fenntartó támogatására és a parkot támogató céges és magánszemélyektől jövő felajánlásokra hagyatkozhattak. Akiknél lehetett, bevezették az otthoni munkavégzést, illetve a vírus terjedését megakadályozó lépéseket írtak elő, mint a védőfelszerelések használatát, továbbá minden dolgozó megtarthatta az állását.
A lezárások alatt Nagy Gergőéknek több fontos rendezvényüket is el kellett halasztaniuk, mint a Vidámpark 60. születésnapjára 2020. május 1-jére tervezett jubileumi majálisukat, valamint több programjukat is csak a később, létszámkorlátozásokkal és maszkviselési, távolságtartási szabályok bevezetésével tudták csak megtartani, illetve saját erőikből megvalósítandó fejlesztéseik egy jelentős részéről is le kellett mondaniuk. A lezárás alatt főleg a karbantartásokra és a játékgép-kínálat felújítására és bővítésére tudták fordítani idejüket, amelynek köszönhetően viszont a 2020-as évben és 2021-ben is sikerült minden állatkerti és vidámparki újdonságokat átadniuk.
Jelenleg a 24 játékkal és eszközzel rendelkező vidámpark a húsvéti nyitásig ugyan zárva tart, viszont az állat- és növénykert most is látogatható, a 2500 ft-os felnőtt, 1800 ft-os diák, 1900 ft-os nyugdíjas, illetve az egyéb csoportos kedvezményekkel és bérletekkel. Ezen árak a 2022. június 30-ág meghosszabbított veszélyhelyzet miatt nem emelkedhettek, az időszak alatt bevezetett áremelési tilalom miatt.
Emiatt a park jegybevétele a 2019-es adatokhoz képest, amikor is évi 10%-kal nőtt a látogatottság, 2020-ban 16%-kal esett vissza, de 2021-ben 19%-al ismét nőtt, továbbá az összesített állatkerti-vidámparki árbevétel is hasonló V-görbét mutat. A tavaszi zárva tartás ellenére 2020-ban is sikerült megőrizniük a 17 ezres látogatói számot a 25%-os állatkerti visszaesés mellett, ráadásul ezt 2021-ben több mint 10 ezer fővel meg is tudták haladni, ami évtizedes rekord. Ezzel párhuzamosan a belföldi turizmus is növekedett, amelyhez hozzájárult Gergely szerint a lehetőségeikhez mért gyűjteményi és gépparki bővülés és marketingstratégia.
A fejlesztések sorát az állatkerttel kell folytatni, ahol bár történtek beruházások és támogatások az elmúlt években, bizonyos fajmentő programok keretében szükségük lenne kapacitásfejlesztésre. Egy konkrét példát említve, az állam egy nem megfelelően tartott madár esetén például hiába kobozza el azt a tulajdonosától, ha annak ellátásához az állatkert nem rendelkezik megfelelő technikával, akkor inkább egy magánotthonba viszik. Emiatt szeretnék elérni a jövőben, hogy a már meglévő kooperáció eredményesebben folytatódjon. Jó kapcsolatuk van ugyanis számos intézettel, így szeretnének több segítséget nyújtani állatkórházaknak és szervezetnek.
Ezek mellett a Magyar Állatkertek Szövetségének, valamint a Magyar Növénykertek Szövetségének is teljes jogú tagjai, a Zoo Debrecennek több, mint 242 ezer Facebook követője van, Youtube csatornával szintén rendelkeznek és kísérleteznek az Instagrammal is.
Kérdésemre, hogy a parknak milyen a viszonya a nyíregyházi állatkerti vezetéssel, utalva annak növekvő látogatói számára és a két város egykori francia-német viszonyra emlékeztető kapcsolatára, Gergő pozitívan felelt, nem tekintenek egymásra riválisra. Nekik debrecenieknek, más a profiljuk, s bár a területük négyzetmétert tekintve is növekszik, fajvédő programjaikkal, valamint a mezőgazdasági karral kialakított természetpedagógusi továbbképzésükkel is inkább a zöld célokra és természetvédelmi területekre koncentrálnak. Ennek keretében ma már Szegedhez és Budapesthez hasonlóan, természetpedagógusi posztgraduális képzésben (amelynek egyik szakiránya a zoopedagógia) vehetnek részt a debreceni hallgatók, továbbá a jövőben egy, a Természettudományi Karral közösen kialakított posztgraduális képzésen is dolgoznak.
Zárásként rögzítem az elhangzottakat, és teszek egy rövid sétát a hó borította vidámparkban, amely a tavaszi nyitásig a mostani csendességben várja a látogatókat.
Szöveg: Keresztes Bence
Fotók: Zoo Debrecen Facebook-oldal
