„…ha a városnak csak egy szegletét lehetne megmenteni a jövő számára, ami a debreceniségről szól…”

Az egyszerű járókelő munkába sietve nem is sejti, hogy Debrecen utcáihoz milyen múltbéli történetek kötődnek, gyanútlanul sétálnak el az emléktáblák, a különleges fák és az egykor nagy jelentőséggel bíró épületek mellett. A Future of Debrecen a múlt felidézését tűzte ki céljául a város ezen szegleteiben, amikor tematikus Past and Future sétájukra hívta az érdeklődőket advent első vasárnapján.

A Future of Debrecen a helyi természetes környezeti értékek fenntartásában vesz részt, gyakran faültetéseket, környezetvédelem témájú programokat szervez, de a város történelmének bemutatása is fontos feladatuk. Múzeumlátogatások és bűncselekményhelyszínek felkutatása után, most a templomosok tevékenysége és a cívisek elfeledett világa került középpontba.

November 27-én, advent első vasárnapján délután háromkor Váradi Zoltán, a Természettár vezetője és Horog Máté, a City-Legends.com megálmodója várta az érdeklődőket a Kossuth Utcai Református Egyházközség temploma, közismert nevén a Verestemplom előtt. Meglehetősen sokan voltak kíváncsiak az eseményre, többnyire idősebb házaspárok, baráti társaságok, de néhányan gyermekükkel, unokájukkal érkeztek. A Verestemplom volt a szakvezetés első állomása, ahol Ilda néni mesélt keletkezéséről és díszítéséről. A résztvevők betekintést nyerhettek a természeti és háborús károk miatt szükséges a külső vakolat, a vakolatlan téglafalak és díszítések, a csatornák és tetőhéjazat bádogos részeinek felújításába. De ilyen helyreállításra váró darab volt a templom orgonája is, amely 1894 óta a mai napig kíséri az énekszót. 


Ezután a környék fáit mutatta be Váradi Zoltán, többek között japánakácokat, amelyek termésük miatt úgy tűntek, mintha még november végén is sűrű, zöld lombkoronával rendelkeznének. Két ilyen fa található a Csokonai Színház előtt is, amelyek 2021-ben elnyerték az Év Fája díjat. A templom mögött egy nyolcvanéves kocsányos tölgyet csodálhattak meg a résztvevők, valamint Ázsiából származó bugás csörgőfákat és juharfákat.

Horog Máté a város történelmileg fontos szegleteinek bemutatásával a debreceniség jelentőségét, valamint a jövőbéli fennmaradásnak kérdését feszegette. A helyiek érdeklődését és érintettségét mutatta, hogy itt sokan hozzászóltak a témához, kiegészítették saját tudásuk, tapasztalatuk alapján.

Ezzel kicsit interaktívabbá vált a szakvezetés, amely a Kossuth utcán tovább haladva folytatódott. Sok idős a régi épületekhez kötődő emlékeiket osztotta meg egymással, és néhányan a két szervezővel is beszélgetésbe elegyedtek.

A cívisek elfeledett világát is feltárta Horog Máté, a XVI. század közepére visszanyúló debreceni fazekasság kifejezetten meglepő volt a résztvevők számára, hiszen a környék városaira jellemző ez a mesterség, de Debrecenben már nincsen hagyománya. A tanult, értelmiségi emberek múltbéli és jelenbéli szokásait is ellentétbe állította Horog.

Egyetemi városként rengeteg külföldi látogat ide tanulás céljából, azonban ez régen fordítva történt: a helyi fiatalok külföldön jártak egyetemre egy-két évet, hogy ott mesterré válhassanak és hazatérve továbbadhassák tudásukat. Debrecen első patikája, az Arany Angyal patika 1670 körül nyílt a Szent Anna utca és a Piac utca kereszteződésében, amivel kapcsolatban a kuruzslás, a boszorkányság témája és ennek egykori elítélése is előkerült. Egy boszorkánykonyha feltárásáról hallhattak a résztvevők rövid leírást, ahol emberi koponyára és mindenféle hátborzongató „összetevőre” leltek a hatóságok.

A Halközben a szabadkőművesekről mesélt Horog Máté, akiknek megítélése vegyes volt, ugyanis nézeteiket sokan túl radikálisnak tartották. A Simonffy utca 1/C épületének falán a mai napig látható a szabadkőműves jelkép, azaz a körző és vonalzó. Kiderült a szakvezetés során az is, hogy Debrecenben két páholy működött: Haladás Páholy, valamint az ebből kivált konzervatív Kőrössi Csoma Sándor Páholy.

Az eredetileg másfélórásnak szánt séta majdnem kétórásra sikeredett – és a végére már sötét és kifejezetten hideg is volt –, hiszen rengeteg kiegészítést és kitérőt tettek a szervezők, amelytől azonban izgalmasabb és érdekesebb lett az esemény.

A belvárosi séta hátránya volt, hogy a keskeny járdákon állva egy-egy állomásnál a résztvevők elállták a járókelők útját, de a Kossuth utcán közlekedő járművektől sokszor nem lehetett hallani a megszólalókat. Ennek ellenére egy ismeretterjesztő, tanulságos és a résztvevők tekintetéből barátságos programot nyújtott a Future of Debrecen.

FacebookTwitterGoogle+tumblrLinkedInDiggPinterestRedditEmail

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

hozzászólás