A Debreceni Egyetem közel 30 ezer hallgatója 123 különböző országból származik. Ezen sokszínűség nyomán górcső alá vettük az ALL-IN Debrecen nevű kulturális célú projektet, továbbá Marosán Grétával és Papp Bencével beszélgettünk a város multikulturális helyzetéről. A cívisváros Magyarország második legnépesebb települése, így számottevő külföldi dolgozóval és lakossal rendelkezik. Egy 2021-es statisztika szerint a Debreceni Egyetem
Szinte az utolsó pillanatban adtam le a jelentkezést az Erasmus+ programra 2021 szeptemberében, majd rá négy hónapra már az új otthonomban voltam Lleidában, három olasz lakótársammal együtt. Három bőrönddel, egy hátizsákkal és édesanyám rúzsfoltjaival az arcomon – na meg rengeteg “de ugye vigyázni fogsz magadra?” kérdéssel –, nekiindultam a nagyvilágnak, nevezetesen Spanyolországnak fél évre. Bármilyen ijesztőnek
A Bethlen utcát, gyerekkorom lakóhelyét is elérte Debrecen városfejlesztési projektje, mely során az Egyetem sugárúttal együtt négysávosítják, hogy felgyorsítsák az átmenő forgalmat. A projekt egyik legfontosabb célja a csúcsforgalmi időszakokban kialakult forgalmi dugók mérséklése, illetve az utca korszerűsítése, felújítása, így téve élhetőbbé a szakaszt az ott lakók és az áthaladó forgalom számára. Tény, hogy a
Hogyan került apa, fia és unokája is az állatkert élére? Mit mondott az avatás után Kádár János és mi a jövője az ország hivatalosan is egyedüli vidámparkjának? A tavaly 60. születésnapját ünneplő Nagyerdei Kultúrparkban jártunk Debrecenben. Az idei első hóban gyalogolok a Nagyerdőn, miközben keresem az állatkert gazdasági bejáratát, ahová az igazgatóval a találkozót megbeszéltem.
A MODEM második emeleti, légkondicionált, mégsem rideg termébe lépve ledőlnek a határokat jelentő falak. Messze, a terem végén őr vár rám, a félhomályban pedig a falon sorakozó, színektől ragyogó festmények jelentik a fényt. Ezek az alkotások mind élnek, valamennyien közölnek valami újat. Mégis az, amit ők adnak, mindenkinek más… Valamit nem árt az elején leszögezni,
A Debreceni Egyetemen jelenleg több, mint harmincezer hallgató tanul, akik közül hétezren valamelyik külföldi országból érkeztek hozzánk az intézménybe. Több olyan egyetemi diákoknak szóló felület is van, ahol tájékozódhatunk az egyetemi életről, a minket érintő dolgokról, vagy csak egy blog hallgatóktól hallgatóknak, mint például a Médiagrund. Azonban ezek a platformok általában magyar nyelven íródnak magyaroknak
Harmadéves egyetemistaként visszatekintek az eltelt két évemre, és nem tudom a két kezemen megszámolni, a főépület előtt szünetekben hányszor kérdeztük ezt egymástól a csoporttársakkal. Az alapszakomból még szűk egy év, a mesterképzésből még kettő hátra van, de így is elmondhatom, hogy a közösségi-egyetemista életből kivettem a részem. Mégsem lehet elégszer feltenni a kérdést: „Ma Kazán?”.
Az 1956-os történelmi esztendő októberének utolsó napjaiban valami megváltozott országunkban. Az ifjúság összefogott, szervezkedni kezdett, és kimondta: elég volt! Elég volt az elnyomásból, az önkényből. Az alapokat épp Debrecenben fektették le, október 22-én. A cívisváros hallgatósága talán nem is sejtette, hogy történelmet írt. Ennek ellenére a történelemkönyvek aligha számolnak be városunkról. A budapesti – századformáló,
